Az ingatlanipar nincs felkészülve az Európai Unió által előírt, a körforgásos gazdaságra való áttérésre. Ez derült ki a Német Fenntartható Építésügyi Tanács (DGNB) által európai partnerekkel együttműködve nemrégiben készített tanulmányból.
A tanulmány tényleges építési projektek alapján vizsgálta az uniós taxonómiában javasolt körforgásos gazdaság kritériumainak piaci felkészültségét. Következtetése: egyetlen projekt sem tekinthető a taxonómiával összhangban lévőnek. Két szempont különösen problematikusnak bizonyult: az anyagtartalom újrafelhasználása és az újrahasznosítható anyagok felhasználása. Emellett nem volt elegendő információ, és hiányoztak a körkörös építési módszerek is. Az Európai Unió által 2020-ban elindított uniós taxonómia a fenntartható beruházások osztályozási rendszere, amelynek célja a szén-dioxid-semleges átalakulás felgyorsítása az európai kontinensen.
“Csak akkor leszünk sikeresek a fenntartható építésre való átállásban, ha üzleti gyakorlatunkban a körforgásos elvek felé fordulunk” – állítja Dr. Christine Lemaitre, a DGNB vezérigazgatója. “Ezért helyes, hogy az Európai Unió az uniós taxonómiai keretrendszer segítségével kritériumokat dolgoz ki a körkörös építés előmozdítására. A tanulmány elkészítésével az volt a célunk, hogy felmérjük, hogy az építőipar már képes-e megfelelni a követelményeknek, és hogy a taxonómia eléri-e a célját, azaz széleskörű hatást ér-e el.”
A körkörösség és a környezetünk valósága, amit magunk köré építünk – még nem tartunk ott
A tanulmány átfogó megállapítása azonban az, hogy a “körforgásos gazdaságra való áttérés” környezetvédelmi célkitűzése alapján egyik épületet sem lehetett a taxonómiának megfelelőnek minősíteni. Az új épületek több mint fele a követelmények kevesebb mint 50 százalékának felelt meg. “Az eredmények elég nagy revelációnak bizonyultak. Ha előadásokra és találkozókra járunk, vagy követjük a médiát, mindenki a körkörös építésről beszél, így az a benyomásunk, hogy a téma mostanra elérte az ipart” – mondja Lemaitre. “De e tanulmány szerint a valóságban – a körülöttünk lévő épületekben – még nem jutott el odáig.”
A legnagyobb akadály: az erőforrás-fogyasztás tényleges csökkentése
Alapvetően a tanulmány két fő irányvonalat különböztet meg. Az első, hogy egyes kritériumok célja a negatív környezeti hatások és az erőforrás-fogyasztás azonnali csökkentése, például az építőanyagok újrafelhasználásával vagy újrahasznosított anyagok bevezetésével. A második az, hogy az erőforrások jövőbeli értékét meg kell őrizni, például a szennyező anyagokat tartalmazó anyagok elkerülése vagy az épületekből kinyerhető anyagok biztosítása révén.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az erőforrások megőrzésére és az építőanyagok felhasználására vonatkozó jelenlegi megközelítések különösen nagy kihívást jelentenek. Például egyetlen építési projektnek sem sikerült teljesítenie az anyagkvótát, amely előírja, hogy a bevezetett építőanyagok legalább 15%-át újra kell használni, 15%-át újra kell hasznosítani, 20%-ának pedig megújuló, újrahasznosított vagy újrahasznosított anyagnak kell lennie. Ennek oka a megfelelő anyagok hiánya, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó információk és adatok hiányosságai voltak. “Az EU taxonómiájának az itt és mostra való összpontosítása a helyes lépés” – mondja Dr. Christine Lemaitre. “De ha az anyagkvótákat még a körforgásos gazdaságot prioritásként kezelő projektek esetében sem lehet teljesíteni, akkor a taxonómiai folyamat vezérelvei a hatás szempontjából kudarcot vallanak.”
A projektek jobban teljesítettek, amikor az épületek jövőbeli értékmegőrzését vagy az építőanyagok értékének megőrzésére való képességüket kellett bemutatni – például azáltal, hogy bemutatták, hogy az épületeket úgy tervezték, hogy azok alkalmazkodóképesek legyenek, vagy lehetővé tették az anyagok újrahasznosítását. Az egyik legnagyobb akadály azonban még ebben a tekintetben is a megfelelő módszerek azonosítása és a dokumentációs követelmények kidolgozása volt. A projektek csak akkor jártak sikerrel, ha a folyamattal párhuzamosan az épületek fenntarthatósági tanúsításon estek át, és az így kapott előírásokra támaszkodhattak.
Ajánlások az EU-nak: építőanyag-útlevelek bevezetése és az összes környezetvédelmi cél közötti egyensúly megteremtése.
A tanulmány eredményei alapján a kutatói konzorcium konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket már 2022 októberében benyújtottak az EU Bizottságának. Ezek közé tartozik a kritériumok kiigazítása a piacképesség tekintetében, egyértelmű meghatározások és módszerek biztosítása, valamint referenciaértékek meghatározása. Az információ- és adathiányok pótlásának egyik legfontosabb eszköze lenne egy olyan építőanyag-útlevél bevezetése, amely nemcsak az anyagok újrahasznosíthatóságára vonatkozó összes információt rögzíti, hanem a karbantartásról és az anyagok jövőbeli eltávolításának vagy újrahasznosításának különböző módjairól is tájékoztatást nyújt. Ajánlott továbbá, hogy az uniós taxonómiát összhangba hozzák az épületek fenntarthatóságának értékelésére jelenleg használt rendszerekkel, például a DGNB tanúsítási rendszerrel, beleértve az általuk előírt legfontosabb módszereket is.
Átfogó ajánlásként azt is javasolták, hogy a környezetvédelmi célkitűzések központi célkitűzéseit hozzák összhangba az EU által követett fenntarthatósági megközelítés egységes megvalósításának biztosítása érdekében. Az uniós osztályozási rendszer összesen hat környezetvédelmi célkitűzést tartalmaz. Ahhoz, hogy egy vállalat vagy építtető bizonyítani tudja, hogy az épületek megfelelnek az EU taxonómiájának, jelentős mértékben hozzá kell járulniuk egy környezetvédelmi célhoz, és a másik öt cél esetében meg kell felelniük az úgynevezett DNSH (do no significant harm) követelményeknek.
Eddig a vállalatok két környezetvédelmi célkitűzés közül választhattak: az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. “Ha a kritériumok maradnak a mostaniak, akkor az iparban senki sem fogja a körforgásos gazdaságra való áttérést választani, mert összehasonlítva a klímacélok kisebb erőfeszítést és kisebb kiadásokat igényelnek” – magyarázza Lemaitre. “Ahhoz, hogy ennek ellenére ambiciózus maradjon a körforgásos gazdaság célja, javasoljuk egy útiterv kidolgozását és megosztását, hogy a piac felkészülhessen a jövőbeli követelményekre.”
Az elégségességnek az uniós adórendszer egyik alapelvének kell lennie
Alapvetően a taxonómia kritériumai nem ösztönzik a meglévő épületek felújítását és az erőforrások takarékos felhasználását. “A körforgásos gazdaságról gondolkodva az első dolog, aminek eszünkbe kellene jutnia, az a meglévő épületek megőrzése, nem pedig új épületek felhúzása, amelyeket sok év múlva esetleg szétszednek” – mondja Lemaitre. “De az is, hogy jelenleg a kritériumok nagyon is ösztönözhetik a pazarló magatartást, ha az anyagkvóta teljesítéséhez további megújuló erőforrásokat lehet felhasználni. Ehelyett központi elemnek kellene lennie az elégségességnek – mint pozitív tervezési elvnek. Elő lehetne írni például, hogy minden új épület felépítése előtt először ökológiai elégedettségi vizsgálatot kell végezni”.”
Az európai partnerekkel és 29 válaszadóval közösen készített tanulmány
A tanulmányt a DGNB a spanyol és a dán zöldépítészeti tanács, az osztrák fenntartható építési tanács, a Climate Positive Europe Alliance, a svájci fenntartható építési tanács és a holland zöldépítészeti tanács támogatásával végezte. A tanulmány kezdeményezőit a horvát és a bolgár Zöld Építés Tanács is segítette.
A tanulmánycsoport 38 projektet vizsgálva, amelyek 35 új épületet és három felújítást érintettek, vizsgálta a körforgásos gazdaság kritériumainak piacképességét. Összességében az eszközöket 29 vállalathoz lehetett rendelni, amelyek 13 ingatlanfejlesztőre, öt építőipari vállalatra, négy tanácsadó cégre, három befektetőre és két bankra, valamint egy-egy saját ingatlanportfólióval rendelkező ingatlantársaságra és vagyonkezelőre oszlottak. Majdnem minden fejlesztés, vagyis a projektek 95%-a tanúsított vagy folyamatban lévő fenntarthatósági tanúsítással rendelkező épület volt. A válaszadóknak 2022. július közepétől szeptember elejéig volt idejük arra, hogy elvégezzék az egyes projektjeikre vonatkozó taxonómiai auditot. Ez egy átfogó kérdőív formájában történt, megfelelő validálási követelményekkel.
“Az uniós taxonómia óriási potenciállal rendelkezik a változás eléréséhez. Ezt láthatjuk abban, ahogyan egyre több szervezet valósítja meg az éghajlatvédelmi és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések területeit a vállalati stratégiájában” – mondta Dr. Christine Lemaitre. “A DGNB-nél az a feladatunk, hogy támogassuk a változásnak ezt a mozgatórugóját, mind az EU taxonómiájára vonatkozó ESG-hitelesítési rendszerünkkel, mind pedig a kritériumok DGNB meglévő rendszereiben történő végrehajtásával. Amint a felülvizsgált körforgásos gazdaság taxonómia kritériumai elérhetővé válnak, ezeket is beépítjük eszközeinkbe”.”
A Circular Economy Taxonomy Study ingyenesen megrendelhető PDF-ben vagy nyomtatott formában.
A tanulmányban résztvevők visszajelzései
Guido den Teuling, a Redevco fenntarthatósági menedzsere, Hollandia
“A körforgással és a körforgással kapcsolatos környezeti témákról való jelentéstétel nehéz, mivel nem mindig léteznek vagy nem mindig igazodnak egymáshoz a keretek és a referenciaértékek. Reméljük, hogy jobb képet kapunk arról, hogy jelenlegi politikáink hogyan illeszkednek az uniós taxonómiai követelményekhez, és hol lenne szükség ezek frissítésére.”
Toni Escudé, a 011h egészségügyi és fenntarthatósági részlegének vezetője, Spanyolország
“Az uniós taxonómia és a Level(s) keretrendszer egyaránt alapvető eszköz a fenntarthatóságra és a körforgásos gazdaságra való áttérés előmozdításához. A kritériumok alkalmazásához a módszertant a piaci valósághoz kell igazítani, valamint a digitális eszközök egyszerű alkalmazásával kell kísérni.”
Sebastian Theißen, a LIST Eco ügyvezető partnere, Németország
“A digitális építési erőforrás-útlevél (…) átláthatóságot biztosíthat, mivel egyesíti a körforgóság, a szennyező anyagok, az anyagösszetétel és a környezetvédelmi elemzés minőségi és mennyiségi értékelését. Következésképpen egy szabványosított építőanyag-útlevél nagyon fontos optimalizálási és bizonyítási dokumentum lehet a tanúsítások és az uniós taxonómiai ellenőrzések szempontjából.”
szerk/ford: Tóth János, forrás: DGNB
