A beérkezett adatok alapján 2021-ben a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás 3,65 millió tonna (+0,4 százalékos növekedés 2020-hoz képest) volt, amelyből 40 ezer tonna importból származott. A Magyarországon lévő biomassza-alapanyagokat felhasználó erőművek és fűtőművek 2021-ben 57,6 százalékban faaprítékot (1 366 ezer tonna) használtak fel energiatermelésükhöz, az előző évben felhasznált mennyiséghez képest több mint 25 százalékos a növekedés.
Információ az adatgyűjtésről
Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (Stt.) 26. § alapján kötelező és a törvény felhatalmazása alapján kiadott Országos Statisztikai Adatfelvételi Programról (OSAP) szóló kormányrendelet szerint történik. Az AKI (Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.) által begyűjtött információk a 2021-es évre vonatkozóan az erőművek, fűtőművek és a biogázüzemek (kivéve a szennyvíztelepi biogázt és depóniagázt hasznosító üzemek) adatait tartalmazzák. Az adatfelvétel célja az energiatermelésre felhasznált biomassza mennyiségének a felmérése alapanyagonként. Az adatgyűjtés teljes körű, minden biomasszát felhasználó erőműre, fűtőműre és biogázüzemre (ahol energetikai célra hasznosítják az előállított biogázt) kötelezően kiterjed. A kijelölt szervezetek és termelők az energiatermeléshez felhasznált alapanyagok esetén a teljes, valamint az importmennyiséget, illetve az alapanyagok nedvességtartalmát adták meg telephelyenként.
A biomassza felhasználásról szóló jelentés 65 Magyarországon 2021-ben működő biomasszát energetikai célra hasznosító erőmű, fűtőmű és biogázüzem adatai alapján készült. A beérkezett információk szerint további 13 cég (6 erőmű, fűtőmű és 7 biogázüzem) nullás jelentést küldött, mivel náluk 2021-ben nem működött a kazán, vagy leállt a biogáztermelés. Az adatszolgáltatást minden kijelölt vállalkozás teljesítette a tárgyévre vonatkozóan. A táblázatokban szereplő jelölések: „ … ” adatvédelmi okból az adatok nem megjeleníthetők, „ – „ nincs adat az adott kategóriára vonatkozóan.
A biomassza jelentősége abban rejlik, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, ezáltal biztosított a fenntartható fejlődés. Felhasználásukkal a bányászattal kinyert energiahordozók jelentős mennyisége takarítható meg, csökkentve a levegőszennyeződést, üvegházhatást. Magyarország természeti adottságai és ezen keresztül mezőgazdasága, továbbá az arra épülő élelmiszeripara jelentős mennyiségű alapanyagot tud biztosítani biomassza-felhasználás céljára. A biomassza legfontosabb forrásai a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás, illetve a kommunális és ipari hulladékok, amelyeket felhasználva különböző technológiai eljárásokkal hő-, villamosenergia és üzemanyag állítható elő.
Biomassza-felhasználás energetikai célra
A beérkezett információk alapján 2021-ben 27 működő és 6 nem üzemelő erőmű és fűtőmű volt hazánkban, ahol a biomasszát energetikai célra hasznosították. Biogázüzemek esetén ez a szám 38 működő és 7 nem üzemelő volt (1. ábra). A nem működő erőművek, fűtőművek esetén azért állt a termelés, állították le a kazánokat, mert a piaci árak (drága alapanyag), illetve az enyhe tél miatt nem volt kifizetődő. Akadt olyan cég, ahol javításokat végeztek, előfordult az is, hogy elindult a felszámolás a vállalkozásnál és értékesítették a kazánokat.
A biogázüzemeknél is előfordult felszámolás alatt lévő cég, volt, ahol megépültek az épületek, de nem érkezett információ a termelésről, illetve új tulajdonosról. Több esetben azért állt a termelés 2021-ben, mert túl magasra rúgtak a költségek és nem tudtak olyan hatékonysággal dolgozni, hogy ne legyen veszteséges a termelés. Előfordult az is, hogy csak a tervekig és az engedélyek megszerzéséig jutottak el, így meg sem épültek az üzemek, ezt is alapvetően a forráshiány okozta.
A beérkezett adatok alapján 2021-ben a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás 3,65 millió tonna volt (+0,4 százalékos növekedés 2020-hoz képest), amelyből 40 ezer tonna importból származott. Az energetikai céllal történő import biomassza-alapanyag felhasználása a 2020-as érték 47,1 százalékára esett vissza a megfigyelt évben.
A 2021-es tárgyévben felhasznált összes biomassza-alapanyag több mint egyharmadát a Közép-Dunántúlon, negyedét Dél-Dunántúlon használták fel energiatermelésre. Nyugat-Dunántúlon az országos biomassza-felhasználás mennyiségének kevesebb mint 4 százalékát fordították energiatermelésre (2. ábra). Dél-Alföld biomassza-felhasználásának részesedése visszaesett a 2019-es szintre, azaz 6,7 százalék volt, míg Észak-Magyarországé 1,3 százalékponttal növekedett (8,7 százalék) a 2020-as értékhez képest 2021-ben. Az elmúlt 3 év biomassza-alapanyag felhasználásának vizsgálata egyértelműen az apríték-felhasználás folyamatos növekedését mutatja, 2019-hez képest 34,4 százalékkal, közel 350 ezer tonnával több került elégetésre az erő- és fűtőművekben. A többi főbb kategóriánál csökkenés volt tapasztalható, de legnagyobb mértékben a tűzifa felhasználása esett vissza, amely 31,5 százalékkal lett kevesebb 2021-ben a 2019-es értékhez képest.
Az előző évekhez hasonlóan a biogázüzemekben felhasznált biomassza-mennyiségnek több mint felét két régióban (Dél-Dunántúl 26,2 és Észak-Alföld 25,3 százalék) használták fel 2021-ben az adatot szolgáltató üzemek információi szerint. Közép-Magyarország 5,9, míg Észak-Magyarországon mindössze 3,3 százalékos (bár 2020-hoz képest 1,9 százalékponttal növekedett) részarányt képviselt. Az erőművekben, fűtőművekben 2021-ben a felhasznált összes biomassza mennyiségéből jelentős részaránnyal (72,1 százalék) két régió (Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl) bírt. Az erőművekben, fűtőművekben felhasznált alapanyagok mindössze 7,2 százalékán három régió osztozott.
Erőművek, fűtőművek biomassza-alapanyagai
A Magyarországon lévő biomassza-alapanyagokat felhasználó erőművek és fűtőművek 2021-ben 57,6 százalékban faaprítékot (1 366 ezer tonna) használtak fel energiatermelésükhöz, az előző évben felhasznált mennyiséghez képest több mint 25 százalékos a növekedés. Az összes felhasználásból az apríték (erdei apríték, fűrészpor, kéreg) után a tűzifa (hengeres, kuglizott, rönk) 9,1 százalékkal, a napraforgóhéj 5 százalékkal, a gabonaszalma és a papíripari hulladék 6,3 és 6,6 százalékkal részesedett (ábra alul). Az egyéb alapanyagok 15,4 százalékot tettek ki, ami 6 százalékpontos csökkenés a 2020-as értékhez képest. Említésre érdemes az egyéb alapanyagok közül az egyéb kommunális hulladék, amely több mint 5 százalékos részesedéssel járult hozzá a biomassza-alapú energiatermeléshez 2021-ben.
forrás: AKI