Az urbanizáció gyorsan átalakítja társadalmainkat, és kihívást jelent az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleség csökkenésével és a környezet romlásával kapcsolatban, amelyek mind az emberi egészséget fenyegető jelentős veszélyeket jelentik.
Egy másik kérdés, hogy a városi életmód, amelyet a krónikus stressz, a társadalmi elszigeteltség és a fizikai aktivitás hiánya jellemez, megváltoztatta a globális betegségterhet, amelyet ma már a nem fertőző betegségek (NCD-k), például az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbetegség és a depresszió uralnak.
Ezeket az egymással összefüggő kihívásokat részben a természetalapú megoldásokkal lehet kezelni, például a városi erdőkkel, amelyek képesek javítani mind a városi környezetet, mind az emberi egészséget. A városi erdők tágan értelmezve a városokban és azok környékén található fákat és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémát jelentik.
A városi fák sokoldalú megoldást jelentenek számos kihívásra. A fáknak a várostervezésbe és -politikába való integrálásával a városok egészségesebb, ellenállóbb és fenntarthatóbb városi környezetet teremthetnek a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára.
A városi erdők elősegítik a közegészséget és a jólétet
Rengeteg kutatási tanulmány bizonyítja, hogy a városi zöldövezetekben való élet elősegíti a fizikai aktivitást és az emberek közötti társadalmi interakciókat, ami jelentős előnyökkel jár a közegészségügy szempontjából. Az egészséges magatartásformák előmozdítása jelentősen csökkenti a nem fertőző betegségek számát, és az emberek hosszabb és egészségesebb életet élnek. Emellett kísérletek bizonyítják a természet stresszcsökkentő hatását, valamint a depresszió és más mentális zavarok megelőzését. Fontos, hogy a városi erdők pufferolhatják a társadalmi-gazdasági eredetű egészségügyi egyenlőtlenségeket, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mindenki hosszabb életet éljen, ha a zöldterületeket megfelelően tervezik és kezelik.
A városi erdők hozzájárulnak a rekreációs igények kielégítéséhez és az éghajlatváltozás kezeléséhez
A városi erdők reagálnak a polgárok rekreációs igényeire, miközben a nagyvárosok szén-dioxid-adósságának egy részét is mérséklik. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos hatása a városi hőmérsékletek lehűlése, amely közvetlenül megelőzi a hőség okozta megbetegedéseket a városokban, és évente több tízezer ember életét menti meg. A biodiverz környezet jobb immunfunkciót eredményez. A városi erdők a következőkkel járulnak hozzá a biológiai sokféleséghez élőhelyet biztosítanak a különböző növény- és állatfajok számára. A városi erdők növelésével és a fásítás fenntartásával a városok megvédhetik a biológiai sokféleséget és támogathatják az emberi jóléthez elengedhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Közvetlen egészségügyi járulékos előnyként a biológiai sokféleséggel való kapcsolat javítja a gyermekek immunrendszerét, ami potenciálisan csökkenti számos “modern” betegség, például az allergia és az asztma előfordulását.
Mit tehetnek a döntéshozók?
- A fák beépítése a várostervezésbe:
– a városi faültetési és -fenntartási programok beépítése a fejlesztési tervek és területrendezési előírások a fák lombkoronájának megőrzése és bővítése érdekében, ami a biológiai sokféleség és a városlakók számára most és a jövőben is előnyös. - Egészségügyi hatásvizsgálatok elvégzése:
– számszerűsítsék az egészségügyi előnyöket és értékeljék a zöld infrastruktúra és a városi erdők helyreállításával kapcsolatos projektekből származó egészségügyi megtakarításokat, hogy igazolják a fák védelmére és a faültetési kezdeményezésekbe történő beruházásokat, különösen a kevésbé kiváltságos területeken. - A közösségek felvilágosítása és bevonása:
– a városi fák hosszú távú egészségügyi előnyeinek tudatosítása oktatási kampányok és közösségi kezdeményezések révén. - Ágazatok közötti együttműködés:
– a különböző kormányzati szervek, nonprofit szervezetek, közösségi csoportok és magánérdekcsoportok közötti partnerségek előmozdítása az erőfeszítések összehangolása és a városi faültetési és -fenntartási projektek forrásainak mozgósítása érdekében, a közegészségügyi intézkedések és erőfeszítések részeként.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EFI Policy Brief 9
