Ha némi kis eső felüdülést is jelent olykor, szomjaznak a somogyi erdők az idei aszályos évben. Az erdőgazdálkodók igyekeznek enyhíteni a helyzeten, és megóvni a fákat, bár ez nem könnyű feladat, de a jövő múlik rajta.
Július végére, augusztus elejére sem sikerült pótolni a téli csapadékhiányt az erdőn. A tavaly őszi és a tavaszi csapadékcsúcs egyszerűen elmaradt, és erre jött rá a nyári aszály, fejtette ki lapunknak Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke.
– A föld szomjas, mert nem történt meg az, hogy a téli-tavaszi csapadék a talajvíz szintjéig átáztassa a földet – mondta Mocz András. – A tavaszi csapadék pont arra volt elég, hogy a felszínhez közeli gyökerek kaptak nedvességet és kizöldültek a fák, beindult a vegetáció. A nyári csapadékhiány miatt azonban a kapillárisok vízmozgása nem megfelelő. Erre a fák úgy reagálnak, hogy kezdik összehúzni magukat. Egy hónappal későbbi állapotot vettek fel, így a levelek már most kezdenek barnulni, sárgállni. A fiatal egyedeknél ez pusztuláshoz is vezethet, és az idősebb fáknál is nagyobb lesz az elhalás. Ott, ahol a fiatal erdők elpusztulnak, gondoskodni kell az új csemetékről és az új életről. Az idén sajnos lesznek aszálykáros, pusztuló erdők.
Az erdei cserjék és fák gyökérzete mélyebbre hatol, mint a mezőgazdaságban termesztett növényeké, így az aszályra talán kevésbé érzékenyek. Ennek következtében a csapadékhiány később, időben elhúzódva fejti ki negatív hatását. A kelő magok és az ültetett csemeték, valamint az egy-két éves erdősítések sikeres neveléséhez felszíni nedvességre van szükség, felelte érdeklődésünkre a Sefag Zrt. sajtószolgálata.
Méréseik szerint megyénkben március végéig 25–30 milliméternyi csapadék hullott, a tájra jellemző évi 500–600 milliméter helyett. Az április–májusi időjárás kedvező volt a vetések keléséhez, az erdősítések megeredéséhez és fejlődéséhez, de azóta az aszály kedvezett a károsítóknak, így az erdei növényeknek újabb kihívásokkal kell megküzdeniük. Ilyen a cserebogár, amely a megye minden szegletében jelentős rágási kárt okozott, amelynek következménye növekedéskimaradás lesz.
A kevés csapadék az erdei élővilág számára is kedvezőtlen, ez elsősorban a növények növekedésében mutatkozik meg. Az erdőn öntözéssel nem pótolhatják a nedvességet, viszont csemetekertekben öntözéssel biztosíthatóak a fejlődéshez szükséges feltételek. A vadon élő állatok megóvása érdekében az itató- és dagonyázóhelyeken vízpótlást végez a Sefag Zrt. Az erdőgazdálkodás fontos feladata, hogy a források és patakok vizéből minél nagyobb mennyiség maradjon az erdei környezetben, ezzel táplálva az erdei növények gyökereinek vízháztartását.
Telepítéssel bővítenek a Sefagnál
A Sefag Zrt. 2022 tavaszi időszakában 326 hektár erdőfelújítást és 44 hektár erdőtelepítést végzett el makkvetéssel és csemeteültetéssel. Az erdőfelújítás természetes és mesterséges kivitelben történt. A legnagyobb mennyiséget az őshonos kocsányos, kocsánytalan és csertölgy fafajok szaporítóanyagai tették ki, de elegyítés céljából gyertyán és vadgyümölcsök csemetéit is ültették szép számban. Az erdőtelepítéseknek köszönhetően évente 30–50 hektárral növekszik a somogyi erdőterület. Bővül a szén-dioxid-megkötő felület, csökken a párolgás, javulnak a természetes életfeltételek. A új erdők létrehozásával bővül az a környezet is, amelyben a kirándulók megtalálják a pihenés feltételeit.
forrás: SONLINE
