Duplájára drágult a fa, egyes cégek a rönkfa exportjának tilalmában látják a megoldást. Közösségi összefogással a túlélésre hajtanak a székelyföldi vállalkozók.
Bajban vannak az erdélyi fa- és bútoripari cégek, nagyon megdrágult ugyanis a nyersanyag az elmúlt időszakban. „A drágulás mértéke eltér, attól függően, hogy rönkfáról, lábon álló fáról, deszkáról, raklap-alapanyagról vagy más alapanyagról van szó, átlagban 50 és 100 százalék között mozog” – nyilatkozta a Maszolnak Barabás Csaba, a gyergyói vállalkozókat tömörítő Arbor elnöke. Ezt megerősíti a Horváth&Partners nemzetközi menedzsment tanácsadó cég közelmúltban készült tanulmánya, mely szerint a fa ára megkétszereződött az utóbbi 12 hónapban.
A drágulásnak világpiaci okai vannak. Amerikában annyira felment a nyers fa ára, hogy már megéri Európából átszállítani a rönkfát. A hazai kitermelők a világpiaci szinthez igazítják az áraikat, úgy gondolkodván, hogy ha külföldön ennyiért tudják értékesíteni a nyersanyagot, akkor miért adnák olcsóbban a belföldi vásárlóknak.
„Nagy beszerzési válsággal küzd 2021-ben a bútoripar. A fa túlzott ára, amely május folyamán megduplázódott, valamint a különféle fatermékek hiánya miatt több termelési kapacitást leállítottak, sok rendelést pedig visszamondtak, mert a legyártásuk nem lett volna kifizetődő” – mondja Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) az elnöke.
„Sajnálatos módon az árak megnőttek, mi pedig kénytelenek vagyunk ezeken az immár dupla árakon beszerezni az alapanyagot. A piaci hírek alapján úgy tűnik, hogy akár meg is triplázódhatnak” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Vajda Ildikó, a szászrégeni Bucin Mob gazdasági igazgatója.
A tavalyi évben 23 millió lejes forgalmat bonyolító cég a hatóságokhoz fordult a helyzet orvoslásáért. „Beadványt intéztünk a Versenyhivatalhoz, azt kérve, hogy állítsák le a nyersanyag exportját. A gyártók nyolcszoros hozzáadott értéket állítanak elő ahhoz képest, amivel az exportált deszka rendelkezik, ez pedig pluszbevételt jelent a költségvetésnek, munkahelyeket teremt. Egyelőre nem született megoldás, bár más országokban sikerült. Oroszország a példa, amely megtiltotta a nyersanyag exportját” – mondja Vajda Ildikó.
Katasztrofális drágulások
A fa árának ilyen mértékű növekedése egymagában is komoly gondot jelentene az ágazat számára, azonban ehhez társul a villanyáram, a gáz és az üzemanyagok drágulása. „Én nem 5-10-15 százalékokról beszélünk, hanem dupla- és tripla árakról. Ezek katasztrofális drágulások, amelyek borzalmasan érintik a vállalkozókat” – szögezi le Barabás Csaba.
A székelyföldi vállalkozók összefogva próbálnak meg kiutat találni a helyzetből. Az Arbor felvette a kapcsolatot más vállalkozói szervezetekkel, már 150-nél több cég csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezek közösen fognak licitálni az energiatőzsdén áramra és földgázra, remélve, hogy nagyobb mennyiségre kedvezőbb feltételekkel tudnak szerződni. Ezzel párhuzamosan tárgyalnak több, Maros, Hargita és Kovászna megyében töltőállomásokkal rendelkező kőolajipari cégekkel, hogy kedvezményesen vásárolhassanak üzemanyagot. Biztosítótársaságoknál is próbálkozni fognak a jobb árak reményében.
„Ez az első ilyen jellegű közösségi összefogás. Rengeteg munka van benne, de megéri. Nem várunk csodákat, lehet, hogy csak pár banis kedvezményt kapunk az üzemanyagra, de most minden bani számít. A jelenlegi helyzetben a vállalkozók a túlélésre játszanak” – hangsúlyozza az Arbor Vállalkozói Szövetség elnöke.
forrás: MASZOL
