Az energiakrízis miatt idén télen a korábbinál jóval többen fűthetnek tűzifával. Emiatt a kormány többek között kiszélesítette azoknak az erdőknek a körét, ahol ilyen célból tarvágást lehet végrehajtani, valamint múlt héten bejelentette, hogy ársapkát vezetnek be a tűzifa árára, illetve mindenkinek biztosítják 10 köbméter fűtésre való megvásárlását. Ugyan Magyarország területének ötödét erdők borítják, attól még egyáltalán nem biztos, hogy bővelkedni fogunk tűzifában a télen. Utánajártunk, milyen akadályai lehetnek a fakitermelés növelésének.
Az utóbbi egy évben az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzetben brutálisan elszállt a földgáz ára, ami többek között maga után vonta azt is, hogy a kormány kénytelen volt változtatni a rezsicsökkentés szabályain. A földgáz drágulása, illetve egy esetleges elzárás miatt idén télen a fatüzelés jelenthet fűtési alternatívát. Emiatt a kormány kiszélesítette azoknak az erdőknek a körét, melyekből szabad ilyen célból fát kivágni. Ez korábban nagy visszhangot keltett azzal kapcsolatban, hogy milyen negatív hatást gyakorolhat a környezetre és az erdők ökoszisztémájára a nagyobb fakitermelés.
Annak a hírére, hogy idén télen a brutális rezsiárak, vagy az egy esetleges gázszállítás-leállás miatt sokaknak kell átállniuk a fatüzeléses fűtésre, megugrott a tűzifa ára is. Ez viszont pont azokat hozza rendkívül nehéz helyzetbe, akik már eddig is tűzifával fűtöttek: a legszegényebbeket. Múlt héten a kormány emiatt bejelentette, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítanak 10 köbméter tűzifa megvásárlására, valamint ársapkát vezetnek be a fűtőanyag árára. Ezek az intézkedések összességében rendkívül sok kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, mennyire valósítható meg a gyakorlatban a tűzifa-termelés hirtelen mennyiségi növelése.
Fa még lenne, és nem is csak védett
Ugyan korábban nagy felháborodást keltett az a kormányrendelet, mely a védett erdőkben is megengedte volna a tarvágást, később ezt módosították is, így a természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület esetében az őshonos fák esetében továbbra is tilos lesz. Azonban a megnövekedett tűzifaigény miatt nem is lenne szükség arra, hogy a védett erdőkből vágjanak ki: jelenleg itthon az ország több mint 20%-a erdős terület. Ez az Európában is magasnak számító arány az erdészek több mint 100 éves aktív fásítási munkájának köszönhető, ugyanis az I. világháború után Magyarország az erdői nagy részét is elveszítette, és a mai terület csupán 10%-a volt fás.
Ismét változnak a fakitermelés szabályai Magyarországon: innen nem lesz tűzifa 2022-ben
A kormány veszélyhelyzeti fakitermelési rendelete mellett sem szabad erdőirtást végezni a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken.
A tűzifa-termelés növelésénél jó megoldásnak tűnhet, hogy engedélyezzék a magánerdőknél a tulajdonosoknak a tarvágást, ez azonban korántsem ilyen egyszerű. A Pénzcentrum megkeresésére egy magánerdőtulajdonos elmondta, hogy nagyon különböző az ezeken a területeken található fák minősége és felhasználhatósága. Jelenleg az erdős területek 43–44%-a van magántulajdonban, ezek pedig többségükben nem olyan jó termőképességű, vagy akár veszteséges területek, sokszor például akácosok, ami viszont tűzifának felhasználható.
Emellett az is problémát jelent, hogy a mostani törvényi szabályozás mellett a magánerdőtulajdonosok kötelesek ezeket a területeket erdőként tartani, tehát a kivágható erdőnél is számolnia kell a tulajdonosnak azzal, hogy utána saját költségén vissza kell fásítania a területet. Ehhez még szintén hozzá kell vennünk, hogy az erdős területekhez képest a mezőgazdasági használat fafajtól függően akár 27-28-szor jövedelmezőbb. Tovább nehezíti a magánerdők kivágását, hogy sok esetben több tulajdonosa van az ilyen fás területeknek, ilyenkor pedig a tarvágáshoz nekik közös megállapodásra kell jutniuk.
Fűthetünk idén télen a most kivágott fával?
Az elmúlt évtizedek tudatos és fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységeinek köszönhetően jelentős tartalékok állnak rendelkezésre erdeinkben. A korábbi évekhez képest megnövekedett tűzifaigényt úgy tudjuk majd kielégíteni, hogy az erdők hosszútávú fenntartása, ökoszisztéma szolgáltatásainak biztosítása továbbra is fókuszban marad az erdőgazdálkodási tevékenységek tervezése és megvalósítása során – nyilatkozta a Pénzcentrumnak a rendelkezésre álló kivágható fa mennyiségéről Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára. A mintegy 400 millió köbméteres élőfakészlet és a 13 millió köbméter éves növedék mellett az éves fakitermelés jellemzően nettó 6,5-7 millió köbméter, a tűzifa felhasználás évente mintegy nettó 3,5 millió köbméter – tette hozzá Elmer Tamás a Pénzcentrumnak az itthon évente kitermelhető tűzifa mennyiségével kapcsolatban.
Nem csak az jelent kihívást, hogy hol lehet fát kivágni, hanem az is, mikor. Alapvetően a fafaj határozza meg, mit lehet tarvágni.
Fajonként más a vágáskor, azonban most a tűzifaellátás megkönnyítése érdekében az akácnál, az egyik tipikus tűzifánál ezt leszállították. Ahhoz, hogy valaki most olyan területen vágjon ki fát, ahol ez korábban nem volt betervezve, annak az Erdőfelügyelethez kell fordulnia, és engedélyt kell kérnie. Ez korábban egy 21 napos folyamat volt, amit most 8-ra csökkentettek, hogy hamarabb lehessen tűzifához jutni.
Ezen kívül egyéb szabályok is vonatkozhatnak az erdőkre, melyeket a fakivágásnál be kell tartani: például ahol Natura2000 típusú terület is van, ott a madárköltési időszak végéig, szeptember 1-ig tilos a tarvágás – mondta el ezzel kapcsolatban egy magánerdő-tulajdonos a Pénzcentrumnak. Ugyan évente nagyjából 7,5 millió köbméter tűzifát termelünk ki, amihez a lapunk által megkérdezett magánerdő-tulajdonos szerint 700–800 ezer köbmétert lehet pluszban hozzátenni. Ez viszont időben nagyon szűkös, hogy az őszi fakitermelési időszakban hogyan valósulhat meg, ha engedélyeket kell hozzá beszerezni, szakembert hívni, és betartani az esetleges egyéb szabályokat is.
Így paradoxon alakul ki, és nem lehet tarvágni, pedig lenne mit, és nem is védett erdőket.
Ki fogja kivágni ezeket a fákat?
Nem csak a tulajdoni viszonyok és a törvényi előírások jelentenek gondot a gyors fakivágásban, hanem a szakemberhiány is. Ahogy a munkaerőpiac legtöbb területén, itt is kevés jelenleg az ember: a Covid miatt a tapasztalt munkások közül sokan mentek el az építőiparba a jobb munkafeltételek és fizetések miatt.
A hazai erdőgazdálkodás napjainkban mintegy 35 ezer főt foglalkoztat országosan. Az elmúlt évtizedben – az ipari foglalkoztatás helyzetének javulásával – csökkent az erdészeti munkaerő utánpótlás. Az ebből adódó kihívásokra a gépi technológiák fejlesztésével válaszol az ágazat, de emellett is komoly kihívást jelenthet egyes erdőgazdálkodási munkálatok esetében a fizikai dolgozók létszámának csökkenése – mondta a Pénzcentrumnak Elmer Tamás főtitkár az Országos Erdészeti Egyesülettől.
(FATÁJ kiegészítés: Magyarországon a KSH nyilvántartása szerint az erdőgazdálkodás ágazatban (TEÁOR 02) 4298 vállalkozás működik, mindösszesen 13852 fő alkalmazottal és 2020-ban 175,2 milliárd forintnyi nettó árbevétellel.
A fafeldolgozás ágazatban (TEÁOR 16), mindösszesen 17265 fő alkalmazottal és 2020-ban 409,6 milliárd forint nettó árbevétellel. Ebből (a nyilvántartás szerint) 584 a fűrészáru gyártással (TEÁOR 161) foglalkozó cég, 3686 fő alkalmazottal és 79,5 milliárd forint árbevétellel.)
Megvan a fa, a lehetőség is, de nincs hozzá ember – jellemezte a problémát a lapunknak nyilatkozó erdő tulajdonos. Még ha komoly áron meg is jelenik a fakitermelő, és van megfelelő gépe a munkához, akkor is felmerülhetnek egyéb gondok. Például az útviszonyoknak is megfelelőeknek kell a szállításhoz: esős erdőből földúton nem tudják kihozni a kivágott fát, az út karbantartása pedig szintén hozzáadódik a termelés költségéhez. A természetnek kitett területeken az időjárás nagyon sok mindent befolyásol.
Mire a fa odakerül a piacra, az egy nagyon sokváltozós függvény. Csak egy kérdés van: ha van munkaerő és megfelelő technológia, üzemanyag, akkor ezt meg lehet tenni, de az ügyintézési idő a következő, ami miatt könnyen lehet, hogy nem kerül időben piacra a fa ahhoz, hogy idén fűthessenek vele – magyarázta a Pénzcentrumnak a szakértő.
Jut mindenkinek tűzifa?
Az emelkedő rezsiköltségek miatt az utóbbi időben nagyon megnőtt az érdeklődés a tűzifa iránt, ami miatt itt is elszálltak az árak, és félő volt, hogy nem lesz elég azoknak, akik csak így tudnak fűteni. Emiatt múlt hét csütörtöktől a kormány ársapkát vezetett be a tűzifára, valamint bejelentette, hogy 10 köbméter fa megvásárlását biztosítják mindenkinek. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Pilisi parkerdő Zrt.-ét, hogy idén mennyi tűzifát tudnak kitermelni:
A Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, ahol jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan tudják megoldani a 10 köbméter fa biztosítása a háztartásoknak azt a választ kaptuk, hogy a héten dolgozzák ki az erre vonatkozó tervet.
Mindezt figyelembe véve a magyar erdőknek a faállomány tekintetében van elég kapacitása, hogy több tűzifát termeljünk ki idén. Ehhez nem is kell a természetvédelmi területeken tarvágni, azonban a fakivágás megvalósítása több akadályba ütközik. Egyrészt a magántulajdonban álló erdőket nehéz bevonni a nagyobb fakitermelésbe, másrészt az ügyintézés miatt akár ki is lehet csúszni az őszi vágási időszakból. Harmadrészt pedig, ami talán a legfontosabb kérdés: egyáltalán nem biztos, hogy van elég, megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember most a faiparban, aki a megfelelő időben ott tud lenni, hogy kivágja a vágáskorú fákat.
forrás: pénzcentrum 09-14
