2023. június 29-én egy kormányrendelettel (276/2023. (VI.29)) módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályait. „Mivel az új szabályokra nem volt elég idejük felkészülni az érintetteknek, érdemes a rendelet hatályba lépése utáni időszakban is további hatáselemzéseket végezni a kötelezettségek pontos teljesítése és a plusz terhek kiszámítása érdekében.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A csomagolási anyagokat érintő módosítások
A módosítás következtében az EPR rendelet nem vonatkozik a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatóknál képződő gyógyszerhulladéknak minősülő, a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolásra.
A fogyasztó számára történő értékesítés helyén használt, megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek és az ilyen célú egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolások esetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli, miközben a rendelet korábban a belföldi csomagolószer-értékesítőket kötelezte volna díjfizetésre.
A módosítás értelmében a csomagolás-összetevőkre az egyes összetevőkre vonatkozó körforgásos kódokat és az azokhoz tartozó kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételeket kell alkalmazni.
Az újrahasználható csomagolószereket érintő változások
A módosító rendelet a termékdíj szabályozáshoz hasonló lehetőségeket vezet be az EPR díjfizetési kötelezettség alóli mentesüléshez az újrahasználható csomagolószerek esetében az alábbiak szerint.
Nem minősül saját célú felhasználásnak a termékdíj szabályokhoz hasonlóan
§ a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott, az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben a csomagolószer első felhasználása során a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat korábban megfizették, vagy
§ a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, ha azt a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan visszaszállítják külföldre. A külföldre történő kiszállítás szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható.
Továbbá nem minősül saját célú felhasználásnak a külföldi előállítású csomagolást alkotó újrahasználható csomagolószer végleges elválasztása az árutól vagy az újrahasználható csomagolószerből csomagolás létrehozása, ha annak bérbeadója a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott bérleti rendszer üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. Ebben az esetben a gyártónak nem kell teljesítenie például az EPR rendelet nyilvántartásba vételre, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásait. Kivéve ha az újrahasználható csomagolószer belföldön válik hulladékká.
Abban az esetben sem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha azt az országos hulladékgazdálkodási hatóság felvette az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába – kivéve az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala.
Az EPR kötelezettség alóli mentesülés átvállalási szerződés vagy nyilatkozat alapján
Eddig csak a gépjármű termékáramban érintett termékek, vagyis a gépjárművek gyártói vállalhatták át szerződés alapján az EPR díjfizetési kötelezettséget, a módosítás alapján azonban a Közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatja azt.
A sütőolajok esetében nyilatkozat alapján van lehetőség mentességet kapni. Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen anyagként használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
Készletre vétel alapján történő nyilvántartás vezetés
A módosító rendelet értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott körforgásos termék helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni. Ebben az esetben a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékének meghatározása során a forgalomba hozott körforgásos termék mennyiség helyett a tárgynegyedévben készletre vett körforgásos termék mennyiségét kell figyelembe venni. A gyártó a készletre vett körforgásos termékről történő nyilvántartás vezetésre vonatkozó választását a negyedéven belül nem változtathatja meg.
A készletre vétellel történő nyilvántartás vezetés negyedév fordulójával történő választása esetén a gyártónak a tárgynegyedév első napján készleten lévő körforgásos termékeiről leltárt kell készítenie, amely egyben a tárgynegyedévi körforgásos termékek nyitókészlete és az adatszolgáltatás része.
A hulladékgazdálkodási hatóság felé megküldött adatok utólagos módosítása
A gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig módosíthatja az eddigi határidő helyett, amely a számla kézhezvételétől számított 15 nap volt.
A fentieken túl a módosító rendelet számos változást eredményez az EPR szabályozásban, melyek vállalkozások tevékenységére gyakorolt hatásának megvizsgálásába érdemes szakértőket is bevonni. „Mivel a kötelezettségek megsértése esetén az illetékes hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, vagy akár a körforgásos termék forgalomba hozatalát fel is függeszthetik, nem szabad félvállról venni az új szabályok értelmezését, a rendszer bevezetését a cégeknek.” -figyelmeztetett Ágoston Krisztián, a LeitnerLeitner tanácsadója.
Életbe lépett az EPR rendszer, sok gyártó és forgalmazó mégsem tudja, hogy mit kellene tennie
Július 1-jén lépett életbe az EPR rendszer, a legtöbb gyártó és forgalmazó azonban továbbra is csak találgat, hogy mit is kell tennie, milyen hatással lesz mindez az üzletre, ráadásul, ha érdeklődnek, mindenhonnan más információt kapnak. Emellett az is nehezíti a vitaminok és étrend-kiegészítők piacán a kereskedők helyzetét, hogy a reálbérek jelentős csökkenése mellett a vásárlók elsőként az egészségmegőrzésről és a prevencióról mondanak le, így a megelőzés jelenleg egyre több családban abszolút a háttérbe szorul. Míg egyes forgalmazók már Budapesten és Pest megye környékén is kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig az ország szegényebb régióiban már a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be.
Kié is lesz a felelősség?
Az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősség, egészen pontosan az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, amely szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetni.
Ezzel az alapvetéssel a hulladéktermelés visszafogása és a környezetterhelés csökkentése lenne a cél, és bár hazánkban július 1-től vezették be a rendszert, a legtöbb gyártó és forgalmazó még mindig nincsen tisztában a részletekkel. „A legtöbben hiába próbálnak érdeklődni, mindenhonnan ellentétes információt kapnak. Sajnálatos módon a szabályozás bevezetése előtt 2 nappal is hiába kerestem rá a »gyakran ismételt kérdések EPR-rel kapcsolatosan« témában különbözőképpen beírva, a mai napig nincsen ilyen elérhető oldal, vagy ha igen, akkor nagyon nehéz lehet megtalálni.
Egyelőre kérdéses, hogy mi történik azokkal a csomagolóanyagokkal, amiket a forgalmazók korábban szereztek be, és azokkal, amiket július 1-je után. Lesznek olyan csomagolóanyag-gyártók és forgalmazók, akik a számláikon feltüntetik majd a díjat, ezzel növelve a termékek árát, és lesznek, akik áthárítják a lejelentését a vevőre. Az egészen biztos, hogy mindez tovább fogja bonyolítani a cégek adminisztrációját. És akkor még nem említettük a szabályok ismeretén túl a háttérrendszereket, amiknek támogatniuk kellene az adminisztrációt és a számlázást, mert ezek is olyan dolgok, amiket nem lehet egy nap alatt megvalósítani.
Ha nem tudjuk, hogy mire van szükség, akkor a fejlesztők se tudják, hogy mit is fejlesszenek nekünk” – részletezte Jánvári András, e-kereskedelmi szakértő, a multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.
„Egy ezzel a témával foglalkozó oldalon találtam a következő mondatot: »kivéve a fogyasztó részére az értékesítés helyén csomagolókat«. Ez tipikusan egy olyan mondat, amit lesz, aki így értelmez, és lesz, aki úgy! Ami biztos, hogy holnaptól hatalmas káosszal fog indulni a rendszer, és csak remélni lehet, hogy majd a döntéshozók is megértők lesznek azokkal a cégekkel, akik önhibájukon kívül rosszul tudták a szabályozást! – mutatott rá Jánvári András.
Lemondunk az egészségünkről – Egyre kevesebb pénz jut a prevencióra
Míg egyes forgalmazók Budapesten és Pest megye környékén kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig a szegényebb régiókban a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be.
„Ezt sajnos az indokolja, hogy az emberek pénztárcája sajnos egyre inkább megérzi az inflációt, a reálbérek jelentősen csökkennek. Így nem meglepő, hogy a fontossági sorrendben az egészségmegőrzés sokaknál elkezdett háttérbe szorulni” – hangsúlyozta Jánvári András.
„A visszaesés továbbá annak is köszönhető, hogy a Covid sokak számára már a múlté, így étrend-kiegészítők forgalma elkezdett a 2019-es szint felé közeledni. Azonban éppen a Covid miatt, a 2020-as és 2021-es évben sokan jelentős összegeket költöttek a gyártókapacitások fejlesztésére, hogy ne függjenek a külföldi behozataltól, emellett a konkurencia is növekedett, így a csökkenő forgalom sokakat csődbe vihet” – tette hozzá a szakértő.
Emellett sajnos sok kicsi bolt egyre kevésbé bírja a jelenlegi árversenyt, ami leginkább a webáruházak esetében indult el. A nagyon változó és árérzékeny vásárlói szokások is megnehezítik a helyzetet, sokan az árak csökkentésével próbálják elcsábítani a vásárlókat, de ha az árrés romlik és a bevételek nem nőnek, akkor ugyanúgy nem tudják kitermelni a megélhetési költségeket, amik természetesen a kisboltosoknak is ugyanúgy nőttek.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi fog történni ősszel
„A vitaminok és étrend-kiegészítők piacán sosem számított a nyári egy erős szezonnak, hiszen a szabadságolás, nyaralás alkalmával inkább elengedni szokták magukat az emberek. A vitaminok és étrend-kiegészítők eladása ilyenkor jelentősen csökken, és bár a fogyást segítő termékek piaca élénkül május-június folyamán, de ez se kompenzálja a nyári kiesést! A piac így mindig ősszel szokott új lendületet kapni, azonban jelenleg nehéz megjósolni, hogy ez idén is érzékelhető lesz-e szeptembertől” – mutatott rá a Jánvári András. Általánosságban elmondható, hogy a többség már most a szokásos alatti forgalomban teljesít, esetleg egy kicsivel felette vannak az infláció miatt, azonban a költségeik így is jobban emelkedtek.
forrás: profitline 07-03
