FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Megújuló energia részaránya

A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem. Pedig 2013-ban már 16 százalék felett járt a mutató.

Sikerült a 2020-ra kitűzött cél

Amint arról beszámoltunk, a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2020-ban a bruttó végső energiafogyasztásban 13,9 százalékra emelkedett a megelőző évi 12,6 százalékról, így Magyarország teljesítette a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv alapján 2020-ra kitűzött célt – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021 végén kiadott energiastatisztikai riportjából.

Az Európai Parlament és Tanács említett irányelve alapján a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztásban való részesedésére vonatkozó, 2009-ben kijelölt 2020-as kötelező cél 13 százalék, de ezt az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jegyzett, 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány önkéntesen 14,65 százalékra növelte – emlékeztet a 2020 januárjában publikált aktuális Nemzeti Energiastratégia. Ezt, a 14,65 százalékos célt tehát nem sikerült elérni a statisztika szerint.

Pedig korábban a részarány járt már 16 százalék felett is (2013-ban), de a közel 80 százalékban a biomassza (azon belül nagyrészt tűzifa) felhasználásának köszönhető arány a következő években fokozatosan csökkent, mivel a hazai megújulóenergia-termelés és -felhasználás abszolút értékben egészen 2018-ig, a napenergia-boom kezdetéig érdemben nem emelkedett, miközben az ország teljes energiafelhasználása nőtt.

A kormány egy évtizede, 2012-ben kiadott előző Nemzeti Energiastratégiája az akkori hazai helyzetképet vázolva egyébként úgy fogalmazott, “Magyarország megújuló energiaforrások hasznosítása tekintetében eddig nem használta ki a rendelkezésre álló hazai potenciált”. 2012-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 15,5 százalékot tett ki, vagyis meghaladta a 2020 végi értéket.

Továbbra is a biomassza a legjelentősebb forrás

Ami az egyes konkrét megújuló forrásoknak a hazai (primer) megújulóenergia-felhasználásban betöltött szerepét illeti, továbbra is a biomassza a legjelentősebb forrás, de termelése és felhasználása abszolút értékben és relatíve is csökkent: részaránya a 2010-es évek közepén látott 80 százalék feletti szintről 70 százalék alá mérséklődött. A biomassza-felhasználás nagy részét a lakossági tűzifa-felhasználás teszi ki, melynek fenntarthatósága több szempontból is megkérdőjelezhető, miután gyakran elavult, semmilyen szűrőberendezéshez nem kapcsolódó tüzelőberendezésekben valósul meg, ezáltal a súlyos egészségi problémákat és sok halálesetet okozó légszennyezéshez is hozzájárul (ráadásul sok, tűzifát égető háztartás valószínűleg kommunális hulladékot is tüzel). Továbbá, erősen kétséges, hogy az égetett fa jelentős része fenntartható erdőgazdálkodásból származik-e.

Az elmúlt években egyértelműen nőtt ugyanakkor a bioüzemanyagok hazai termelése és felhasználása, részarányuk a felhasználásban nem egészen 6 százalékról közel 10 százalékra emelkedett. A napenergia esetében a szabályozási környezet kedvező változása nyomán hasonló folyamat játszódott le, részaránya így nulláról közel 8 százalékra emelkedett 2020-ra. A vizsgált időtávon érdemben nőtt a geotermikus energia termelése és felhasználási részaránya is (valamivel több mint 3 százalékról több mint 5 százalékra), de a bővülés az utóbbi években annak ellenére lelassult, hogy Magyarország e szempontból további jelentős potenciállal rendelkezik. A kommunális hulladék, a biogáz, a víz-, illetve a szélenergia magyarországi felhasználása az utóbbi években szintén stagnált vagy enyhén csökkent. A növekedésnek részben az ország természetes adottságai, részben a szabályozási környezet sajátságai szabnak határt.

Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a 2009-es EK irányelv által rögzített 2020-as magyar megújuló energia célszám az Európai Unióban az alacsonyabbak közé tartozik, de ez igaz a 14,65 százalékos célértékre is. (A 2030-ra vállalt 21 százalékos magyar cél szintén nem említhető a legambiciózusabbak között.) A részben előzetes adatok szerint az országok többsége teljesítette a rá vonatkozó 2020-as célt, mindössze Belgium, Franciaország, Hollandia és Szlovénia maradt el tőle. Az EU egészének 20 százalékos célja 1 százalékponttal teljesült túl.

forrás: pénzcentrum

Előző cikk

Drónhadsereg az erdőkért

Következő cikk

Állásajánlat erdőmérnököknek



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

ÉKM lesz az ÉBM

Az Építési és Beruházási Minisztérium 2022. decemberétől Építési és Közlekedési Minisztérium elnevezéssel működik tovább. Lázár János építési és…

Mi lesz veled fafeldolgozás?
Románia faipara segélykiáltást tett a kormányzat felé!
Erről (is) egyeztetnek az ErdőFórum 2022 rendezvényen.

Total
0
Share