FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Fűrészáru export – kötelező a bejelentés!

Megjelent a 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet az építőipari nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos intézkedésekről. Időközben ezt módosította a 441/2021. (VII.23.) Kormányrendelet és a 442/2021. (VII.23) Kormányrendelet – ez utóbbi értelmében már a 4407-es vámtarifaszámmal jelzett fűrészelt fatermékek köre is bejelentés-köteles!

Frissítés: 08.12.
Az építőipari ellátásbiztonság érdekében alkotott 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet, 2021. augusztus 7-tól hatályos állapota a következő új paragrafust tartalmazza:
6/A. § Ha a bejelentő nem tett eleget az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy visszaigazolással nem rendelkezik, a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a be nem jelentett vagy a visszaigazolással nem rendelkező építőanyag általános forgalmi adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.”


Vámtarifaszám 4407 Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is – 2021. július 24-től hatályos az a kormányrendelet, amelynek értelmében ezen árukör kizárólag a belgazdaságért felelős miniszterhez (ITM) történő regisztrációt (a továbbiakban: bejelentés) és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki. A rendeletben megfogalmazott rendszer ideiglenesen 2021. szeptember 30-ig lesz érvényben. Már dolgoznak az azt követő időszak szabályozási rendjén.
“Ezt a bejelentést két miniszter (Palkovics László és Mager Andrea) bevonásával az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos (Gyutai Csaba) megvizsgálja, és legfeljebb 10 nap alatt eldöntik, hogy a dokumentáció megfelelő-e, és hogy engedik-e külföldre vinni az adott szállítmányt, vagy az állam igényt tart rá és megveszi. Ha egy vállalat elmulasztja a kötelességét, vagy a folyamatban valami félrecsúszik, akkor a határon a rendőrség és a vámhatóság lefoglalhatja a szállítmányt, és legfeljebb ötmilliós bírságot is kiszabhat az exportőrre.”

(FATÁJ megjegyzés: cikkünket szükség szerint frissítjük, bővítjük, aktualizáljuk.)

Bejelentésköteles termékkörök (letölthető táblázat)

Ha a bejelentő olyan terméket értékesít vagy visz ki külföldre, amelyet az 1. melléklet tartalmaz, azonban az nem minősül építőipari terméknek, abban az esetben a bejelentési kötelezettség továbbra is fennáll, azonban egyszerűsített bejelentést tehető. Egyszerű bejelentés esetén a bejelentő adatain felül az értékesítéssel és kivitellel érintett termék vámtarifa számának megadása, és a bejelentő által a bejelentő lapon megtett cégszerűen aláírt nyilatkozata szükséges, amely szerint az értékesítéssel és kivitellel érintett termék nem minősül építőipari terméknek.” – olvasható az ITM honlapján megjelent kitöltési útmutatóban.

A regisztrációs eljárásrend – Gyutai Csaba 2021. július 28-i tájékoztatója alapján

A bejelentőlapon a szállítást végző jármű adatait, a határátkelőt a továbbiakban nem kell
megjelölni. A kivitel pontos napja helyett a kivitel időszakát kell megadni, amelynek utolsó napja nem lehet későbbi, mint 2021. szeptember 30. Ezt az időpontot követően – a korábbi kormányzati bejelentések ismeretében – más jellegű szabályozásra kell készülni.

A bejelentéshez itt érhető el az ITM tájékoztatója: Magyarország Kormánya – Építőanyagok kivitelével kapcsolatos bejelentő lap és adatkezelési tájékoztató (kormany.hu)

Egyéni vállalkozók, jogi személyek és egyéb bejelentők a kitöltött és cégszerűen aláírt formanyomtatványt és mellékleteit a “Stratégiai jelentőségű építőanyagok kivitelével kapcsolatos bejelentés” megnevezésű e-papírhoz csatolmányként feltöltve nyújthatják be (epapir.gov.hu) az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére.

Természetes személyek, ha az elektronikus ügyintézést önkéntesen nem vállalják, a kitöltött és cégszerűen aláírt bejelentést az epitesgazdasag@itm.gov.hu e-mail címre küldhetik be. Azon külföldi jogi személyek, külföldi egyéni vállalkozók, egyéb külföldi bejelentők, akik az elektronikus ügyintézést önkéntesen nem vállalják, a kitöltött, és cégszerűen aláírt bejelentést az epitesgazdasag@itm.gov.hu e-mail címre küldhetik be.

IDŐBELI ÜTEMEZÉS – a 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet 3.§ (4) bekezdése:

(4) A miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül, ha az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
a) nem állapítja meg a (2) bekezdés szerinti körülmény fennálltát, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy
b) megállapítja a (2) bekezdés szerinti körülmény fennálltát, tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentésben meghatározott építőanyag vonatkozásában a magyar állam elővásárlási, illetve vételi jogot gyakorol, és a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti
.

IGAZOLÁS – a 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet 3.§ (4a) bekezdése

(4a) A bejelentésnek és annak tudomásulvétele visszaigazolásának a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG / VÉTELI JOG – a 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet 5.§

5. § (1) A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot
a) a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra e jogszabály alapján elővásárlási jog,
b) a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – e jogszabály alapján vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorol.
(2) Ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság és a bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. Az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeg bejelentőnek történő megfizetésével a magyar állam tulajdonjogot szerez az építőanyagon, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya.

SZANKCIÓ – a 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet 6.§ szerint

6. § (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a határátkelőhelyen a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi.
(2) Az e rendeletben foglaltak megsértése esetén a rendőrség és a vámhatóság
a) az építőanyagot zár alá veszi, és
b) a bejelentővel vagy azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű, számla szerinti érték hiányában ötmillió forintig terjedő pénzbírságot szab ki.
(3) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

Tóth János, FATÁJ
forrás: MagyarKözlöny

A G7 portál tegnap így írt erről:

Jól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabb

Kijött egy jogszabály, amelynek a politikai deklaráción kívül nem értjük az okát, nem látjuk, miért működik majd jól, de azt látjuk, hogy nagyon komoly kockázatokat jelent azoknak, akik exportálnának, egyszerűen mert nem szakszerűen rakták össze.

Így foglalta össze röviden egy cégvezető azt a szabályozást, amellyel a kormányzat az építőipari alapanyagok árának emelkedését próbálja megfékezni. Véleményével nem volt egyedül: a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők többsége úgy látja, hogy a rendelet hatalmas adminisztratív terhet ró az exportőrökre, ami miatt sokan elgondolkodhatnak, érdemes-e egyáltalán külföldre értékesíteniük. Így bár a szabályozás hivatalosan egyelőre nem exportkorlátozás vagy -tiltás – hiszen ilyet az EU-ban nem lehet csak úgy bevezetni -, a gyakorlatban azonban mégis így működhet.

Két miniszter dönt

A kormányzat nagyjából egy hónappal ezelőtt tűzte zászlajára az elszálló építőanyag-árak elleni küzdelmet.

A témára teljesen rápörgött a GVH, a fogyasztóvédelem elkezdte ellenőrizni a kereskedőket, a kormány pedig bejelentési kötelezettséget írt elő az exportőrök számára. A legnagyobb hatást a kabinet lépéseitől várhatták a szektor szereplői és a lakosság is, ám főleg az utóbbi körnek csalódnia kellett. Ahogy ugyanis ezt előző cikkünkben bemutattuk: hiába csomagolta családvédelmi köntösbe az építőipari szabadságharcát a kormány, a meghozott intézkedések végül a családoknak segítenek a legkevésbé. Az exportőrök egy részének pedig kifejezetten ártalmasak.

A kormány egyébként direktben korlátozni akarja az exportot, ám ez uniós jóváhagyás nélkül nem lehetséges. Éppen ezért a tényleges kiviteli stopot csak októberben, az EU-s engedély után vezetnék be, és az átmeneti időszakra találták ki a bejelentési kötelezettséget, valamint az állam elővásárlási jogát.

Az új szabályozás lényege, hogy a kormány által kijelölt 19 termékkör esetében azok gyártóinak, mielőtt kivinnék külföldre az áruikat, be kell ezt a szándékukat jelenteni a kormánynál. Ezt a bejelentést két miniszter (Palkovics László és Mager Andrea) megvizsgálja, és legfeljebb 10 nap alatt eldöntik, hogy a dokumentáció megfelelő-e, és hogy engedik-e külföldre vinni az adott szállítmányt, vagy az állam igényt tart rá és megveszi. Ha egy vállalat elmulasztja a kötelességét, vagy a folyamatban valami félrecsúszik, akkor a határon a rendőrség és a vámhatóság lefoglalhatja a szállítmányt, és legfeljebb ötmilliós bírságot is kiszabhat az exportőrre. Mivel a jogszabályban nagyon széles körű adatközlést írtak elő – köztük elég nehezen teljesíthetőket is -, a szektorban attól tartanak, hogy ilyen eset akkor is előfordulhat, ha körültekintően járnak el.

Más ágazatokat is érint

A szabályozással az elképzelés nyilván az volt, hogy a kritikus építőanyagokat az országon belül tartsák. Ha egy cég ki akar valamit vinni, akkor az állam megveszi, és olcsóbban eladja a kereskedőknek, így nem lesz hiány, és az árakat is le lehet törni. A gond csak az, hogy a piac és az érintett iparágak nem ilyen faék egyszerűséggel működnek.

Hangzatos és politikailag jól eladható üzenet, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de ez egy sokkal komplexebb kérdés – mondta lapunknak Bányai Kornél, az egyik leginkább érintett vállalat, a kőzetgyapotot gyártó Rockwool Hungary Kft. ügyvezetője. Esetükben például a gyárak összekapcsolva működnek, nem gyártanak mindenhol minden terméket. Itthon előállítanak olyan anyagokat, amelyeket az országban nem igazán használnak, máshol viszont – ahol nem gyártanak ilyet – van rá igény. Emellett előfordul, hogy valamilyen anyagukat más termékbe beépítve hozzák vissza az országba. Csehországban gyártanak például kőzetgyapot-betétes téglát, amihez ők szállítják a szigetelőanyagot, aztán a kész termék érkezik vissza Magyarországra. Ha ők nem tudják kivinni a cseheknek a kőzetgyapotot, akkor a téglát sem lehet visszahozni – magyarázta a cégvezető.
Mások is hasonló problémákra hívták fel a figyelmet.

Sőt, az érintett termékek listájára olyanok is felkerültek, amelyeket nem is az építőipar használ.

Inkább meg sem próbálják

Ilyen bizonytalanság mellett pedig többen is azt mondták, hogy valószínűleg érdemes inkább hagyni az egészet. Azoknak a cégeknek, amelyek eddig is csak kisebb értékben exportáltak, és főleg a hazai piacra termeltek, nem éri meg megkockáztatni a büntetést, vagy az áru lefoglalását, túl nagy a rizikó. Most több cég is teszteli a rendszert, és az első tapasztalatok alapján dönt majd arról, hogy folytatja-e az exporttevékenységet, vagy – vállalva a veszteséget – felhagy vele addig, amíg nem normalizálódik a helyzet.

Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke is azt mondta lapunknak, hogy a bejelentési kötelezettség bonyolultsága sokakat el fog riasztani attól, hogy exportálják a hiánytermékeket.

Szerinte az kifejezetten pozitív, hogy leszűkítették az érintett termékek körét, és nem minden építő-alapanyagra vezették be a bejelentési kötelezettséget, de ahol bevezették, ott az adminisztráció rendkívüli módon megnehezíti a kivitelt.

Persze végső soron nyilván pont ez, a kivitel visszafogása is volt a cél, és – ahogy korábban is írtuk – ennek bizonyos esetekben akár jótékony hatása is lehet. Az acéltermékek piacán például, ha komoly árcsökkenést nem is várnak az ágazati szereplők, de abban bíznak, hogy az export korlátozása legalább az általános hiányt megszünteti.

Több olyan termék is van azonban, amelyek esetében valószínűleg úgy tettek keresztbe az exportőröknek, hogy ezzel még a célt sem sikerül elérni.

Egyszerűen úgy vezették be a szabályozást, hogy nem nézték meg, hogyan működnek az egyes gyártók, nem néztek szét a piacon – fogalmazott egy forrásunk. Utóbbit erősíti, hogy az érintett termékek listájára olyanok is felkerültek, amelyeknél nemhogy nőtt volna, de csökkent a kivitel az idei első négy hónapban.

A piaci szereplők most abban bíznak, hogy a kormányzat átgondolja, és a valósághoz igazítja a szabályokat. Erre van is esély, hiszen a járványidőszakban is többször előfordult, hogy egy-egy sebtében meghozott, a valóságtól eléggé elrugaszkodott jogszabályt később jelentősen átszabtak. Az építőiparban azonban a korábbiakban ennek az ellenkezőjéről is volt tapasztalat, és előfordult, hogy az érintett szervezetek betű szerint ragaszkodtak egy betarthatatlan rendelethez.

Ennek ellenére furcsa módon a szektor szereplői mintha nem keresnék a kapcsolatot a döntéshozókkal. Többen is azt mondták, hogy nincsen egyeztetés az érintett exportőrök és a kormányzat között. A többség arra számít, hogy októberben az EU úgyis elkaszálja a kabinet exportkorlátozási terveit, azt a néhány hónapot pedig legfeljebb kibekkelik valahogy.


Előző cikk

Az ENSZ EGB fagazdasági oldala

Következő cikk

TANAPA - tilos a fakitermelés



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Nyersanyagárak és az infláció

Az egyébként is erősödő inflációs környezetet tovább rontotta a nyersanyagárak emelkedése. Tavasszal szinte megállíthatatlannak tűnt a szárnyalás, azonban…
Tovább

Fűrészüzem kutatás

A FATÁJ és a FATUDAKOZÓ online rendszereit is működtető Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) nevében kérjük minden magyarországi…
Total
16
Share