Csak ősszel körülbelül másfélszeresére ugrott a szilárd tüzelőanyagok piaci ára, amit az állami hatósági tarifa-akció sem fékezett. A gáz, áram és távhő „rezsicsökkentése” óta háromszorozódott a fafűtés főként a szegényebbeket sújtó költsége.
A tűzifa csak szeptemberben 42, míg a brikett októberben 64 százalékkal drágult az előző hónaphoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásából. A gáz, az áram és a távhő 2013-as, első „rezsicsökkentése” óta a tűzifa ára szinte pontosan háromszorosára, azaz 300 százalékkal ugrott: 100 kilogrammonként 2750 forintról a novemberi 8240 forintra. A brikett 277 százalékos drágulása szintén közelíti ezt az ütemet. Utóbbi fűtőanyagból most 100 kilogramm közel 20 ezer forint.
A lakossági földgáz 2013 óta idén augusztusig egyetlen forintot sem drágult. Azóta viszont a kormányzati képletet – miszerint a tarifa „csak” egy bizonyos fogyasztási szint felett hétszereződött meg – a KSH 238 százalékos drágulásként átlagolja. Vagyis a gáz áremelkedése egy pillanat alatt szinte behozta az addig folyamatosan dráguló tűzifáét és brikettét. Sőt, a „rezsicsökkentett” földgáz be is előzött volna, ha a fűtési pánik miatt nem indul felvásárlási roham a gázt helyettesítő tűzifáért és brikettért.
A helyzetet piaci elemzők egyértelműen a lakosság hatósági földgáztarifáinak augusztusi emelésére, illetve az orosz elnöknek a gázszállításaik önkényes leállítását kilátásba helyező, indulatos kirohanásaira – és nem a „brüsszeli szankciókra” – vezetik vissza. (Oroszország az Ukrajna februári, fegyveres lerohanása kiváltotta uniós kereskedelmi korlátozások miatt veti be egyes államok ellen gázról szóló fenyegetést. Az EU érintett tagjainak többsége emiatt az elmúlt hónapok során sikeresen szerződött át a világ más kitermelőihez. Magyarország gázellátását ugyanakkor a Kreml mindeddig nem korlátozta.) Míg a KSH korábbi kimutatásai szerint a 4 millió hazai háztartásból csaknem 700 ezer kizárólag fával – kisebb arányban szénnel – fűt, további közel 660 ezer háztartás szilárd és gáztüzelésre is alkalmas, tehát választhat. A mostani szezon közeledtével alighanem ez a – több millió főt számláló – réteg döntött úgy, hogy a gáz helyett, illetve mellett, betárol szilárd tüzelőanyagból is. (Igaz, a kormány csillagászati összeget, több ezermilliárd forintot költött arra, hogy az EU második legalacsonyabb, 87 százalékos szintjéig feltöltse a hazai gáztárolórendszert.) Ennek nyomán viszont a tűzifa ára sokak tapasztalatai szerint a többszörösére ugrott. Míg az év közepén az erdei köbméterárak 40 ezer forint körül jártak, manapság már nem ritka a 80 ezer forint sem. (Számításunk szerint ez nagyjából megfelel a KSH által nyilvántartott, 100 kilogrammra vetített, 8240 forintos átlagárnak.)
A Kormány szeptemberben meghirdetett hatósági tűzifaprogramjának tarifái ennél látványosan alacsonyabbak. Eszerint a keménylombosért 30, a lágylombosért és a fenyőért 19-19 ezer forintot kell fizetni erdei köbméterenként, amiből tízre jogosultak. Ugyanakkor gyors körképünk alapján a kormányakció nem igazán fékezte meg a piaci árak űrrakétákat megszégyenítő kilövését. Egy kereskedő lapunknak azt állította, hogy esetében a piaci tűzifa iránti keresletet nem befolyásolta a hatósági tűzifaakció. Másikuk az ügyviteli terhek megtöbbszöröződése miatt már tavaly felhagyott a tűzifa értékesítéssel, így ma már csak német brikettet árul. Ennek forgalmára ugyanakkor szintén nem hatott az állami akció. Egy vevőjük azt panaszolta, hogy mivel a hatósági tűzifa nem felhasogatva, hanem jó méteres darabokban kapható, ráadásul az elszállítást is a vevőnek kell intéznie, ha nem rendelkezik ehhez szerszámokkal, nem örvend különösebben jó erőnek, illetve az elszállításért is fizetnie kell, nagyjából ugyanott tart, mintha a sarki Tüzépnél kifizette volna a piaci árat. A sikertelen hívásaink tetemes számából egyébként az a következtetés is levonható, hogy most, a két ünnep között igencsak fel kell kötnie a gatyáját, aki – akár piaci áras – tüzelővásárlásba fogna.
Az egekbe törő tűzifa-áremelkedés ugyanakkor komoly társadalmi robbanással is fenyeget. A Habitat számításai szerint Magyarországon 4 millió ember a fa tüzénél melegszik. A viszonylag magas szám nem véletlen. Bár Magyarországon jóval több a gázzal, mint a fával fűtő háztartás, utóbbiak nagyobb arányban tartoznak a szegényebbek közé, ahol többen laknak egy lakásban. A Belügyminisztériumhoz tartozó szociális tüzelőprogram háztartásonként csupán néhány köbméter fát jelent és a civil szervezetek számos alkalommal hasztalan ostorozták a rendszert kevéssé hatékony elosztási elvei miatt.
A tőzsdei gázár egyébként augusztus óta kevesebb mint a negyedére esett.
Sokan késve viszik el a hatósági fát
Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában, ami alól hazánk sem kivétel – fogalmaz az üggyel kapcsolatban lapunknak küldött levelében az Agrárminisztérium. Emiatt meg kellett teremteni azt a lehetőséget, hogy ahol mód nyílik rá, gáz helyett fával fűtsenek. Ezért hirdették meg az Országos Tűzifaprogramot. Ez is a lakossági rezsicsökkentés egy formája, amiként a hatósági áras áram és gáz is. A lakosság folyamatosan fizeti be és szállítja el a hatósági áras faanyagot – írják. A beérkezett igények kiszolgálása folyamatos, amelyet elsősorban a kiszállítási képességek korlátoznak. Általános jelenség, hogy az igénylők többsége nem az idei fűtési szezonra, hanem a következő évekre vásárol tűzifát. Az igényelt és akár kifizetett tűzifát sokan nem vagy csak sokára szállítják el – panaszolja lapunknak írott válaszában az illetékes agrártárca.
forrás: Népszava 2022-12-30
