Néhány hete Sir David Attenborough Bolygónk megmentése most kommunikációs kihívás című instagram bejegyzése látogatottsági világrekorder lett öt óra alatt egymillió követővel. Állítása különösen igaz a világ erdeire, olvashatjuk a Finn Erdészeti Szövetség honlapján.
A cikket Kai Lintunen írta, aki a FAO-UNECE Forest Communicators’ Network (FAO-UNECE Erdőkommunikációs Hálózat) vezetője, egyben a Finn Erdészeti Szövetség nemzetközi kommunikációs vezetője. (A Finn Erdészeti Szöveséget 1877-ben alapították, s 1941. óta az erdészti szektorban aktív szervezetek a tagjai, tehát nincsenek magánszemély tagjai. Működtetik a forest.fi hírportált, ahol az erdőgazdálkodással, erdőiparral kapcsolatos híreket jelentetnek meg.
Tehát Kai Lintunen meglátásai az erdő-kommunikációról:
Az erdőknek kulcsszerepe van a fenntartható fejlesztési célok (SDGs = Sustainable Development Goals) elérésében, az éghajlatváltozás mérséklésétől a szén-dioxid-elnyelők fellépésével az élelmiszer, megélhetés, üzemanyag, menedék és tiszta víz biztosításáig.
Az erdészeti ágazatnak azonban imázsproblémája van. Ez nem a megoldás része.
A világ számos pontján úgy tekintenek az erdőkre, mint amelyet a természetvédelmi célra el kell különíteni. Az erdőkkel kapcsolatban számos kommunikációs kampány meggyőző felvételeket tartalmaz, amelyek az erdőket nagy zöldfelületekként mutatják – pontosan azt, amit a nagyközönség nem akar levágva látni. A láncfűrész vagy a harvester motorhangja ebben az összefüggésben sok embert taszítana.
Azt mondani, hogy alapvető különbség van az erdők fenntartható kezelése és a válogatás nélküli fakitermelés között, az nem mondana eleget a valóságról.
A kihívás az, hogy ezt közöljük a nagyközönséggel, és megváltoztassuk ezt az erdőkkel kapcsolatos meggyökeresedett gondolkodásmódot. Javítanunk kell, hogy megértsék: az erdők sokféle célú fenntartható használata nemcsak az emberek milliárdjait, köztük a világ legkiszolgáltatottabbjait szolgálja, hanem az erdők védelmének alapvető eszköze is.
Mivel a világ arra összpontosít, hogy a COVID-19 után jobban helyreálljon, ez a kommunikációs kihívás sürgetőbb, mint valaha. Az erdők – és az erdei termékek – segíthetnek az éghajlatváltozás kezelésében és a fenntarthatósági célok elérésében, és ezeket az új normális tervezése során be kell illeszteni a helyreállítási tervekbe.
A járvány egy olyan pillanat a történelemben is, amikor az emberek jobban tudatában vannak: mennyire fontosak az erdei termékek mindennapi életünkben. A válság idején az erdő alapú termékek élen járnak a higiéniai termékeinek és az egyéb egyéni védőeszközök, a biomassza alapú energia, a tisztításhoz szükséges etanol, valamint az élelmiszerek és minden más csomagolása terén. (FATÁJ: A finnek a cellulóz-papíripart is az erdőipar részének tekintik, hiszen ezen iparág is fát dolgoz fel.)
A megkérdezett fogyasztók csaknem kétharmada jelentősen megváltoztatta életmódját saját környezeti hatásuk csökkentése érdekében.
A COVID-19 a fogyasztói hozzáállás és magatartás változását is eredményezte, amikor az emberek újraértékelték prioritásaikat. A McKinsey tanácsadó cég felmérésében a megkérdezett fogyasztók csaknem kétharmada jelentősen megváltoztatta életmódját a környezeti hatások csökkentése érdekében. Több mint 60%-uk arról számol be, hogy elkezd újrafelhasználni és környezetbarát csomagolásban vásárolni termékeket. A válaszadók döntő többsége szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a szennyezés csökkentésére – amit a fatermékek a műanyag megfelelők lecserélésével érhetnek el.
Ki kell használnunk a lehetőség e nyitott ablakát, hogy megváltoztassuk a fenntartható erdőgazdálkodásról és az erdő alapú termékekről kialakult felfogást. Ez az esélyünk, hogy küzdjünk az éghajlatváltozás csökkentése érdekében és lecsökkentsük a fosszilisek használatát.
Végül is van a hatalmas “fenntartható fa” történet, amelyet el kell mesélnünk, mert a tudomány és az innováció kitolja a határát annak, hogy mit kezdhetünk a fatermékekkel az építéstől az orvosságokig, valamint hogy a fosszilis üzemanyag-alapú termékeket megújuló alapú termékekre cseréljük. Nagyszerű lehetőségünk van meggyőző narratívát alkotni a megoldásokról, újragondolni a fejlesztési utakat, csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásunkat, és együtt dolgozni a gazdasági, biológiai sokféleségi és éghajlatváltozási válságok megoldásában.
Mit tehetünk annak biztosítása érdekében, hogy ne hagyjuk ki az esélyünket az erdészeti ágazat és a fenntartható erdő alapú termékek átalakítására?
Először is biztosítanunk kell, hogy az üzenetünk következetes (konzisztens) legyen. A kormányoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a magánszektornak együtt kell működniük az erdészeti témák megértésének előmozdítása érdekében, hogy megerősödjön a fenntartható erdőgazdálkodás ügye a politikában és gyakorlatban.
Másodszor meg kell mutatnunk azokat az újításokat, amelyek a fát a fosszilis eredetű termékek érvényes, megfizethető és megújuló alternatívájaként használják.
Harmadszor, át kell alakítanunk és le kell egyszerűsítenünk egy összetett és elvont menetrendet emberi történetekké. Üzenetünket relevánssá kell tennünk az emberek mindennapi életéhez és abban, hogy mit tehetnek személyesen a jobb világ felépítésében.
Végül jobban meg kell magyaráznunk azt az igazságot, amelyet oly sok embernek még fel kell fognia: az erdőirtás helyett a fenntartható fatermékek hogyan és miért járulnak hozzá az erdők és az ökoszisztémák egészségének megőrzéséhez, miközben hozzájárulnak a szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentéséhez. A közmondás szerint “a tény tény, de az észlelés a valóság.”
Amint az emberek újraértékelik életüket a COVID-19 közvetlen és közvetett következményei eredményeként, ritka lehetőségünk nyílik arra, hogy az erdőgazdálkodást és a faalapú bioinnovációkat a megoldás értelmes részévé tegyük. Ne pazaroljuk el ezt a lehetőséget!
Ez a cikk megjelent az International Institute for Sustainable Development (fenntartható Fejlődés Nemzetközi Intézete) helyen.
Forrás: forest.fi
SzF: MM
Észrevétel:
Érdekes, hogy Kai Lintunen erdő-kommunikációs meglátásai kifejtésében milyen sokat foglalkozik az erdő alapú termékekkel, tehát a fatermékekkel (a papírig bezáróan), hiszen a felhasználók, a nagyközönség döntő többsége elősorban ezekkel találkozik minden nap. A jó erdő-kommunikációnak ezek szerint hatékony famarketingnek is kell lennie, sőt lehet hogy az utóbbi sokat segít az előbbi javára is.
MM
