FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fő cél a klímasemlegesség

Magyarországon a földhasználati szektor már jelenleg is nettó szénelnyelő (Fotó: Nagy Balázs

Különleges szerepe van a klímavédelemben az erdőgazdálkodásnak, az agrárerdészeti rendszereknek és a faiparnak, ami a szénmegkötésnek, a széntároló kapacitásnak, valamint a fatermékek helyettesítő termékként történő felhasználásának köszönhető – erre mutatott rá egy frissen készített jelentés. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója ennek kapcsán kiemelte: Magyarországon tudatos erdőgazdálkodás folyik, az erdőirtás hazánkban elképzelhetetlen.

A klímaváltozás hatásaira reagálva az elmúlt években a világ országai több, a hőmérséklet-emelkedés visszaszorítását szolgáló célt tűztek ki maguk elé. A párizsi megállapodásnak megfelelően arra törekszenek, hogy a föld légkörének felmelegedését két Cel­sius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti mértékhez képest. Sőt erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés csak másfél Celsius-fokos legyen. Ennek érdekében az Európai Unió tagországai 2030-ra 55 százalékkal akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, majd – az euró­pai klímarendeletben foglaltak szerint – a klímasemlegességét is el szeretnék érni 2050-re.

Ehhez kötődik az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) tudományos testülete, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) feladata is: átfogó, objektív és átlátható módon értékelni a klímaváltozás jelenlegi és jövőbeli folyamatait, hatásait.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület a legfrissebb, 2022-es, összességében hatodik értékelő jelentésükben foglalkozik a földhasználati (erdészeti és mezőgazdasági) szektor klímaváltozást mérséklő szerepével is. Az értékelés összegzi és számszerűsíti a szektorban tapasztalt múltbéli üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét és trendjét, a klímaváltozás mérséklésére irányuló intézkedések faj­táit és lehetséges hatásaikat, valamint áttekinti a szektorban rejlő lehetőségeket. Az idei jelentés az erdőgazdálkodásnak, az agrárerdészeti rendszereknek és a faiparnak kiemelt szerepet tulajdonít.

Csökkenteni kell a kibocsátást

Király Éva, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatómérnöke lapunknak elmondta: az éghajlatváltozás témájában sokat említett energetikai, ipari és hulladékgazdálkodási szektorokban a károsanyag-kibocsátás csökkentése az egyetlen lehetőség a klímaváltozás mérséklésére. Szavai szerint ugyanakkor a földhasználati szektor több módon is hozzájárul a kibocsátás csökkentési célok eléréséhez.

Az ökoszisztémák képesek a légköri szén-dioxidot megkötni, elég csak az erdők biomasszájában vagy a talaj szerves anyagaiban tárolt széntartalomra gondolni. Emellett ezek a szektorok olyan alapanyagokat biztosítanak, amelyek helyettesítő termékként más ágazatokban teszik lehetővé, hogy csökkenjen a kibocsátás. A biomassza megújuló energiaforrásként történő felhasználása pedig elősegíti a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátások csökkentését – mutatott rá a kutatómérnök. Király Éva hozzátette: már 2014-ben az ötödik értékelő jelentés is hangsúlyozta az erdészeti szektor szerepének fontosságát, mivel a földhasználati szektoron belül az erdők biomasszája és a talaj a két erőforrás, ahol a szént a legnagyobb mértékben meg lehet kötni. A szakember úgy véli: mivel az EU célként vállalta, hogy gazdasága és társadalma 2050-re klímasemleges lesz, ez még fontosabbá teszi az erdészeti ágazat szerepét. – A nettó nulla kibocsátás csak úgy érhető el, ha a szénkibocsátásokat minél nagyobb arányban azok elnyelésével ellensúlyozzuk, és jelen helyzetben ebben az erdőgazdálkodás a leghatékonyabb – fűzte hozzá.

Az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Borovics Attila a magyar erdészeti szektor helyzetére is kitért a nemzetközi jelentés kapcsán, kifejtette: az erdőgazdálkodás hazánkban jelenleg is a legjelentősebb mértékben járul hozzá a klímaváltozás mérsékléséhez. Mint fogalmazott, Magyarországon a földhasználati szektor már jelenleg is nettó szénelnyelő, a szénmegkötések döntő részét az erdőgazdálkodás és a fatermékek produkálják.

Borovics Attila
Szükség van az aktív erdőgazdálkodásra

Borovics Attila kifejtette: a földhasználati szektor jelentős rövid távú szénmegkötési potenciált kínál viszonylag alacsony költségek mellett, azonban a kibocsátás csökkentő intézkedéseken túl kulcsfontosságú a folyamatos alkalmazkodás a klímaváltozás már jelenleg is érzékelhető hatásaihoz. 

Az erdők alkalmazkodási folyamataiban aktív emberi közreműködés szükséges annak érdekében, hogy sem az erdőtakaróban, sem az erdei szolgáltatások elérhetőségében és a szén-dioxid-csökkentési potenciál mértékében ne alakuljanak ki kedvezőtlen változások – jegyezte meg. Ennek kapcsán Borovics Attila hangsúlyozta, az erdőfelújításnál így érdemes olyan fajú és származású növényt vinni a területre, amely képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Jelezte, hogy az evolúcióhoz képest százszoros sebességgel változik a természet, és erre csak átgondoltan lehet reagálni. Például azzal, hogy délről, akár a Balkánról hozunk ide csertölgy makkot vagy csemetét, olyat, amely ötven év múlva nálunk várható szárazabb és melegebb éghajlathoz már alkalmazkodott.

Hazánkban kiváló a tudásbázis

Borovics Attila beszélt arról is, hogy hazánk az erdőgazdálkodásban megvalósuló szénmegkötéseknek köszönhetően évente jelentős kvótabevételekre tesz szert. – Fontos lenne olyan szabályzórendszer és ösztönzők alkalmazása, amelyek az erdőgazdálkodókat érdekeltté teszik a klímavédelmi beruházásokban, alkalmazkodóképesebb, nagyobb megkötéseket eredményező gyakorlatok kialakításában, és erőforrásokat biztosítanak ezek finanszírozására. Azaz szükség lenne a kvótabevételek nagyobb arányú visszaforgatására az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében – hangsúlyozta.

A szakember elmondta, hogy az erdőgazdálkodási gyakorlatok megváltoztatása nemcsak megfelelő gazdasági ösztönzőket igényel, hanem korszerű tudásbázist, naprakész kutatási eredményeket, innovatív jövőbe mutató megoldásokat, valamint az intézményrendszer fejlesztését és szakképzett munkaerőt is. Szavai szerint e téren hazánk nemzetközi összehasonlításban is jól áll.

Végül kiemelte azt is, hogy a sajtóban a tűzifakérdés kapcsán felmerült az erdőirtás problémája, amely Európában, így Magyarországon sem értelmezhető. Ez a globális szinten létező veszély hazánkban elképzelhetetlen. Sőt az erdővel borított területek nagysága és az erdőkben felhalmozódó faanyag mennyisége is folyamatos növekszik a a visszafogott fenntarthatóság elvét követő gazdálkodásnak, valamint az erdőtelepítési, fásítási programoknak köszönhetően.

forrás: Magyar Nemzet 09-06

Előző cikk

A fenntartható gazdálkodás az egészséges erdők záloga

Következő cikk

A fa megújuló energiaforrás?



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
1
Share