Az elmúlt 14 év összes hazai erdőtüze együttesen sem érintett akkora területet, mint amennyi tavaly nyáron leégett.
A száraz tavalyi évet a termőföldek mellett az erdők is jócskán megsínylették, amit többek között az erdőtüzek kiugró száma és kiterjedtsége mutat. Magyarországon 2022-ben 44 alkalommal ütött ki jelentősebb erdőtűz, amelyek 7287 hektárnyi területet érintettek. Összehasonlításképp érdemes a megelőző 14 év adatainak összegeit idézni: 2008 és 2021 között 26, összesen 4620 hektárra kiterjedő esetet regisztrált az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS).
A drámai változás egész Közép-Európát érinti, az erdőtüzek által érintett területek a 2008 és 2021 között évek átlagának a sokszorosát tették ki Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában. A növekedés különösen Csehországban jelentős, ahol tavaly a megelőző évek átlagához képest 138-szoros területet érintett erdőtűz – Magyarországon ez az arány körülbelül 22-szeres.
Kiugrások hátterében szomorú rekordok is meghúzódnak: a szélsőséges tavalyi cseh statisztikát az ország történetének eddigi legnagyobb erdőtüze okozta, aminek megfékezése a július végi kitöréstől kezdve 20 napon keresztül tartott. Hasonló csúcs dőlt Szlovéniában is, ahol falvak evakuálására és külföldi segítség bevonására volt szükség a szintén júliusban bekövetkezett tűzvész megfékezésére.
Magyarországon a Bükkben és a Kiskunságban kialakult tüzek a legemlékezetesebbek a tavalyi évből. Miskolc külterületén július elején csaptak fel a lángok a szárazságban eleve gyúlékonyabb fenyőerdőben, és az esőnek is köszönhetően másnap sikerült megfékezni a tüzet, az magyar viszonylatban rendkívüli pusztítást okozott, ugyanis közel száz hektár égett le, noha Magyarországon általában 2-5 hektárt érintenek az erdőtüzek.
A környék ráadásul még évtizedekig viselheti magán a katasztrófa nyomait, a növényzet mellett állatok és rovarok is jelentős számban pusztultak el. A fák újratelepítését nehezíti továbbá a klímaváltozás és a napnak való kitettség.
A július közepén kialakult alföldi erdőtűz halálos áldozatot is követelt, eloltása napokig tartott, a kiterjedését 50-80 hektárra becsülte a katasztrófavédelem. A térségben számos további tűzeset történt, már júniusban is az átlagosnál jelentősen nagyobb területet érintő tüzek veszélyeztettek zárt kerteket, mezőgazdasági és természetvédelmi területeket. Mindez annak tükrében nem meglepő, hogy az uniós tűzveszély előrejelzés szerint a nyár közepén Magyarországon a mediterrán térségekben mért szintre nőtt az erdőtüzek kockázata.
A szokatlanul gyakori és súlyos tűzesetek egyrészt a tavalyi aszályra vezethetők vissza, ami bár Magyarországon kritikus mértékű volt, mégsem tekinthető rendkívülinek, mivel 20-50 évente előfordul hasonló szárazság. Az erdők ugyanakkor más éghajlati szélsőségek következtében is kitettebbé válnak a tűzeseteknek: a Bükkben például a 2017 áprilisában hirtelen lezúduló hó miatt sok faág szakadt le, amelyek azóta teljesen kiszáradtak, ám az erdőben maradtak.
Európai szinten értékelve a tavalyi aszályt az mégis rendkívülinek mutatkozik, az elmúlt fél évezredben aligha fordulhatott elő a 2022-ben tapasztalt szárazsághoz hasonló. A kontinens területének kétharmadán volt érvényben valamilyen aszállyal kapcsolatos meteorológiai figyelmeztetés, a szárazság az erdőtüzek mellett a folyók és a terményhozamok elapadásával fenyegetett. Tavaly az óceánok hőmérséklete is rendkívül magas volt, ami az északi féltekén rekordokat megdöntő hőhullámokat és aszályokat okoz.
Magyarországra visszatérve nem kecsegtet fényes kilátásokkal, hogy a tavalyi évben tapasztalt a szárazság súlyossága elmaradt az eddigi legkatasztrofálisabb aszályoktól – ez arra utal ugyanis, hogy a tavalyinál is súlyosabb aszály nagy eséllyel be fog következni az Országos Vízügyi Főigazgatóság elemzése szerint. A szárazságot épp a tüzek által fenyegetett erdők enyhíthetik, így azok pusztulásával ördögi kör kezdődik: a fás területek segítik a felhőképződést és a hőmérséklet csökkentését, a visszaszorulásukkal azonban ez a hatás is mérséklődik, ami még forróbb és szárazabb időjáráshoz vezet.
Az elemzés rávilágít a felelős vízgazdálkodás fontosságára is, ami egyre nagyobb kihívás a vízkészletek gyengülő utánpótlása miatt. Ennek következményeit tavaly sokan első kézből tapasztalhatták meg, a felszíni vizek apadása mellett több településen vízkorlátozások voltak, nem csoda, hogy a vízigényes termelőberuházások egyre élesebb ellenérzéseket váltanak ki.
forrás: G7