Az aktív turizmus iránti igény robbanásszerűen nőtt meg az elmúlt években, amelyet a koronavírus-járvány csak tovább erősített. Emellett Magyarország Kormánya minden korábbinál több erőforrást fordított az aktív turizmus fejlesztésére az utóbbi évtizedben. A megnövekedett igények és a fejlesztések összehangolására az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) az aktív Magyarországért felelős államtitkár vezetésével elkészítette a terület hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Most, hogy a szakmai egyeztetések lezárultak, elkezdődhetett a stratégia társadalmi vitája, melyre 2023. április 12-ig várjuk az észrevételeket.
Magyarországon az aktív turizmus népszerűsége folyamatosan növekszik. A most elkészült stratégiát előkészítő kutatás szerint a társdalom több mint fele aktív természetjáró, több mint harmada kerékpártúrázó. Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár elmondta a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón, hogy „a szektort érintő jelentős társadalmi igényt, a pozitív folyamatokat és a lehetőségeket felismerve az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság, valamint az AÖFK elkészítette a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiát. Ennek a több mint 3 év alatt elkészült iránymutató dokumentumnak az a legfontosabb feladata, hogy összhangot teremtsen az aktív turizmus fejlesztéséhez szükséges intézkedések között, amely megteremti a szegmens kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését.”
Az aktív turizmus jövőjét meghatározó tényezők Magyarországon
Az aktív turisztikai szolgáltatások bővítésére országos szinten már eddig is több kiemelt program indult. Ilyen volt például az Aktív Magyarország Program, a Bejárható Magyarország Program, az erdei vasutak fejlesztése, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, valamint a fiatalok bevonását célzó Vándortábor Program. Az elmúlt évek ezeknek a programoknak a sikerét igazolják, hiszen vannak olyan térségek, ahol az aktív turizmus és a ráépülő szolgáltatások a helyi gazdaság egyik erős szegmensévé váltak. Ezekben a térségekben újabb falusi szállás- és vendéglátóhelyek jöttek létre, magas minőségű, piaci szereplők által üzemeltetett, aktív turisztikai szolgáltatásokkal. A térségi szintű sikerekhez az infrastruktúra fejlesztése mellett elengedhetetlen a megfelelő marketing- és kommunikációs feladatok összehangolása, a fejlesztésekhez kapcsolódó egységes arculat megteremtése.
Az Aktív Magyarország 2030 koncepciója és célrendszere
„A koncepció alapvetően három célkitűzés teljesülésével számol. Egyrészről egy magas minőségű útvonalhálózat létrejöttével, másrészt 18+8, egyedi karakterrel rendelkező térség kialakításával, végül pedig olyan hatékony kommunikációs támogatással és szervezeti struktúrával, melyben az állami-, civil- és szakmai szervezetek valós idejű információkkal érik el a célcsoportokat, munkájukhoz pedig a források kiszámítható módon állnak rendelkezésre”, összegezte Baráth Gergely, az AÖFK ügyvezető igazgatója. A stratégia alapvetése, hogy az aktív turizmus nagyban képes hozzájárulni a társadalom, a gazdaság, valamint a környezet alakításához úgy, hogy az az egészséges és környezettudatos életmódra nevel, mindenki számára elérhető, minőségi élményeket ad, a vidék fejlesztésének egyik hatékony eszközeként működik, egyúttal erősíti a nemzeti identitást, sőt közösségeket is teremt, és nem utolsó sorban növekvő gazdasági tényezőként lehet vele számolni a turizmuson belül.
A stratégia eszközrendszere és finanszírozási forrásai
„A stratégia sikeres megvalósításához és a célok eléréséhez elengedhetetlen a kiszámítható, hosszú távú finanszírozás, melyhez 2030-ig összesen 270 milliárd forint felhasználására lesz szükség. A pénzügyi fedezet megteremtése hazai, illetve európai uniós forrásokból lehetséges, de magántőke bevonása is elképzelhető”, mondta Révész Máriusz. A 2021-2027 közötti időszakban operatív programokból a vonzerők, az útvonalhálózatok, a szolgáltatások, a kommunikáció, valamint a koordináció és menedzsment fejlesztése támogatható.
A hazai források hosszú távú, kiszámítható biztosításának egyik lehetséges módja egy költségvetési forrásból finanszírozott alap létrehozása. A stratégia által javasolt alap olyan projektek megvalósulását és fenntartását támogatja, amelyek egyéb forrásokból – a felhasználási szabályozások alapján – nem támogathatók.
Megvalósításban részt vevő szervezetek
Az AÖFK, mint a hazai aktív turisztikai fejlesztések koordinálásával megbízott szervezet a stratégia kialakításában számos civil szervezettel működött együtt. „Mivel a természetjárás alapvetően közjóléti feladat, így nagyon fontos az állam és társadalmi szervezetek közötti szoros együttműködés kialakítása, illetve működtetése. Reméljük, hogy nemcsak a stratégia kialakításban, hanem annak megvalósításában, működtetésében is részt tudunk majd aktívan venni”, fogalmazott Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója. A térségi léptékű munkákban területi illetékességű állami szervezetek (például a nemzeti park igazgatóságok, az erdőgazdaságok, a natúrparkok, a geoparkok, a területi vízügyi igazgatóságok) is közreműködnek, továbbá fontos szereplők a vármegyei és települési önkormányzatok, valamint a piaci szereplők is.
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia társadalmi egyeztetése 2023. április 12-ig tart. A stratégia innen tölthető le, a véleményeket, javaslatokat pedig a nats@aofk.hu email címre várjuk.
forrás: AOFK
