Már gyerekként kerti padot barkácsolt, s a közelmúltban 23 évesen az épületasztalos szakma Európa-bajnoka lett. A székesfehérvári Nagy Dániel fiatal kora ellenére már a jövő asztalosait oktatja egy pesti faipari szakiskolában. Mi volt a taktikája a gdanski versenyen? És milyen az asztalos szakma helyzete Magyarországon? Munkaasztalok, gépek és intarziás szekrények között beszélgettünk vele az EuroSkills-győztesekkel készült cikksorozatunk utolsó részében.
Kerti paddal és kutyaházzal kezdte
Nagy Dániel, Európa-bajnok épületasztalos a zuglói Kaesz Gyula Faipari Technikumban, a munkahelyén fogad. Ugyanis szeptember óta már itt oktatja a tizenéveseket az asztalos szakma fortélyaira.
„Ma már nem választják külön a kettőt, hanem a diákok együtt tanulják az épületasztalos és a bútorasztalos szakmát. Míg egy épületasztalos alapvetően ablakokkal, ajtókkal, lépcsőszerkezetekkel foglalkozik, addig egy bútorasztalos a nevéből adódóan székekkel, asztalokkal és így tovább” – magyarázza. Az irodában a falat gondosan kidolgozott fakeretek díszítik. A korábbi világversenyeken részt vett fiatalok alkotásai ezek, sőt, az asztal is egy versenyző munkája, aminél beszélgetünk.
A faipari szakképző fontos helyszín, minden évben itt gyűlnek össze az ország legjobb fiatal asztalosai, akik közül a győztes képviselheti Magyarországot a Szakmák Világbajnokságán (WorldSkills), illetve az Európa-bajnokságon (EuroSkills).
Dániel a 2022-es WordSkills-en nyolcadik és kiválósági érmes lett, aminek köszönhetően idén versenyezhetett Gdanskban, a EuroSkills-en. Nyerni utazott ki, és aranyéremmel térhetett haza, de kezdjük az elején!
„Családi házban nőttem fel, mindig barkácsoltunk valamit, kerti padot vagy kutyaólat. Már általános iskolában is szerettem technikaórán fával dolgozni” – emlékszik vissza. Székesfehérváron, a Vörösmarty Mihály Szakgimnázium és Szakközépiskolában szerezte meg az érettségit, mellette a szakmát, majd a technikusi képzést pedig már a 14. kerületi iskola falai között végezte.
„Az egész ország hírneve múlik rajta”
A 23 éves Dániel felkészülését az Európa-bajnokságra Babanecz Csaba asztalos és faipari mérnök irányította. „Reggel nyolctól délután öt–hatig percre pontosan be volt osztva, mikor mit csinálok. A felkészülés alatt sokszor az ember még a félmillimétereken is elkeseredik, két–három év után érik csak be a munka gyümölcse, amikor Európa-bajnok lesz” – folytatja.
Idén szeptemberben, Gdanskban az épületasztalosoknak három nap alatt egy fakeretet: egy ablakszárnyat és hozzá egy tokot kellett elkészíteni. „Tizenöt perccel a verseny előtt tudtuk meg, mi lesz pontosan a feladat: milyen csomópontok, fakötések, csapozások szükségesek a keret elkészítéséhez. Az utolsó pillanatig változtatják a méreteket, különböző nehezítéseket tesznek bele a feladatba” – magyarázza. Nagyon szigorú szabályok vannak a réseknél, az illesztéseknél.
„Egy papírlap sem férhet be a két összeillesztett faelem közé. Századmilliméterek is számítanak” – mondja.
„Én csak versenyszituációban tudok 100 százalékon vagy afölött teljesíteni. Második nap az ablak szárnyrészével már délelőtt kész lettem, összeragasztottam, és a ragasztó az egyórás ebédszünetben meg tudott kötni” – fejti ki. Így pedig előnyt szerzett. „Taktikázni kell, lopni az időt. Valakinek úgy is megy, ha néha begyorsít, aztán pihen egy kicsit, rám viszont az a jellemző, hogy higgadtan monoton, gyors tempót tartok.” Az épületasztalosoknál 12–13 nemzet közül a dánok, a franciák és az angolok számítanak erős ellenfélnek.
Az eredményhirdetésen a magyar csapatból Dániel volt az első, akinek aranyérmet akasztottak a nyakába. Ezután beindult a sikerszéria. „Öt percen belül rögtön három aranyérmet is kapott a magyar csapat, ez nagy élmény volt” – emeli ki. Az európai országok között hazánk összesítésben Svájc után a 2. helyen végzett. Dániel szerint nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország címere alatt versenyezhetett. „Nem valakinek a valakijét válogatták ki, hanem tényleg a legjobbak jutottak ki minden szakmából. Az egész ország hírneve múlik ezen” – hangsúlyozza.
„Jó látni, hogy hétről hétre, hónapról hónapra fejlődnek”
Az idei tanévtől Dániel a Kaesz Gyula Faipari Technikum és Szakképző Iskola tanára. Napközben leendő asztalosokat oktat: egészen az alapoktól indulnak, attól, hogy melyik szerszámot hogyan kell használni. Diákjai általában haza is vihetik, amit készítettek: képkereteket, dobozokat.
„Jó látni, hogy hétről hétre, hónapról hónapra fejlődnek. Tisztelettudóak velem, annak ellenére, hogy csak nyolc–kilenc év van köztünk. Szerencsére ez még nem az a korkülönbség, hogy ne értsem, mit mondanak – nevet. – Sokan küzdenek problémákkal, nehezebben értik a tananyagot. Nem azért, mert nem akarják megérteni, hanem sokszor nincs meg a készségük hozzá. Ezt is tudni kell kezelni, minden attól függ, hogyan magyaráz az ember” – fejti ki.
„Megéri az érettségi mellett szakmát is tanulni – én ezt mondom mindenkinek. Ha valaki szeret otthon barkácsolni vagy hegeszteni, az próbálja ki magát!” – fogalmaz.
Más kérdés, hogy mennyien maradnak a szakmában. Ha valaki ambiciózus, akkor inkább a saját útját járja egyéni vállalkozóként. „Egy nagy cégnél sokszor sajnos nem bíznak az újoncokban, pedig, ha több teret adnának nekik, nagyon sokat fejlődnének. Sok cég inkább olyan asztalost keres, aki már tíz éve a szakmában van” – hangsúlyozza.
Műhely, gépek, dicsőségfal
Nem titkolt célja, hogy minél több gyereket ösztönözzön a világversenyeken való részvételre, ezért órák után is foglalkozik a diákokkal. Meg is mutatja a műhelyt, ahol egyik leendő versenyzője épp gyakorol. A kisebbfajta csarnokban dől el minden évben, ki képviselheti majd az országot az aktuális világversenyen. A bejáratnál a folyosón sorakoznak a fahasábok és az elkészült bútorok: intarziás éjjeli szekrények, fiókok. Mint meséli, a felkészülés hajrájában ő már csak tölgyfával dolgozott, hiszen a világversenyen szintén tölgy vagy kőris az alapanyag.
Bent pedig munkaasztalok, gépek mindenhol. „Az a leggyorsabb, ha kézi gépekkel dolgozik az ember: körfűrész, marógép, csiszoló” – sorolja. Dániel a EuroSkills hozadékának tartja, hogy megtanult rendkívül precízen és gyorsan dolgozni. Kiderült számára, hogy egy munkaeszközzel mennyi mindent meg lehet csinálni.
A műhelyben külön dicsőségfalon sorakoznak a bútor- és épületasztalos díjazottak fotói, akik az elmúlt években folyamatosan hozták az érmeket a WordSkills-ről és a EuroSkills-ről. „Egy fiatalnak egy ilyen verseny öt–hat évet biztosan dob a karrierjén” – teszi hozzá. A Szakmák Európa-bajnokságán eddig öt aranyérmet szereztek a bútor- és épületasztalosok, utóbbi kategóriában idén zsinórban harmadszor hozták el az első helyet a fiatal magyar szakemberek.
A 2023-as Szakmák Európa-bajnoksága további magyar érmeseivel készült interjúink itt érhetőek el.
forrás: KépMás
