Az Országos Erdészeti Egyesület 153. Vándorgyűlését idén a Balaton északi partján fekvő Zánkán, mint központi rendezvényhelyszínen rendezte meg az Egyesület, a Bakonyerdő Zrt. állami erdőgazdasággal, mint házigazdával közösen.
Június 15-én, a Vándorgyűlés első napján a hagyományos Ünnepi Közgyűlés megtartásával indult a kárpáti-medencei magyar erdészek éves szakmai és közösségi találkozójának két napos programja, melyet június 16-án a Bakonyerdő Zrt. komplex erdőkezelésének és a bakonyi tájak kulturális, történelmi, néprajzi értékeinek bemutatását szolgáló terepi programok követtek.
Az Ünnepi Közgyűlés résztvevőit Varga László a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntötte, majd Kiss László az OEE elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Az alábbiakban a vezérigazgatói köszöntőt és az elnöki beszédet változatlan formában közöljük.
Varga László vezérigazgató (Bakonyerdő Zrt) köszöntője:
“Tisztelt Országgyűlési Biztos úr, Államtitkár urak, Elnök urak! Meghívott vendégeink, kedves kollégák!
A Bakonyerdő Zrt. nevében őszinte tisztelettel és barátsággal köszöntök mindenkit az Országos Erdészeti Egyesület 153. Vándorgyűlésén. Örömmel tölt el minket, hogy térségünk nem először adhat otthont a szakma számára oly fontos rendezvénynek.
Az 1976-os és a 2006-os Vándorgyűléseken Veszprém Vármegye két erdőgazdasága a szakmai irányító és hatósági szervezetekkel kiegészülve fogalmazta meg a kor erdészeti kihívásaira adandó válaszokat, és hangsúlyozta a szakmai egység jelentőségét, a fenntarthatóság elveinek szilárd képviseletét, és az ezt szolgáló, szakmán belüli és szakterületek fölött átívelő összefogás jelentőségét.
Az alapelvek mit sem változtak az idők során, sőt még erősödtek is, éppen a kihívások folyamatos változása eredményeként. A fenntarthatóság, az erdőgazdálkodás tartamossága ugyanúgy gondolkodásunk és cselekedeteink sarokköve, mint elődeinknek volt, de egyre szélesebben és átfogóbban tudjuk értelmezni, és iránytűként használni a komplexebbé váló világ problémáinak megoldásában.
Hadd utaljak itt a szomszédunkban zajló tragikus háború és a nyomában fellépő gazdasági folyamatok hatásaira, különösen az energiabiztonság fenntartásában ránk háruló feladatokra. Ez minden erdészt érint, de a hatósági áras tűzifa program érthető okokból most az állami erdőgazdaságokat állítja nagyobb feladat elé. Köszönet illeti mindazokat, akik ennek végrehajtásában részt vesznek, kiemelten az adminisztratív és terepi erdészeti munkatársainkat, vállalkozóinkat!
Ez azonban csak egy kihívás, egy a sok feladat közül. Az Egyesület Vándorgyűléseinek éppen abban áll a jelentősége, hogy a házigazda teret biztosíthat az eszmecserének, és gondolatébresztőként bemutathatja saját elképzeléseit, megoldásait. Ez a szándék vezérel minket is, és szeretnénk megragadni ezt a nagyszerű alkalmat, hogy saját szemszögünkből mutathassuk be erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai, valamint faipari tevékenységünket.
A program összeállítása során annak a szinte lehetetlen elvárásnak kívántunk megfelelni, hogy mondjunk újat, de ne hagyjunk ki semmi fontosat. Ez látszólag egyszerű, de ha jobban belegondolunk, akkor is nagy esély van arra, hogy a „fontosak” listája, bármily hosszúra nyúlhat, a végén mégsem lesz teljes.
Legfőképpen azt szeretnénk bemutatni, hogy miként gondolkozunk és dolgozunk azért, hogy az erdei ökoszisztémákat minél teljesebb módon megőrizzük, a megújított erdők természetességét növeljük, a természet-közeli erdőgazdálkodást minél teljesebb körben biztosítsuk úgy, hogy közben a vállalkozások és a lakosság faanyag iránti igényeit megfelelő minőségű faanyaggal kielégíthessük. Erre sarkallnak minket a biodiverzitás megőrzési- és klímacélok, de ezt követeli meg az egészséges gazdaság és egészséges társadalom iránti elkötelezettség és felelősség is, hiszen mi az erdővel, de végső soron az emberért dolgozunk.
Tisztelt Vándorgyűlés!
A Bakonyerdő működési területe a Keszthelyi-hegységtől a Balaton-felvidékig, a Magas-Bakony és a Pápai-Devecseri síkságon át a Kisalföldig három vármegyét érint. A természeti adottságok rendkívül változatosak, számos, egymástól jelentősen különböző erdőgazdasági táj található itt. A Bakonyban és a Balaton-felvidéken az utóbbi években jelentősen megnövekedett az erdők látogatottsága, az erdőgazdálkodás egyre nyitottabbá vált, az emberek „erdőt féltő magatartását” itt tapasztaljuk a leginkább. Magas színvonalon gazdálkodva jelentős lépéseket tettünk a természetközeli erdőgazdálkodás terén, hogy a klímaváltozás hatásaként egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófák – széldöntések, fenyő és lombos fafajok száradása, károsítók korábban nem látott mértékű elszaporodása – mellett is szakszerűen, természetközeli módon kezeljük a ránk bízott erdővagyont és vadállományt.
Folyamatosan keressük és alkalmazzuk a költségtakarékosabb, a természettel minél teljesebb összhangban levő erdőfelújítási és erdőnevelési módszereket.
A Bakonyerdő Zrt. azonban a klasszikus erdőgazdálkodási tevékenység mellett jelentős faipari tevékenységet is folytat – ebben markánsan különbözik sok más erdőgazdaságtól. Ez egyszerre lehetőség és felelősség is, hiszen magasabb hozzáadott értékű termékeket tudunk előállítani, egyúttal számtalan üzleti kapcsolaton keresztül mélyebben beágyazódunk a térség, sőt a térségen túli területek gazdasági életébe is, idejében megismerve a piaci folyamatok alakulását. A kiegyensúlyozott gazdálkodásunk során mindig ügyeltünk likviditásunk megőrzésére, így elmondhatom, hogy erdőgazdaságunk megbízható partnere a velünk kapcsolatba kerülő vállalkozásoknak.
Fontosnak tartjuk, hogy olyan újításokat vezessünk be gazdálkodásunk terén, amellyel az erdész-vadász kollégáknak több ideje marad a szakmai munkára. Ilyen az erdőgazdálkodás digitalizálása, az ESZR és az ETA fejlesztések. A termelési folyamatokat mérhetővé kell tenni, a mért adatokat elemezni kell, hogy a termelési tevékenység során a szükséges beavatkozásokat megfelelő időben tehessük meg. Adatvezérelt termelési tevékenységet, adatelemzésen alapuló döntéshozatali és vállalatvezetési szemléletet alakítottunk ki. A termelési tevékenység, a fapiaci folyamatok, a versenyképes működés kikényszeríti a korszerű, digitális fejlesztéseket. De ide sorolhatjuk a közjóléti beruházásokat, amelyek biztosítják a nyugat-európai színvonalú erdőjárás és ökoturizmus lehetőségét. A fejlesztéseink során látogató számlálókkal mérjük kiemelt turisztikai attrakcióink látogatottságát. Ma már annyi ember mozog a területeinken, hogy valós időben kell reagálni a turisztikai igényekre, napi szinten kell beavatkozni, biztosítani a látogatók megelégedettségét, esetleg elhárítani az élet- és balesetveszélyes helyzeteket.
Sajnálatos módon megérkezett az erdőgazdálkodás számára legnagyobb kihívás, a klímaváltozás, amely már nem csak a jövő, hanem a jelen szakmai munkájának lépéseit is meghatározza. Erdészként nem kétséges, hogy mit kell tennünk: az elődeinktől kapott szakmai tudást a 21. század tudományos és technológiai fejlesztéseivel megerősítve fenntartható és gyarapodó erdők kialakításán kell dolgoznunk. Olyan erdőkén, amelyek valóban, szó szerint örökerdők lehetnek, mert képesek ellenállni a klímaváltozás negatív hatásainak. Tudjuk, növelni kell az erdőterületet és annak ökoszisztéma-szolgáltatásait; helyre kell állítani és erősíteni az erdők ellenálló képességét és termelési potenciálját. Fenntartható módon kell használni azt és ehhez zöld termékláncokat kell kialakítani. Mivel ezek egyike sem valósul meg spontán módon, azonnali cselekvésre van szükség, melynek eredményei közép és hosszútávon lesznek érzékelhetőek.
Tudatosítanunk kell, hogy a fatermékek használata és a természet szeretete, a klímavédelem nincsenek ellentmondásban, éppen ellenkezőleg: szeretjük az erdőt, ezért szeretünk onnan származó, megújuló termékként, jelentős széndioxid-megkötő kapacitással rendelkező fa nyersanyagból készült termékeket vásárolni és használni.
A jövedelmezőség mértéke azonban a piac változásaitól, a társadalmi igényektől nagyban függ. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az alapanyag vagy nyersanyag termelő országok, nemzetek, vállalatok könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, elég, ha pl. a fosszilis energiahordozók napjainkban oly hektikusan hullámzó áraira gondolunk.
A Bakonyerdő ezért a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében a fenntartható módon végzett erdőgazdálkodási tevékenységéből származó faanyag jelentős részét nem alapanyagként értékesíti, hanem komoly hozzáadott értéket előállítva fűrészáruként feldolgozza azt. Fejlett faipari tevékenységünknek köszönhetően az állami erdőgazdaságok közül a legnagyobb árbevétellel rendelkezünk.
A környezeti nevelés legfontosabb feladatai, az ismeretszerzés, készségalakítás és képességfejlesztés, tudatformálás és értékközvetítés, melynek egyik fontos színtere az erdei iskola hálózatunk.
Nem hagyhatom említés nélkül napjaink egyik, a társadalom szélesebb rétegeit is foglalkoztató, szerintem látszólagos, vagy ha úgy tetszik, mesterséges problémáját, nevezetesen az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljai és érdekei között feszülő ellentétet. Ennek egyértelmű cáfolata az erdeink érdekében folytatott konfliktusmentes munkakapcsolat a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal és a természetvédelmi hatóságokkal. Ez nem mindig vita mentes, de többnyire konszenzusra törekvő együttműködés. Elődeink munkájának gyümölcseit jogos büszkeséggel védjük együtt, de ez nem jelenti azt, hogy magas szakmai színvonalon és az erdő érdekeit figyelembe vevő módon végzett ökológiai és ökonómiai szemléletű gazdálkodásunkról le kellene mondanunk! Tudjuk, hogy a legfőbb parancs a természet szava, ezt minden körülmények között követnünk kell, és ennek útját a természetvédelemben dolgozó kollégákkal együtt tudjuk hatékonyan keresni. Ezért is köszöntöm most tisztelettel Őket is résztvevőink között, mert eredményeinknek és sikereinknek mind részesei.
Ezek alapján a sokat emlegetett Nonprofit gazdálkodás sem jelenthet teljesen más alapokon nyugvó tevékenységet. Azonban ebbe már nehezen illeszthető bele a szigorúan piaci körülmények között gazdaságosan működtetendő másodlagos faiparunk, pl. a készparkettát gyártó BEFAG Parkett Kft. vállalkozása. Az esetleges átalakításkor erre is gondolni kell.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A programok kialakításakor, az volt a célunk, hogy betekintést nyújtsunk az ország egyik leglátogatottabb vidékének, a Bakonyi és Balaton-felvidéki erdőknek a kezelési módszereibe. Bízunk benne, hogy a szakmai bemutatókon megismerkedhetnek a térség természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a természeti értékeket is óvó erdőgazdálkodás célkitűzéseivel. A résztvevők a múlt felidézésével együtt láthatják a Bakonyerdő Zrt. gazdálkodásának, térségi szerepvállalásának eredményeit, aktuális feladatait és várható kihívásait.
A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét, szerény, akár egy vízcsepp, méltósága senkit sem bánt, ha belépsz rajta, kitárul előtted a varázslatos természet világa. A vízcseppben egy egész univerzumot láthatunk. És még valamit, amit a társadalom elvár tőlünk: az átláthatóságot.
Programjainkon túl, jó hangulatú tartalmas baráti beszélgetéseket kívánok, szívből gratulálok a szakmai elismerésben részesülő kollégáinknak, vigyétek jó hírét a Bakonyerdő Zrt-nek!
Jó szerencsét! Üdv az Erdésznek! Pénzt a faiparosnak!”
Kiss László az Országos Erdészeti Egyesület elnökének ünnepi beszéde:
“Tisztelt Államtitkár Urak, Elnök Urak, Rektor Úr! Tisztelt Tagtársak, Kedves Vendégek, Hölgyeim és Uraim!
Nagy tisztelettel köszöntöm a 153. vándorgyűlésünk valamennyi résztvevőjét! Köszöntöm nyugdíjas, aktív és diák tagtársainkat, határon túlról érkezetteket, valamint kedves Vendégeinket! Üdvözlöm a Bakonyerdő munkatársait!
Legutóbb 17 éve, a térség ágazati szereplőit összefogva rendeztek feledhetetlen vándorgyűlést. Meghatározó és elismert erdőgazdaságnál járunk, a legváltozatosabb erdőtájat gondozó bakonyi erdészek küldetését, teljesítményét részletesen bemutatta a Lapunkban megjelent interjú. Nem kétséges: ezt fogják megerősíteni a holnapi programok tapasztalatai is.
A tisztújítás óta, először van lehetőség a vándorgyűlés résztvevői előtt, megválasztott tisztségviselőink képviseletében is köszönnöm a megtisztelő bizalmat, hogy a programunkat közösen folytathatjuk!
A szakmánk feladata kezdetektől fogva a társadalom erdővel szemben támasztott igényeinek szolgálata. Jelen korban egyszerre kell lépést tartanunk a társadalmi igények és a környezeti tényezők felgyorsult változásával.
Feladatunk az erdő – mint ökológiai rendszer és természeti erőforrás – gazdagítása, a természet megóvása, a közösség távlatos szolgálata. Ezt tükrözi a stratégiánk, erről szól munkálkodásunk.
Ezt kívánja segíteni partnerségünk az állami erdők egységes vagyonkezelését, a magánerdők működőképességének javítását, a hatósági szervezetek hatékonyságának növelését, oktatásunk és kutatásunk ügyeinek nemzetközi szintű fejlesztését, problémáink és eredményeink megismertetését, szakembereink megbecsülését szolgáló törekvésekben.
Mi, erdészek szolgáltatók vagyunk, az ökoszisztéma értékeit tartjuk fenn, és tesszük az erdő materiális és immateriális szolgáltatásait mindenki számára hozzáférhetővé.
Közben érzékeljük, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások egyre több pénzt igényelnek.
Tudjuk: csak olyan megoldások életképesek, melyek az erdőt és a társadalmat összhangban képviselik. Tudjuk, hogy a klímacélok és a közcélok nem érhetők el komplex szemléletű erdőgazdálkodás nélkül!
Ezért szakismereteinket, eszköztárunkat fejlesztenünk kell – kiegészítve a társ tudományágak ismeretanyagával. A működésünk fókuszába állított szaktudás gyarapítására határozott lépéseket tettünk. A Szerkesztőbizottság mellett megalakított Szakmai Munkacsoport folyamatosan segíti a programunk végigvitelét.
Kiemelt a szakosztályok működésének motiválása, valamint kapcsolatuk megerősítése a Soproni Egyetem tanszékeivel.
Törekvéseink másik eredménye a Szaktudás Füzetek sorozatának elindítása. Az első füzetet „Habitat-fák és holtfa az erdőben” címmel, a gödöllői Vándorgyűlésen vehettük kézbe. Második kiadványunk az „Erdők a világban, Európában és Magyarországon”, mely Lapunk alapításának 160. évfordulójára jelent meg. Erre a jubileumra az Alkotmány utcai Székházban, ünnepi konferenciával emlékeztünk. Itt adtuk át a fiatal szerzőknek kiírt szakcikk pályázat díjait is.
Sorozatunk harmadik „Erdő és Víz – Erdészeti vízgazdálkodás” című füzetének megjelenését a jelen Vándorgyűlésre időzítettük. Szabadon letölthető a honlapunkról, tagjaink nyomtatásban, az Erdészeti Lapok júniusi számával együtt fogják megkapni.
Néhány szóban, a szervezetünk működéséről:
Közel 3800 fős tagságunk, 38 Helyi Csoport és 22 szakosztály szervezésében, száznál több tartalmas szakmai rendezvény megtartásával gyarapította szakismeretét.
Külhoni tagjaink aránya közelíti a tíz százalékot, az Alma Materrel szorosabb partnerségünk pedig, remélem, a hallgatóság aktivitását is előmozdítja.
Élő a kapcsolatunk a Hallgatói Helyi Csoporttal, a Herman Ottó Szakkollégiummal és a hagyományőrző ifjúsági szervezetekkel.
Az elmúlt év közhasznúsági beszámolóját, valamint az idei terveinket Ellenőrző Bizottságunk átvizsgálta Küldöttgyűlésünk elfogadta. Eredményes működésünkről számot adtunk fórumainkon, valamint az Erdészeti Lapokban is.
Költségvetésünk főbb tételeit fontos ágazati programok delegált feladatai adják. Közülük a legjelentősebb az évente hatezer diákot és ezerhatszáz kiképzett pedagógust megmozgató Erdei Vándortábor Program, valamint a másfélezer önkormányzatot érintő, Településfásítási és VárosFa Programok.
Az Év erdésze verseny szervezésével hangsúlyozzuk a középfokú szakismeretek fontosságát.
A jövő letéteményesei számára, hagyományos eszközünk a Kárpát-medencei középiskolásoknak szervezett „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedő, valamint az angol nyelvű YPEF tanulmányi verseny magyar fordulója.
„Hátizsákban az erdő!” kezdeményezésünkkel egy korábban nem ismert lehetőséget kínálhattunk a gyerekekkel kiránduló pedagógusoknak.
A Covid-időszak kihagyásai után, az Erdésznők Országos Találkozóját is megrendezhettük – az Egererdővel együttműködésben.
Közreműködünk az Országos Erdő Tanács, a Fenntartható Fejlődési Tanács, a Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottság munkájában is.
Az alakuló jogi környezetben, segíti az eligazodásunkat a Lex Silvarum – Jogászok az Erdőkért Egyesülettel elindított kapcsolatunk.
Alapítványaink működése rendezett, támogató tevékenységük egyre sokrétűbb. Az Erdészcsillag Alapítvánnyal összefogtuk a Kárpátaljai Helyi Csoportunk számára célzott magyarországi támogatásokat, melyeket többször, személyesen juttattunk el a beregszászi kollégáknak.
A magyar erdészek felajánlásaiból, 20 ezer euróval támogattuk Selmecbánya önkormányzatát, a tragikus tűzvész helyreállítási munkáiban.
Fejlesztjük a kapcsolatot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. A sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű erdőmérnök képzés érdekében oktatói ösztöndíj programot indítottunk, és a hallgatóknak szóló, magyarországi gyakorlati programot is kezdeményeztünk.
A Wagner Károly Alapítvány támogatásával könyvtárunk állományának digitalizálása is eredményesen folytatódik.
Egyesületünk számára elengedhetetlen, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az Európai Unió szakmánkat is befolyásoló lépéseire.
Az uniós Erdőstratégia, a Biodiverzitás Stratégia és a Zöld Megállapodás folyamatai alapvetően fogják meghatározni a szakmai hétköznapjainkat. Az Uniónak nincs közös erdészeti politikája, az alapszerződésekben nincs erre kötelezettség. Ugyanakkor a Zöld Megállapodásban, szakpolitikák sora érinti az erdőgazdálkodást.
A Biodiverzitás Stratégia és az Erdőstratégia elfogadása óta, sorban készítik elő a gazdálkodásunkat jelentősen befolyásoló jogszabályokat.
Az EU 2050-re vállalta a klímasemleges gazdaság megvalósítását – egyben az évtized végéig, 55%-ra emelte a 2030-as kibocsátás-csökkenési célértéket. Ennek egyik következménye, hogy az erdészeti szektort is bevonja a kibocsátás csökkentés keretrendszerébe.
A várható rendelet EU és nemzeti szinten állapít meg szénmegkötési célértékeket 2030-ra, ami Magyarország esetében 5,7 millió tonna széndioxid egyenérték évente.
Nem kétséges, hogy e cél teljesítése meghatározóan az erdészeti szektorra hárul, és beépül a hazai ágazati stratégiába.
Megkezdődött a Biodiverzitás Stratégiában meghatározott védett területek kijelölése, mely szerint el kell érni, hogy az unió teljes területén a védett területek aránya elérje a 30%-ot, a szigorúan védett területek aránya pedig a 10%-ot – utóbbin erdőgazdálkodásra nem lesz lehetőség!
Szigorodnak a faanyag nyomon követésének és a fa energetikai célú felhasználásának feltételei. Megújul az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályozás.
Nagy hatású lehet a Természet-helyreállítási rendelet az erdészeti monitoringot szabályozó rendelet is.
Felteszem, hogy az újabb korlátozások mellett, az uniós üzenetek lehetőségeket is ajánlanak az ágazat fejlesztésére.
A keretszabályok megismerésén és megértésén túl, már a megelőző egyeztetések során hallatni kell a hangunkat a nemzetközi szakmai fórumokban, a magánerdő és az állami erdőgazdaságok érdekképviseletében.
Fontos feladatunknak tekintem, hogy a részletes szabályok megalkotásában, véleményezésében Egyesületünk aktív szerepet vállaljon, hiszen a megnyíló lehetőségek kiaknázása jelentős hatást gyakorolhat ágazatunk jövőjére.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül elismerésemet fejezem ki aktív tagjaink, tisztségviselőink, valamint a Titkárság alkalmazottainak példás munkájáért. Köszönet illeti partnereinket, és az ágazat vezetőiként szolgáló erdészeket támogatásukért.
Alapítványaink nevében, köszönöm minden egyéni és intézményi támogatónk önzetlenségét, ügyeinkben pedig az Agrárminisztérium és az AÖFK partnerségét!
A kitüntetetteknek, köztük az állami kitüntetést kapott tagtársainknak, valamint az Erdészverseny helyezettjeinek is, megbecsüléssel gratulálok!
A Szaktudás Füzetek új előszavában Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet idéztük. Négy évszázados intelme azóta is aktuális:
„Nem lehet mindig megtenni, amit kell – de mindig meg kell tenni, amit lehet!”
Kérem, hogy a rendezvényünk jelmondatának szellemében: Az összefogás erejével cselekedjünk az erdeinkért!
Kívánok Önöknek tartalmas programot, kellemes baráti találkozót, sikereket és jó egészséget!
Jó szerencsét, Üdv az Erdésznek!”
Az Ünnepi Közgyűlés során a fentieket követően beszédet tartott dr. Csányi Sándor a Soproni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumiának elnöke, Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára és Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A köszöntőket követően az egyesületi kitüntetések és elismerések (Bedő-, Kaán-, Decrett-díjak és Elismerő oklevelek), a SOE ERTI Vadas Jenő-díja, a Pilis Parkerdő Zrt. által alapított Madas László Emékérem és az Év Erdésze Országos Verseny dobogós helyezettek díjainak átadása következett.
Fotók: Bárdi Bálint, Forrás: OEE, Bakonyerdő Zrt.