A természeti erőforrások – amiket évtizedeken keresztül végtelennek hittünk – nagyon is végesek, tudjuk, hogy társadalmaink biztonsága a természeti környezet megóvása nélkül nem lehetséges – erről beszélt Áder János köztársasági elnök a Planet Budapest 2021 elnöki megnyitóján. Az államfő hangsúlyozta: megoldásokat kell keresni a fenntartható életmódhoz: erre keresi a válaszokat a Planet Budapest 2021 Expó is.
Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés – húzta alá. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan. Hozzátette: a Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.
Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját, vagy a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is.
Kiemelte: Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt – mondta.
Magyarországon jelenleg a megtermelt áram 70 százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt 100 évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok – az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek – hasonló mutatókkal rendelkeznének – tette fel a kérdést Áder János.
A bolygó – amely táplál, éltet, gyönyörködtet – évmilliók alatt vált az általunk ismertté – folytatta, tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította. „Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy egy centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt – rossz technológiával, kapzsisággal – a talajt terméketlenné tesszük” – mutatott rá.
Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.
Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén.
Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről.
A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek – mutatott rá.
Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte: az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását.
A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják. Hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát.
A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat. Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsák Magyarországon – ismertette.
A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel egymillió hektár területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban – sorolta.
A köztársasági elnök Ken Liu, kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint: nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.
A mondás – a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt – némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele – összegezte.
Kapcsolódó FATÁJ cikk:
Lendületben az erdőtelepítések (2020-01-31)
akkori kiegészítésünk:
Az AM erdőstatisztikai oldalán található Erdőmérleg_idősor_2007_2018 legfrissebb erdőterület összesen adata: 2018-ban 2.055.236,68 ha, tehát 22,1% volt akkor az erdősültség. A 27%-os erdősültség 2.511.810 ha tenne ki, aminek eléréséhez 456.573 ha új erdőre (erdőtelepítésre) lenne szükség. Ha napjainktól 450 e ha erdőtelepítéssel számolunk 30 éven át egyenletes ütemben, az 2050-ig évi 15 e ha-t jelentene a mintegy 27% eléréséhez. Ez jelentősen nagyobb tempót igényelne, mint amivel az ITM a fenti stratégia tervezetben számolt.
