FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Elkészült a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv

Created with GIMP

Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet, amit a benyújtás előtt utolsó lépésként társadalmi vitára bocsájt – jelentette be Nagy István tárcavezető.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszerében alapvető változások következnek be, a tagállamoknak ezért a forrásaik összességére az ágazati célokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket is magában foglaló stratégiai tervet kell készíteniük. Az új teljesítési modell szerint az intézkedések sikerességét előre lefektetett eredménymutatók tényleges elérésével kell alátámasztani. A dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai Bizottsághoz. A tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá, várhatóan a jövő év második felében – tette hozzá.

Nagy István kitért arra is, hogy a KAP kereteit a Megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának szentelik. Ebben a tudatban  fejlesztjük az agráriumot és élelmiszerelőállítást, megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, és a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé – jelezte a miniszter. A tárcavezető kiemelte, az elmúlt tíz évben a hazai mezőgazdaság a második legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban. Az élelmiszertermeléshez pedig csaknem félmillió magyar család megélhetése kapcsolódik. Kifejtette, a program egyrészről válaszol a 21. századi kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a klímaváltozásra, a csökkenő biodiverzitásra, az élelmiszerellátási biztonság vagy éppen a munkaerőhiány kérdésére, másrészről húzóágazataink megerősítésével hozzájárul a regionális versenyben való élre kerüléshez. Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló források felét gazdasági fejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a kistelepülések fejlesztésére jutó összeg negyedével növekszik, amely így a források tíz százalékát teszi ki.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében pedig 2853 milliárdot fordítunk a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére. Mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.

Nagy István azt is közölte, a leendő támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Továbbra is lesz területalapú támogatás, ráadásul a kisgazdaságok és a fiatal termelők többletforráshoz juthatnak. Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, és új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az úngynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja. A vidékfejlesztési támogatások között meghatározó lesz a versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások segítése, de megmarad az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések az alapszolgáltatásaik és infrastruktúrájuk fejlesztésére. Emellett kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is – sorolta a tárcavezető.

Fontos, hogy minél többen elmondják véleményüket a tervvel kapcsolatban. Az alábbi linkre kattintva megnyílik az az online kérdőív, aminek kitöltésével ön is hozzájárulhat a terv sikeres társadalmasításához, ezen keresztül pedig a megújuló vidék és a megújuló agrárium jövőjéhez. 

A KAP Stratégiai Terv az alábbi linken érhető el.

Az online kérdőívet pedig itt lehet kitölteni.

forrás: AM Sajtóiroda

FATÁJ kiemelések az anyagból:
Tevékenységdiverzifikáció mezőgazdasági üzemen belül és kívül
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.6.2.1 és VP.6.4.1 intézkedései.
Beavatkozás célja: A vidéki térségekben működő mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók
induló vagy már működő nem mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységeinek beindításával és továbbfejlesztésével megteremthető a gazdasági több lábon állás. A beavatkozás keretében azon tevékenységek támogathatók, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységhez.
A beavatkozás a nem mezőgazdasági vagy nem erdőgazdálkodási termelő, feldolgozó és szolgáltató tevékenységek fejlesztését szolgáló beruházásokat támogatja… “

Generációs megújulás támogatása
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.6.1.1, VP.113 intézkedései, valamint egy új beavatkozás.
Beavatkozás célja: A mezőgazdaságban és erdőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről történő elvándorlásának csökkentése érdekében szükséges a Közös Agrárpolitika eszközeivel is olyan támogatásokat biztosítani, amelyek a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását segítik elő. …”

Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.12.1.1 intézkedése

2b szint: Erdő művelési ágban lévő Natura 2000
területek esetében az erdőterv-határozatokban lévő korlátozások betartásából eredő jövedelemkiesés és többletköltségek ellentételezésére vehetnek igénybe támogatást az erdőgazdálkodók.
3. szint: Fejlesztési típusú intézkedések. A fajok és élőhelyek védelme érdekében szükséges természetvédelmi kezelési gyakorlatoknak megfelelő, a földhasználók által önkéntes rendszerben elérhető agrár-környezetgazdálkodási és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, az erdő-környezetvédelmi program, valamint a természetvédelmi vonatkozású nem termelő beruházások széles
körű bevezetése. Ezen intézkedések célja a természeti állapot javítása, élőhelyfejlesztés és fajmegőrzési előírások ellentételezése. …”

Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások (EKV)
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.15.1.1 intézkedése.”

Erdőgenetikai többéves kötelezettségvállalások
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.15.2.1 és VP.8.2.1 intézkedései.

Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés-alapú támogatása
Előzménye: A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.8.3.1 és VP. 8.4.1 intézkedései és egy új együttműködési beavatkozás.

Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés-alapú támogatása
Előzménye: A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.8.3.1 és VP. 8.4.1 intézkedései és
egy új együttműködési beavatkozás.

Versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás beruházásai (forprofit és nonprofit)
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.4.1.3.7, VP.8.5.1, VP.8.6.1 és VP.8.6.2 intézkedései.
Beavatkozás célja: A magyarországi erdőgazdálkodásnak – a klímaváltozásból adódó alkalmazkodási kihívások mellett – kifejezetten vidéki agrárgazdasági ágazatként rendkívül komoly versenyképességi és fenntarthatósági kihívásokkal is meg kell küzdenie, ami csak az ágazati termékvertikum minden pontján szükséges vállalkozásfejlesztések ösztönzésével érhető el.
A beavatkozás célja, hogy az erdőgazdálkodás teljes vállalkozási vertikumában javuljon a versenyképesség, összhangban a fenntarthatósági szempontokkal: a folyamatosan rendelkezésre álló, minőségi szaporítóanyag-ellátás, az elsődleges választék-előállítás hatékonysága, a magasabb hozzáadott értékű termék-előállítás hozzáadott értéke, valamint a pontosabban tervezhető és hatékonyabb gazdálkodást segítő innovációs eszközök használatának elősegítése által. A gyors ütemben változó klimatikus adottságok és az ezzel összefüggő környezeti hatások miatt az erdőállományok komoly kihívásokkal néznek szembe. Az éghajlatváltozás sebessége meghaladja azt a mértéket, amihez a fafajok természetes folyamatok révén alkalmazkodni képesek, így aktív beavatkozások szükségesek.
Támogatásigénylők köre: erdőgazdálkodók, erdészeti szolgáltató vállalkozások, illetve erdészeti
szaporítóanyag-termesztők
. …”

Biomassza-potenciál lokális közcélú felhasználásának támogatása
Előzménye: Új tervezett beavatkozás.
Beavatkozás célja: A beavatkozás keretében olyan önkéntes együttműködések létrehozásának támogatása a cél, amelyekben a helyi biomassza-alapanyagot előállító gazdálkodók és helyi közszolgáltatást nyújtók hosszú távú megoldást találnak a biomassza fenntartható hasznosítására, beleértve, de nem kizárólagosan az import fosszilis tüzelőanyag kiváltását lokális biomassza-alapanyag felhasználásával, a legjobb elérhető technológiák alkalmazásával.
Támogatásigénylők köre: biomassza-alapanyagot előállítók és felhasználók együttműködése”

Innováció – Európai Innovációs Partnerség támogatása
Előzménye: A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program VP.16.1.1 intézkedése.
Beavatkozás célja: az agrárágazati innovatív együttműködések és innovációs megoldások
támogatása. Az innovációs együttműködések, partnerségek révén a különféle szakmai háttérrel rendelkező szereplők komplementer módon kapcsolódhatnak egymáshoz, hidat képezve a
gyakorlat és a kutatás között. A partnerségek feladata, hogy az innovációval, mezőgazdasággal,
erdőgazdálkodással, élelmiszer-feldolgozással, vidékfejlesztéssel, kutatással, szaktanácsadással
foglalkozó különféle szereplők a meglévő tudásukat olyan innovatív megoldásokra és kutatási
eredményekre váltsák, amelyek a gyakorlatban is alkalmazhatók.
Az így létrejött együttműködéseket az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretében támogatjuk, amelynek az a célja, hogy az agrárgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, a vidékfejlesztési szektor versenyképessége, fenntarthatósága javuljon, és az egyes szektorok kedvezőbben alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz, mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok betartása. Az innovációs együttműködésben a projektek innovációs tartalma lehet termék-, szolgáltatás-, eljárási vagy technológiai fejlesztés, társadalmi vagy adaptív innováció a mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet), erdőgazdálkodási, élelmiszeripari,
vidékfejlesztési szektorban vagy a biomassza-alapú gazdaságban, a KAP Stratégiai Terv 9 specifikus célkitűzésének, valamint az átfogó célkitűzések elérése érdekében.
A KAP hálózat keretében az EIP támogató egység ösztönzi az innovációs együttműködéseket
az innovációs projektötletek kidolgozásától a megvalósításig.”

Előző cikk

CLT házak = fenntartható építészet

Következő cikk

Erdőfelújítás ártéri területeken



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

ÉKM lesz az ÉBM

Az Építési és Beruházási Minisztérium 2022. decemberétől Építési és Közlekedési Minisztérium elnevezéssel működik tovább. Lázár János építési és…

Mi lesz veled fafeldolgozás?
Románia faipara segélykiáltást tett a kormányzat felé!
Erről (is) egyeztetnek az ErdőFórum 2022 rendezvényen.

Total
9
Share