FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Modellezik a jövőbeni fák telepítését

Kék Bolygó – Áder János podcastja #60 Az utolsó jégkorszak utáni intenzív felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. A Soproni Egyetemen speciális módszerekkel vizsgálják, milyen fákat érdemes telepíteni ahhoz, hogy akár a következő száz év klímáját is kibírják.

Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója arról is beszél, hogy Magyarországon szaporítóanyag központot is létre lehetne hozni a megfelelő jövőbeni telepítések érdekében.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők szénmegkötő képessége akkora, mint amennyi emissziót egyetlen szénerőmű kibocsát. Környezetről, vízről, klímáról.

Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

forrás: Kék Bolygó Alapítvány


  Budapest, 2022. november 28., hétfő (MTI) – Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről, egy szaporítóanyag-központ létrehozásáról és az agrárerdészetről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

Áder János bevezetőjében felidézte, hogy az aszály a magyarországi erdőket is súlyosan érintette. Borovics Attila elmondta: júniusban a károsodás még csak néhány százalékos volt, augusztusban már az erdők 30-40 százaléka károsodott az aszályban. A szakember szerint reményre ad okot, hogy a szeptemberi csapadékosabb időjárás után új hajtások jelentek meg, zöldebbé váltak az erdők a műholdképek alapján.

Borovics Attila a klímaváltozás hatásait említve elmondta: az utolsó jégkorszak utáni intenzív és gyors felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. Ezt abból határozták meg, hogy a jégkorszaki menedékhely tölgyes területek Olaszország délkeleti részén, a görög szigetek déli részén, a Kaukázusban és az Ibériai-félsziget déli csücskeiben maradtak meg, amikor a jég visszaszorította a természetes populációkat. Elindult egy gyors felmelegedés, és a pollenadatokkal pontosan követhető, hogyan hódították meg a tölgyesek újra Európát. Néhány ezer év alatt el tudtak “vándorolni” a jégkorszaki menedékhely-területekről Skandináviáig. Ebből számították ki, hogy öt kilométert tettek meg az erdők száz év alatt.

A szakember szerint ahhoz, hogy szárazságtűrő erdőterületek alakuljanak ki, össze kell gyűjteni a szaporítóanyagot, egyfajta emberi segítséget nyújtva az erdőnek. Mint mondta, most délre, délkeletre – Romániába, a Balkánra – kell menni, mert ha onnan idehozzuk a szaporítóanyagot, akkor 50-100 évet “tudunk ugrani az időben”.

Áder János megjegyezte: az erdészeknek most kell arra gondolniuk, hogy a most telepített erdő milyen klímaviszonyok között fog felnőni és milyen klíma lesz, amikor ezek a fák kiteljesednek.

Borovics Attila erre reflektálva elmondta, az erdőgazdálkodási szakma kulcsa az, hogy nem egy-két évben, hanem évtizedekben vagy évszázadokban kell gondolkodniuk.

“Időnk nincs, ha felismertük a klímaváltozást és azt, hogy valamit tenni kell, akkor azt a folyamatot el kell indítani” – fogalmazott a szakember, kitérve arra, hogy a bükk, a tölgy a tőlünk délre, délkeletre lévő európai térségekben sokkal szárazságtűrőbb helyeken él most, mint Magyarországon. Ezt a szaporítóanyagot, ezt a természeti erőforrást, genetikai forrást hasznosítani kell.

 A szakember elmondta azt is, hogy ez a szaporítóanyag-átvitel már most gyakorlat, európai uniós támogatás is nyerhető rá. Ha valaki jó helyről jó helyre viszi a szaporítóanyagot, akkor 100 kilogramm makkért cserébe nagyjából ezer euró plusz támogatást kap – tette hozzá.

Borovics Attila kiemelte, egy fontos lépés hiányzik, ez pedig egy logisztikai bázis, egyfajta magközpont, aminek létrehozására nagy szükség lenne a régióban, ahol ezeket a szaporítóanyagokat összegyűjtik, tárolják, és akár Magyarországra vagy más európai országba elszállíthatják a jövőbeni telepítések érdekében. Magyarország ebben lehet egy innovációs központ – emelte ki a főigazgató.

Áder János megjegyezte, az erdőknek alapvetően a szénmegkötő és az oxigéntermelő képességük szempontjából van jelentőségük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők a magyarországi emissziókibocsátás 11 százalékát kötik meg.

Borovics Attila kitért arra, hogy a kísérleti, tudományos alapú és együttműködéseken nyugvó gazdálkodás teszi különlegessé az erdészek munkáját.

Mint mondta, a felhalmozódott magyar tudásra, annak megosztására óriási igény van. Az erdővel való gazdálkodást meg kell tanulni, tanítani kell, a mezőgazdaságban a megoldás pedig az lenne, hogy a fákkal együtt kell gazdálkodni, ez pedig az agrárerdészet. Megjegyezte: az Amazonas medencéjére hosszú távon csak ez az egy fenntartható módszer van és érdeklődnek a magyar szaktudás után ebből a régióból is.

A főigazgató kitért arra is, hogy újfajta innovációjuk van arra, hogy lehet az erdőt “bevinni” a városba, ami nehezebb feladat, mint a természetes környezetében foglalkozni az erdőkkel. A fővárost körülvevő erdők iránt növekvő az érdeklődés, mára közjóként kezelik ezeket a területeket.

forrás: MTI 11-28

Előző cikk

Rendben halad a szociális tüzelőanyag kiszállítása

Következő cikk

Gyászhír - Reményfy László [93]



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések