FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Amikor Müller Géza hajdani erdész kollégám Sárréti Írásokban megjelent munkáit fellapozom, mintha időutazásban lenne részem. Géza bácsi vadásznaplójának színes ceruzával készített vízimadárrajzai akár ma is készülhettek volna. A Holt- Sebes-Körös és mellékereinek, a Toprongyosnak és a Korhánynak zugaiban próbálok tájékozódni útitársam és vezetőm, Szani Zsolt erdészeti igazgató segítségével. Az ereket követő magaslatokon, a vízfolyások zátonyain tölgyesek és cseresek között kanyargunk, de egyik pillanatról a másikra megváltozik a táj.

A lapos terület zsombékjairól fészkeléshez készülő nyárilúdcsapat szállt fel jöttünkre, majd tovább repülnek a Begécsi-rét és -tavak felé. Csak fordulnak egyet, de mire visszatérnek, mi már újra az erdő takarásában járunk.

A Korhány partján álló cseresbe tartunk. Közel 10 éve jártam utoljára ezen a vidéken. A kollégáim akkor vázolták fel, hogyan kellene a természet adta eszközökkel felújítani a kiöregedő, ritkuló erdőket.

Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk

Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk

Időutazás visszafelé, majd újra a jelenbe. Visszakerestem az akkor készült fotóimat: érdeklődő, vitatkozó, a jövő feladatain töprengő és bizakodó embereket láttam a radványzugi és a kisvátyoni erdőkben. Következett 10 esztendőnyi aprólékos bejárás, jelölés, vitatkozás, hogyan „gondolhatja” az erdő.

Az erdei élet közössége is bizonyára számtalanszor tanácsot tartott, és megvitatta az erdészek döntéseit, a fadöntéseket is. Az ember megszerezte az erdő termésének egy részét, meleg otthon lett belőle, bölcső, szekrény és bizonyára kis-sárréti fejfa is. Ugyanakkor a fák szaporulatai fényhez, táplálékhoz jutottak.

Új hódítások, térfoglalások indultak el. Most, hogy egyszerre tűnik szemem elé egy évtized aprólékos munkájának és fejlődésének eredménye, teljesen megértem kollégám büszkeségét. Szerencse, hogy feleségem is velünk tartott, így megörökíthetett egy pillanatot az erdészek nehezen észrevehető sikerélményéből. Nagy kár, hogy ide még a szakközönség is csak ritkán juthat el, mi is a rendkívül aszályos télnek és tavasznak köszönhettük, hogy meg tudtuk közelíteni a helyszínt. Itt átlagos időjárás esetén a Korhány az úr, hiszen a Körös-Maros Nemzeti Parkban vagyunk, a Kis-Sárréten.

Jövetelünk eredeti célja, hogy találkozzunk dr. Tirják Lászlóval, a park igazgatójával. A DALERD Zrt. által kezelt erdőkkel csaknem körbe véve, egy kis magaslaton, a nemzeti park erdészeinek tervei alapján több mint 20 hektár erdőt hoztak létre az elmúlt télen. „Nem létrehoztuk, csak letettük az alapkövét egy új erdőnek. Pontosan úgy, ahogy a vidék legnagyobb birtokosai, a Tisza grófok az 1920-30-as években tették” – mondta.

A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)

A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)

A grófi családnál kezdte a pályáját a már említett Müller Géza bácsi is. Időutazás hátrafelé, de egy újabb út az időben előre. Mik a rövid távú elképzelései a nemzeti parknak az új erdővel kapcsolatban, és ha már erdészek vagyunk, mik a hosszú távú tervek a Holt-Korhány partján, nem messze a begécsi szikes gyepektől? „A területet délről a Holt-Korhány, északról legelő, keletről és nyugatról erdők határolják. A déli hátasabb része enyhén lejt északi irányba a legelők felé, közepén régi ér nyomvonala található, északi részén már szikbe hajló.

Klímája erdős sztyepp, de mind a növényvilág, mind a klíma tekintetében érzékelhető a közeli Bihar-hegység hatása. A termőhelyfeltárás a terület háromnegyed részén mélyben sós, réti talajokat mutatott ki, míg kisebb-nagyobb foltokban szikeseket, úgynevezett szolonyeces réti talajokat.

Részlet Müller Géza jegyzeteiből

Részlet Müller Géza jegyzeteiből

Ilyen helyeken a mikrodomborzatnak rendkívül nagy a jelentősége. Terveink szerint a hátasabb, jobb területre szórt makkvetés került decemberben, míg a változatosabb északi részen, az intenzív ápolásra lehetőséget adó soros makkvetés készült, hiszen ott várhatóan lassabban fognak növekedni a csemeték, és több pótlásra is lehet szükség” – magyarázta. A vetés körül üresen hagyott 10 méteres sávban, a későbbiekben lépcsőzetes erdőszegélyt alakítanak ki a tájra jellemző cserje- és elegyfajok minél nagyobb választékából. Az esetleges pótlásokhoz szintén ezen elegyfajokat használják majd. A régi grófi időket idéző megoldásként az egész területet búzával felülvetették.

Az első esztendőben a búza fogja távol tartani a szántóföldi gyomokat a fiatal erdőtől, a búza betakarítása pedig magas vágóasztallal anélkül megoldható, hogy az erdősítésben kár keletkezne. A Kárpát-medence vízjárta folyóvölgyeiben széltében elterjedt, évezredes termelési kultúra elevenedik meg.

„Kérdeztél a távlati célokról is. A létrejövő szabad rendelkezésű erdő átmenetet fog képezni az ér melletti keményfás galériaerdőből a sziki tölgyesek felé, majd ligetessé válva beleolvad a Begécsi-rétbe. 15-20 év múlva az akkori erdészek feladata lesz majd az átalakító üzemének megtervezése és aprólékos, következetes megvalósítása. A természetvédelmi rendeltetésnek megfelelő önfenntartó erdő létrejötte a cél.”

A makkvetést bejárva nem láttam vaddisznó károsítását, csupán a vadlibák nyomait véltem felfedezni. „A terület vadgazdálkodója a DALERD Zrt., így a vadkár megelőzése közös érdekünk. Ennek megfelelően együttes erőből húztunk az erdősítés köré kerítést, még mielőtt a vaddisznók rákaptak volna a friss makkvetésre. A libákat a sarjadó búzavetés vonzza.”

Zsombékról kelő nyári ludak

Zsombékról kelő nyári ludak

Az erdő szegélyébe és a majdani pótlásokba a fafajok közül a kislevelű hársat, a fehér és fekete nyárat, a gyertyánt, a korai és mezei juhart, a magyar kőrist, a madárcseresznyét, a mezei szilt és a vadkörtét tervezték ültetni. A cserjefajok közül pedig a vesszős fagyalt, a veresgyűrű- és húsos somot, az egybibés galagonyát, a mogyorót, a varjútövis bengét, a csíkos kecskerágót és a kánya bangitát.

Fontosnak tartják, hogy az ilyen sűrű, zárt erdőszegély kedvezőbb mikroklímát teremtsen a leendő erdőnek, emellett izolálja a környező más típusú életközösségektől.

A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő 33 066 hektár területből 2281 hektáron folytat erdőgazdálkodást, eddig 154 hektár új erdőt telepítettek. Természetvédelmi célú tevékenységük az idegenhonos fafajokkal rendelkező erdők szerkezetátalakítása, amit 532 hektáron végeznek. Befejezésül megköszönöm mindkét kollégám kalauzolását, és kívánom, hogy járhassunk még emelt fővel a fák árnyékában, a most bemutatott erdőfelújításban és új erdőtelepítésben. Élhessük újra az erdész időutazást!

Puskás Lajos
okl. erdőmérnök

forrás: A Mi Erdőnk

Előző cikk

Japán fa-önellátottsága 50 év óta először haladja meg a 40%-ot

Következő cikk

NEXT500 pavilon



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
1
Share