Az Európai Bizottság ma közzétette a természet helyreállításáról szóló rendeletre irányuló javaslatát.
Frissítés (06-25): Már nyilvánosan véleményezhető a rendelet-tervezete
Frissítés (06-29): az előterjesztés és melléklete, továbbá a hatásvizsgálatok összefoglalója már magyar nyelven is olvasható!
A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére
Ezt az elfogadott jogszabályt legalább 8 héten keresztül lehet véleményezni. A visszajelzésekről az Európai Bizottság összefoglalót készít, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak továbbít. Célja, hogy az észrevételek és vélemények hasznos adalékul szolgáljanak a jogalkotási vita során. A beérkezett visszajelzéseket közzétesszük ezen a webhelyen, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályoknak.
Véleménynyilvánítási időszak
24 június 2022 – 20 augusztus 2022 (brüsszeli idő szerint éjfél)
Véleménynyilvánítási időszak meghosszabbítva
A nyolchetes véleménynyilvánítási időszak minden nap meghosszabbodik mindaddig, amíg ez az elfogadott javaslat az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre nem áll.
Ha véleményt szeretne nyilvánítani, regisztráljon vagy jelentkezzen be meglévő közösségimédia-fiókjával.
Mondja el véleményét itt!
Az EB a következőkkel indokolta a tervezetét: Határozottabb fellépésre van szükség az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az élelmiszerrendszerek ellenálló képességének biztosításához.
[FATÁJ kiegészítés: nagy erőkkel dolgozunk a közel 800 oldalas rendelet-tervezet csomag egyes elemeinek gyors magyarra ültetésén. Az érdeklődők számára az elkészült dokumentumokat kérésükre elküldjük.]
A cselekvés szükségessége
Az általános probléma az, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák pusztulása riasztó ütemben folytatódik. Amint azt az európai zöld megállapodás is felvázolja, ez az egyik legnagyobb fenyegetés, amellyel az EU a következő évtizedekben szembesülni fog, mivel társadalmunk és gazdaságunk nagymértékben függ az egészséges ökoszisztémák által nyújtott előnyöktől. Az európai geopolitikai fejlemények hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni az élelmiszerrendszerek biztonságát és ellenálló képességét, továbbá az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése hosszú távon jelentős veszélyt jelent a mezőgazdasági termelékenységre. A természet helyreállítása olyan biztosítási politikát jelent, amely számos gazdasági ágazatban biztosítja az EU hosszú távú fenntarthatóságát és ellenálló képességét. Az ökoszisztémák helyreállítása azonban eddig az EU-ban messze nem volt elégséges e kihívások kezeléséhez, és az ökoszisztémák továbbra is degradálódnak. Bár vannak olyan konkrét szakpolitikák, amelyek hozzájárulnak az ökoszisztémák helyreállításához, számos hiányosság van: a meglévő jogszabályok – például az élőhelyvédelmi irányelv – nem tartalmaznak konkrét célokat, számos ökoszisztémára (például az erdőkre és az agrárökoszisztémákra) nem terjed ki átfogóan a jogszabály, és a korábban kitűzött önkéntes célok nem hatékonyak. Összességében az eddigi kísérletek nem eredményeztek megfelelő mértékű és szintű helyreállítást.
Milyen hatással vannak a kkv-kra és a versenyképességre?
Az előnyben részesített lehetőség különösen hosszabb távon pozitív hatást gyakorol az egészséges ökoszisztémáktól közvetlenül függő vállalkozásokra (kevesebb árvíz, aszály, jobb vízminőség és -mennyiség, a helyreállítási tevékenységekben részt vevő kkv-k), valamint az idegenforgalmi ágazatra. A gazdálkodók, erdészek és halászok számára várhatóan némi költséget jelent a földek kezelésének megváltoztatása, a halászat csökkenése vagy az új gyakorlatokhoz való alkalmazkodás.
A hatályos jogszabályok utólagos értékelése/megfelelőségi ellenőrzése
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégia értékelése szerint az ökoszisztémák helyreállításának sikertelenségét az önkéntes, nem pedig a jogilag kötelező erejű célok okozzák. Az elkötelezettség és a politikai prioritás hiánya jelentős akadálya annak, hogy a helyreállítási munkákhoz finanszírozást és forrásokat rendeljenek.
Ezenkívül a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek nem határoznak meg határidőket a természetes élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartására vagy helyreállítására. Az irányelvek nem tartalmaznak konkrét követelményeket a Natura 2000 hálózaton kívül eső ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan sem. E hiányosságok kiküszöbölése érdekében ez a javaslat egyes fajok és élőhelyek helyreállítását teszi kötelezővé a Natura 2000 hálózaton belül és kívül, egyértelmű határidőkkel.
Konzultációk az érdekelt felekkel
A jobb szabályozásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban e rendeletet és a hozzá tartozó hatásvizsgálatot széles körű konzultációs folyamat támasztotta alá. A Bizottság az érdekeltek széles körének, különösen a tagállamok, a környezetvédelmi szervezetek, a kutatóintézetek, a mezőgazdasági és erdészeti szövetségek, valamint a vállalkozások képviselőinek véleményét gyűjtötte össze. A konzultációkra nyílt nyilvános konzultáció keretében, öt érdekeltekkel tartott munkaértekezleten, valamint az érdekeltekkel és a tagállamokkal tartott találkozókon került sor. A különböző vélemények értékes információkkal és meglátásokkal szolgáltak, amelyek segítették a hatásvizsgálat és a javaslat előkészítését.
Kezdeti hatásvizsgálat
A rendelettervezet hatásvizsgálatát 2020. november 4-én tették közzé. Az érdekeltek és a nyilvánosság 2020. december 2-ig adhattak visszajelzést a kezdeményezésről. 132 válasz érkezett, főként nem kormányzati szervezetektől, üzleti szövetségektől és szervezetektől, környezetvédelmi szervezetektől és a nyilvánosságtól.
Nyilvános konzultáció
A Bizottság 2021. január 11. és április 5. között online nyilvános konzultációt folytatott, amelyre 111 842 válasz érkezett. A konzultáció során véleményeket gyűjtöttek a kötelező helyreállítási célokra vonatkozó bizottsági javaslat előkészítésének főbb szempontjairól és megközelítéséről. Az eredmények azt mutatják, hogy a jogilag kötelező helyreállítási célokat túlnyomó többség támogatja: 97% támogatta az összes ökoszisztémára vonatkozó általános uniós helyreállítási célokat, 96% pedig az ökoszisztémánként vagy élőhelyenként meghatározott célokat. Ez azt mutatja, hogy szinte teljes mértékben támogatják mind az átfogó helyreállítási célt, mind az ökoszisztémákra vonatkozó konkrét uniós célokat.
Az érdekelt felek műhelytalálkozói
A tagállamok és az érdekelt felek képviselőivel 2020 végétől 2021 szeptemberéig öt különálló munkaértekezletet tartottak. Megvitatták a szakpolitikai lehetőségeket, és véleményeket gyűjtöttek a helyreállítási céllehetőségekről, valamint arról, hogy ezeket a célokat hogyan kell végrehajtani. A munkaértekezleteken a lehetséges társadalmi, gazdasági és tágabb értelemben vett környezeti hatásokat, valamint a hatásvizsgálatot támogató tanulmány előzetes megállapításait vizsgálták.
A szakértelem összegyűjtése és felhasználása
A javaslat a legújabb tudományos bizonyítékokon alapul. A javaslatot kísérő hatásvizsgálatot egy külső szakértői csoport által készített tanulmány támasztja alá. A szakértői csoport a tanulmány különböző fázisaiban szorosan együttműködött a Bizottsággal. A Bizottság számos más információforrást is felhasznált e javaslat elkészítéséhez, különösen az uniós kutatási és innovációs projektek eredményeit és elismert nemzetközi jelentéseket.
A fő célkitűzések:
Ez a rendelet olyan keretet hoz létre, amelyen belül a tagállamok haladéktalanul hatékony és területalapú helyreállítási intézkedéseket hoznak, amelyek 2030-ig az Unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 %-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát lefedik; a célok:
- a leromlott állapotú közösségi jelentőségű élőhelyek helyreállítása az érintett területek 30%-án (2030-ig), 60%-án (2040-ig), illetve 90%-án (2050-ig);
- a kedvező referencia kiterjedés elérése érdekében az időközben megszűnt közösségi jelentőségű élőhelyek létrehozása a kedvező referencia kiterjedés eléréséhez szükséges területek 30%-án (2030-ig), 60%-án (2040-ig), illetve 100%-án (2050-ig);
- a közösségi jelentőségű fajok megőrzéséhez a fentieken túl szükséges intézkedések megvalósítása élőhelyeik helyreállítása, létrehozása és az ökológiai kapcsolatok megfelelő mértékű kialakítása érdekében;
- a városi zöldfelületek kiterjedésében a 2021. évi szinthez képest jelentkező csökkenés megszüntetése 2030-ig, továbbá az érintett területek zöldfelület-arányának 3%-os (2030-ig) illetve 5%-os (2050-ig) növelése;
- a felszíni vizek hosszirányú és oldalirányú átjárhatóságát akadályozó elemek felmérése, leltárba vétele és felszámolása;
- a beporzó szervezetek populációi által mutatott negatív trendek megszüntetése és megfordítása 2030-ig;
- mezőgazdasági és erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének megőrzéséhez a fentieken túl szükséges intézkedések megvalósítása.
A tagállamok nemzeti helyreállítási terveket készítenek (e rendelet hatálybalépést követő két éven belül), és elvégzik a (tervezet) 4-10. cikkeiben meghatározott célok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges helyreállítási intézkedések meghatározásához elkerülhetetlen előkészítő monitoringot és kutatást, figyelembe véve a legújabb tudományos eredményeket.
E cél elérésének támogatása érdekében a jogszabály számos ökoszisztémára vonatkozó, kötelező érvényű ökoszisztéma kötelezettségi célt fog meghatározni az ökoszisztémák széles körére vonatkozóan, hatékony végrehajtási kerettel párosítva. A jogszabály ezen előnyben részesített változata biztosítja, hogy az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célkitűzések a javasolt határidőn belül költséghatékony módon megvalósíthatók legyenek, és az előnyök minden egyes fő ökoszisztéma típus esetében meghaladják a költségeket.
A tőzeglápok, mocsarak, erdők, puszták és cserjések, gyepek (beleértve a beporzókat is), folyók, tavak és ártéri élőhelyek, valamint a part menti vizes élőhelyek helyreállításának haszna 1 860 milliárd EUR nagyságrendűre becsülhető, a becsült költségek pedig 154 milliárd EUR-ra. Az igazgatási költségek 14 milliárd EUR nagyságrendűre becsülhetők, és főként a tagállami hatóságokra hárulnának. A polgárokat és a vállalkozásokat érintő költségek várhatóan alacsonyak lesznek, és attól függnek, hogy az egyes tagállamok milyen végrehajtási megközelítést alkalmaznak nemzeti helyreállítási tervükben. Az érintett vállalkozások (főként mezőgazdasági termelők, erdészek, halászok) átállási költségeit több finanszírozási forrásból lehetne kompenzálni. A becslések szerint az ökoszisztémák, a tengeri és városi ökoszisztémák, valamint a beporzók helyreállítása is jelentős előnyökkel jár. A cselekvés elmaradásának vagy a nem kellő sürgősséggel történő cselekvésnek a kockázatait is elemezték, és 1 700 milliárd EUR nagyságrendűre becsülték.
A téma kapcsán pár napja közzétettek egy tájékoztató kiadványt is (angol nyelven itt érhető el).
szerk: Tóth János, forrás: EuropeanCommission
