FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A tűzifarendelet, és ami mögötte van. Interjú!

Fotó: Agrárminisztérium, Vermes Tibor

Nagy figyelem övezte a hetekben megjelent tűzifarendeletet, melynek kapcsán megmozdulások, kérdések és tévedések is szárnyra kaptak. Milyen állapotban vannak a magyar erdők? Lesz-e elég tűzifa télen? Kellett-e módosítani a rendeleten? A döntés vajon veszélyezteti a természetet? A felmerült kérdésekre Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár válaszolt a Greendexnek.

Pontosan milyen erdőkre vonatkozik a rendelet, és mi a célja?

A rendelet célja az, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt lehetővé tegye és meggyorsítsa a magyar erdőkben található faanyagtartalék piacra jutását, ezzel szükség esetén biztosítsa a lakosság ellátását.

Európában energiaválság van. Magyarországon a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett. A faanyag világszerte fenntartható és klímabarát lehetőséget biztosít a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésére, az energiakrízis hatásainak mérséklésére. A magyar erdőkben a tartamos gazdálkodásnak köszönhetően jelentős faanyagtartalék található, amely a fenntarthatóság keretein belül mozgósítható. Jelenleg megnyugtató az ország faellátásának a helyzete, a szükségletet fedezi az eredeti éves terveknek megfelelő termelési mennyiség. Ugyanakkor fel kell készülnünk arra, hogy ha rosszabbra fordulna az energiaellátás helyzete, már meglegyenek azok a jogi keretek, amelyek lehetővé teszik a gyors és szabályozott fellépést.

A rendelet sokféle erdőt érint. Van kifejezetten védett területre vonatkozó bekezdés, van kifejezetten kultúrerdőre és faültetvényekre, valamint kifejezetten faanyagtermelő erdőre vonatkozó bekezdés is.

Fontos, hogy az intézkedések veszélyhelyzet esetén alkalmazható lehetőségeket, nem pedig utasításokat tartalmaznak. A rendelet nem törli el azt a hatósági kontrollt, amely a fenntartható gazdálkodás egyik biztosítéka.

Fotó: Agrárminisztérium, Vermes Tibor
Arról szóltak a hírek, hogy a rendelet révén lehetőség nyílik tarvágást alkalmazni természetvédelmi területeken. Ez sokakat megrémisztett. Ez tényleg így lesz?

Semmiben sem változik az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezése, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. A rendeletet az érvényes jogszabályokkal összhangban kell értelmezni, amelyek garantálják az erdők biztonságát.

Tarvágást eddig is lehetett végezni természetvédelmi területen. A rendelet ennek a területnek a maximális nagyságát változtatja meg időlegesen 3-ról 5 hektárra. Nem igaz tehát az az állítás, hogy veszélyben lennének a védett területek, mert mostantól lehet tarvágást végezni. Az okszerű, természetvédelmi hatóság által jóváhagyott fakitermelések nem veszélyeztetik az élőhelyeket. Tévedés azt hinni, hogy a védett természeti területen csak csupa magas természetességű erdő van. Védett vagy Natura 2000 területen 130 ezer hektár faültetvény (nemesnyár klónokból álló ültetvény) és kultúrerdő (akácos, fenyves) található, amelyek faanyagához az ország szükség esetén hozzáférhet. És megint hangsúlyozom, hogy csak akkor, ha az egyes beavatkozásokat a hatóságok jóváhagyják.

Minden harmadik lakást fűtünk részben, vagy teljes mértékben fával.
Milyen szakmai szervezetekkel konzultáltak, mielőtt meghozták a rendeletet?

A rendelet által megfogalmazott kérdések többsége szakmai körökben régóta napirenden van. Ilyen például a vegetációs időszak merev értelmezésének feloldása. A vegetációs időszak naptári napokhoz kötése ugyanis olyan korlátot jelent a fakitermelések elvégzésében, amely a változó klimatikus körülmények miatt egyre kevésbé tartható. Gondoljunk arra, hogy az aszály miatt most augusztusban a talaj sokkal keményebb, ezért a gépek mozgása szinte semmilyen kárt nem okoz, nem úgy, mint a fagy és hótakaró nélküli téli hónapokban. Jelenleg lehetőség van olyan időzítés kialakítására, amely jobban alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz. Ez augusztusban 2–3 hét előnyt jelent, ennyivel hamarabb juthat fához elsősorban a vidéki lakosság.

Emellett a kormány és az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a tűzifahelyzetet, a megnövekedett kereslet hatását és a várható prognózisokat. Mindezek alapján hozza meg a szükséges veszélyhelyzeti rendelkezéseket.

A magánerdőket mennyiben érinti a rendelet? A magyar tűzifa mekkora része származik ilyen erdőségekből?

A rendelet több bekezdése is érinti a magán-erdőgazdálkodókat és az önkormányzati erdőket is. A magánerdőkre is igaz, hogy a lehetőségekkel csak az erdőterv módosítása után, tehát hatósági kontroll mellett élhetnek.

A magán-erdőgazdálkodás igen erősen piacfüggő, az éves tűzifatermelés 25–35 százalékát adja. A legtöbb magánerdő esetében nem cél – a kisebb birtokméret miatt sokszor nem is lehetséges –, hogy minden évben egyenletesen termeljenek. Így a koronavírus-járvány idején a magánerdők tűzifatermelése jelentősen visszaesett. A mostani keresletet tekintve várható, hogy a magánerdőkből származó tűzifa mennyisége is növekedni fog.

Fontos előrelépés a védett erdők ügyében

Az agrárminiszter utasítása szerint az állami erdők természetvédelmi vagy Natura 2000 területein az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos.

Milyen állapotban van jelenleg a hazai erdőállomány? Meddig lehet fokozni a kitermelést?

A hazai erdőállomány stabil, megfelelő állapotban van. Természetesen a klímaváltozás leginkább az erdőket érinti, az őshonos fafajok az Alföldön sok helyen már életfeltételeik határán vannak. Ahhoz, hogy a vitalitásuk fennmaradjon, aktív beavatkozásra van szükség. Tudni kell, hogy a magyar erdők 44 százaléka 70 éve még nem erdő volt, ezek mesterségesen telepített faállományok. Nagy részüket kifejezetten faanyagtermelés céljából telepítették.

Az erdők fakészlete az ország zöld vagyona. Az erdők évente mintegy 13 millió köbméterrel gyarapodnak, ez a kamat. Az elmúlt évtizedekben az ország ennek a kamatnak minden évben 50–60 százalékát hasznosította. (10 éves átlagban nettó 6,5 millió köbmétert termeltek, amelyből 3,5 millió köbméter a tűzifa.) Így az élőfakészlet minden évben nő, az elmúlt évtizedben 45 millió köbméterrel gyarapodott, mára meghaladja a 400 millió köbmétert. Tehát jelentős tartalékaink vannak. A felhalmozódott kamatot anélkül hasznosíthatjuk, hogy a tőkénket veszélyeztetnünk kellene.

Mindez nagyrészt annak a tudatos erdőtelepítési politikának köszönhető, amelynek révén Magyarország az elmúlt évszázadban megduplázta erdőterületét, és amely mellett a jelenlegi kormányzat is elkötelezett. Csak az elmúlt két évben 44 ezer hektár új erdő létesítéséhez nyújtottunk támogatást, ebből 27 ezer hektár telepítése már megvalósult.

Zambó Péter államtitkár elmondta, hogy a hazai erdőkben tűzifa többlet halmozódott fel.
Felhívják a figyelmet, hogy ne őshonos fajtákat vágjanak ki. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A rendelet legfontosabb hatása, hogy elsősorban az akác fafajban rejlő tartalékok hasznosítását könnyíti meg. Ez nemcsak azért lényeges, mert fűtésre az akác nyers állapotban is jól használható, hanem azért is, mert így az őshonos fajokból álló erdők jobban megkímélhetők.

Tudtad?
A tűzifa magasabb nedvességtartalma rontja a fűtőértéket, és égetéskor káros anyagok is felszabadulhatnak. A nedves tüzelő a kazánt is jobban igénybe veszi. Így már azzal teszünk a környezetért, ha száraz fát használunk. Az akác kitűnik a többi fa közül: eleve alacsonyabb a belső nedvességtartalma, és felhasogatva, gúlába rendezve, esőtől védve szellőző helyen 1-2 hónap alatt kellően kiszárad. Más hazai fafajoknál ez 1-2 év is lehet!

Magyarországon az erdők hány százaléka őshonos fajtájú?

Erdeink többsége, közel 65 százaléka őshonos fafajokból áll.

Ha nem vesszük figyelembe az egyes fajták természetvédelmi jelentőségét: melyik a legjobb tűzifa?

Térségenként más-más fafajt részesítenek előnyben az emberek. Egyik legismertebb, amely nyersen is jól ég, az akác. De sokszor nemcsak a fűtőérték, hanem a kezelhetőség is számít. Vagyis az, hogy hogyan hasad, milyen könnyen szárad az adott fafaj. Érdemes figyelembe venni a szállítási távolságot is. A hazai fafajok fűtőértéke között nincs nagyságrendbeli különbség, ezért az említett járulékos szempontok is sokat nyomnak a latban.

Bár nem szerencsés, de a tarvágás alkalmazása jelen van a természetvédelmi területeken fekvő erdőségekben is.
Az idén kivágott fákból leghamarabb jövőre lesz tűzifa. A magyar lakások több mint harmadát fűtik részben vagy teljes egészében fával. Felmerül a kérdés, hogy erre az évre mennyi tűzifatartalékunk van?

Csak az állami erdőgazdaságoknak még idénre 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére van jóváhagyott engedélyük. Ehhez jön még a magánerdőkből várható mennyiség és szükség esetén a vészhelyzeti kitermelés lehetősége. Magyarország tűzifából önellátó, a fát fenntartható módon, hosszú távon tudjuk biztosítani.

Minden fa ég. A több évig tartó száradás a méteres hosszban vágott, hengeres fára vonatkozik. Természetesen minél szárazabb a fa, annál jobban ég. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a tüzelőt kizárólag több éves száradás után lehet felhasználni. Különösen az akácra igaz, hogy nyersen is jó tűzifa. Hasítással, jól szellőző helyen történő tárolással gyorsítani lehet a száradást. És ne feledjük: bármilyen fa elégetése sokkal jobb alternatíva, mintha hulladékot tüzelnénk el a kályhákban!

Ki ellenőrzi, hogy a kitermelt fát tűzifának használják a háztartásokban, nem másként hasznosítják?

Az ellenőrzések célja nem a felhasználás nyomon követése, hanem az, hogy a fenntarthatósági kereteken belül termelték-e a faanyagot, és legálisan kerül-e forgalomba. A hatósági ellenőrzések tehát egyrészt a természetet, másrészt a jóhiszemű fogyasztókat védik.

Nagy erdőségekkel rendelkező szomszédaink hogyan kezelik ezt a kérdést?

A faanyag szerepe a fosszilis energiahordozók kiváltásában egész Európában fontos. Érdemes a fejlesztéseket a települési és intézményi fűtőművek irányába terelni, amelyek sokkal magasabb hatásfokon, modernebb technológiával égetik el a fát, mint a régi lakossági kazánok. Erre számos példát láthatunk Ausztriában vagy Szlovéniában.

Érdekes, hogy több külföldi ország (például Lengyelország) is jelezte a minisztériumnál igényét, hogy szeretne tűzifát vásárolni. A magyar kormány intézkedései a hazai fogyasztókat védik, és tiltják a tűzifa kivitelét.

Az illegális fakitermelés ellen úgy védekezhetünk a legjobban, ha biztos forrásból szerezzük be a tüzelőt.
Az energiabizonytalanságban növekedhet az illegális fakitermelés. Erre hogy készülnek fel az erdészetek?

Egyfelől az erdészeti hatóság a rendőrséggel közösen razziákat tart. Az állami erdőgazdálkodók és a magán-erdőgazdálkodók őrzik a területüket.

A fát szállító járműveket mind a rendőrség, mind a faanyag-kereskedelmi lánc felügyelete (EUTR hatóság) ellenőrzi. Nemcsak a szállítólevelet kell bemutatni, hanem a faanyag származását is igazolni kell. Ezenkívül az EUTR hatóság a teljes faanyag-kereskedelmet ellenőrzi a fatelepektől a tüzépekig.

Legtöbbet a vásárlók tehetnek az illegális fakitermelések megakadályozásáért azzal, hogy legálisan, számlára vásárolnak tűzifát.

Az erdei állatvilágot hogyan érinti a fokozott a fakitermelés?

Nem beszélhetünk fokozott fakitermelésről és semmilyen olyan intézkedésről, amely a fenntarthatóság kereteit túllépné, így az erdei élőhelyeket, az állatvilágot veszélyeztetné. Az erdőt komplex ökológiai rendszerként kell elképzelni, amelynek egyensúlya a gazdálkodással együtt fenntartható.

Kemény télre számítanak?

A magyar erdők jó alapot nyújtanak a biztonságos faellátáshoz, és az állami erdőgazdálkodók felkészültek arra, hogy akár a jelenleginél nagyobb faigényt is kielégítsenek a természeti értékek veszélyeztetése nélkül.

forrás: Greendex 08-31

Előző cikk

Természeti értékek nem sérülhetnek

Következő cikk

Tanévkezdés a Bedő Albert Erdészeti szakképzőben



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share