“A legfontosabb feladatunk, hogy a vállalkozók számára legyen építőipari anyag. Megindultak az egyeztetések, hogy Oroszországból, vagy más unión kívüli országból szerezzünk be építőipari anyagokat” – hangzott el a kormány által tartott sajtótájékoztatón, ahol Gyutai Csaba az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos, többek között az építőipari intézkedések hatásáról, valamint a további lépésekről is beszámolt.
Az építőipari helyzetképről Gyutai Csaba beszélt a sajtótájékoztatón, aki elmondta, hogy 2019-ben a magyar bruttó GDP-ből a kivitelezési szektor 6,5%-ban részesedett, ha ehhez hozzátesszük az alapanyag-, és építési termékgyártó szektort, ami 4-5%, akkor a magyar építésgazdaság összesen 11%-os GDP hozzájárulásáról lehet beszélni a jól teljesítő 2019-es évben. Ez körülbelül olyan súlyú, mint a magyar autóipar. A tavalyi év egy 8-10%-os visszaesést jelentett, de a 2021-es évben már visszapattanás volt:
Idén májusban 2020-hoz képest 18,7%-kal volt magasabb az építőipari termelés volumene, ez júniusban még tovább emelkedett, az épületek építése 38,6%-kal nőtt.
A kormánybiztos elmondta, hogy így jó esély van arra, hogy az év második felében a tavalyi visszaesést ledolgozza az építőipar és visszatérünk a 2019-es dinamikus bővüléshez. Beszámolt arról is, hogy a szerződésállomány 30%-kal nőtt a 2020-as évhez képest, illetve a közbeszerzések értéke is dinamikusan nőtt. Megrendelés bőven van, lehet dolgozni. Mindössze két probléma van: az alapanyaghiány és az árak elszabadulása.
Gyutai az alábbi területeket emelte ki, ahol ezek a problémák fennállnak: a szálas szigetelőanyagoknál, a műanyag alapú termékeknél, minden acélipari termékeknél, illetve a bányászati és kifejezetten a faipari termékek – ahol 60 százalékos volt az áremelkedés.
Az egész szektort érintő építőanyag és alapanyag emelkedés összességében így már 30 százalék. – monda el, majd hozzátette, hogy a legfontosabb feladatnak azt látja, hogy a vállalkozók számára legyen elegendő építőipari anyag.
A sajtótájékoztatón a kormánybiztos arról is beszámolt, hogy a világpiaci trendekből következően a fűrészáru és az acélipari termékeknél globális összefüggések érzékelhetőek a magyar piacon is, de jó néhány olyan vállalkozás működik Magyarországon, ami nem magyar tulajdonú – ezek aránya körülbelül 40 százalék -, és akik főként az anyavállalatuk igényeit elégítettek ki, tehát bizonyos termékekből elsősorban Németországba, Ausztriába, Olaszországba szállítottak.
Gyutai Csaba elmondta: “Ezért jött létre az előzetes exportregisztráció a meghatározott termékköröknél, amely során a kormány dönt arról, hogy engedélyezi az exportot, vagy az állam él az elővásárlási jogával. Ezzel a joggal egyelőre még nem éltünk, de az intézkedés hatása, hogy ezek a vállalatok megértették az intézkedést és segítik azt, hogy Magyarországon az alapanyagellátás zavartalan legyen. Főleg a szálas szigetelőanyagoknál, a bazaltgyapot, a kőzetgyapot esetében megszűnt a hiány.”
A bányászat területén hozott intézkedések kapcsán elmondta, hogy a magyar kavicsvagyon 70-80 százalékát nem magyar tulajdonú vállalatok termelik ki, és az elmúlt időszakban azt látták, hogy magyarázat nélküli áremelkedés indult meg ebben az ágazatban.
Semmi nem indokolja, hogy az 1000 forintos mosott kavics ára 5000 forintra emelkedjen. – emelte ki a kormánybiztos, majd hozzátette, hogy a létrehozott extraprofitadóval azt szeretnék elérni, hogy konszolidálódjanak az árak. Mivel markáns beavatkozásról van szó, így finomhangolásra szükség van, jelenleg is zajlanak az egyeztetések.
A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy az ÉMI honlapján elindítottak egy regisztrációt, amivel felmérik a gazdasági szereplők anyagigényét, vagyis, hogy melyek lehetnek azok a termékek, amelyeket más, EU-n kívüli országból lehetne behozni. A felmérések alapján azt látták, hogy a fűrészáru és az acéláru az, amelyből továbbra is hiány van, így megindultak azok az egyeztetések, hogy Oroszországból, vagy más unión kívüli országból szerezzen be a kormány anyagokat.
A kormány által tervezett további, az építőipart érintő intézkedések:
- 200 milliárd forintértékű tőkealap létrehozása a Magyar Fejlesztési Bank létrehozása a magyar alapanyaggyártás támogatására
- szorgalmazzák a digitális megoldásokat a teljes építésgazdaságba
- a nagy állami beruházásoknál egy előzetes költségkontrollt fognak bevezetni.
Végül a kormánybiztos elmondta, hogy ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése még kidolgozás alatt áll.
forrás: portfolio
