Jelentősen, több mint 55 százalékkal csökkent az erdőirtás mértéke „a Föld tüdejének” is nevezett amazonasi esőerdőkben – derült ki az Amazon Conservation nevű civil szervezet jelentéséből. Az adatok szerint csökkent az erdőterület pusztítása Brazíliában, Kolumbiában, Peruban és Bolíviában is. A csökkenés egybeesik azzal, hogy Brazíliában és Kolumbiában a térség megvédése mellett állást foglaló politikai erők kerültek hatalomra.
„Az adatok azt mutatják, hogy van még remény Amazónia számára” – hangoztatta Matt Finer ökológus, az Amazon Conservation erdőirtást figyelő MAAP (Monitoring of the Andean Amazon Project) programjának vezetője.
Az elemzés szerint az erdőirtás csökkenése a leginkább annak tudható be, hogy Brazíliában – ahol az esőerdő legnagyobb része található – Luiz Inácio Lula da Silva brazíliai elnök január 1-jei hivatalba lépése óta szigorúbban betartatják a környezetvédelmi törvényeket. Lula elődje, Jair Bolsonaro kiaknázatlan gazdasági lehetőséget látott az esőerdőben.
Az elmúlt egy évben az amazonasi esőerdők területek 9117 négyzetkilométerrel csökkent, ami a legalacsonyabb adat 2019 óta, és 55,8 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban – állapította meg a MAAP. A MAAP becslése szerint az amazonasi őserdők elpusztításával 37 milliárd tonna szén-dioxid szabadulna fel a légkörben, ami a globális éves kibocsátás mintegy két és félszerese.
2021-ben több mint száz ország – köztük sok az Amazonas térségéből is – állapodott meg abban, hogy az évtized végére megállítják az erdők pusztulását.
Ezért fontos a növényzet megőrzése
Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel – írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében. A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb “szárazföldi vegetációs szénraktára” továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőirtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében – írták.
Afrika és az Európai Unió
A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon – Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő: az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig – jegyzik meg az elemzésben.
Javítani kell az erdőségek ellenállóképességén
Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség – írták.
Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul – figyelmeztettek.
forrás: magro
