FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Mennyire zöld a bolygónk?

Az ENSZ szerint a Föld szárazföldi területeinek 31%-át erdők borítják, melyek évente nagyjából 15,6 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el. A zöld területek több mint fele Oroszországban és Kanadában, az Amazonasban, illetve Kína területén található. Adam Symington a Terra műhold MODIS szenzora által gyűjtött adatokból készített látványos adatvizualizációt, amely jól szemlélteti, mely térségek a világ legzöldebbjei.

Bolygónk erdei hatékonyan kötik meg a szén-dioxidot, tisztítják levegőnket, megakadályozzák a talajeróziót és megszűrik vizeinket. Rengeteg nélkülözhetetlen és jótékony tulajdonságukkal fontos szereplői a klímaváltozás elleni küzdelemnek.

A Terra műhold MODIS-szenzorának adatai alapján a világ tíz legnagyobb mértékben erdővel borított országa:

  1. Oroszország – 815 millió hektár
  2. Brazília – 497 millió hektár
  3. Kanada – 347 millió hektár
  4. Egyesült Államok – 310 millió hektár
  5. Kína – 220 millió hektár
  6. Ausztrália – 134 millió hektár
  7. Kongói Demokratikus Köztársaság – 126 millió hektár
  8. Indonézia – 92 millió hektár
  9. Peru – 72 millió hektár
  10. India – 72 millió hektár

Ázsia

Legnépesebb kontinensünkön Oroszország északi, boreális erdei, Kína lombos ligetei, Indonézia mangroove-rengetegje és a Himalája mentén elterülő facsoportok alkotják a legnagyobb kiterjedésű erdőségeket. Itt található a világ leggazdagabb, legdiverzebb zöldövezete. Talán sokak számára meglepő lehet, de az oroszországi erdők mérete még az Amazonas lombkoronáit is megelőzik, a világ fáinak több mint egyötöde található itt.

Az Amazonas és a kongói esőerdők

A világ második legnagyobb kiterjedésű erdősége Dél-Amerikában található, a bolygó tüdejének is nevezett Amazonas esőerdeiben. A hatalmas méretű esőerdő kilenc országon át terül el, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela is részesül belőle, azonban legszámottevőbb hányada, csaknem 60%-a Brazília határain belül található.

Az esőerdő állítólag a világ biológiai sokféleségének 10%-ának ad otthon, ez több mint hárommillió vadon élő állatot és több ezer fafajt jelent. Az Atlanti-óceán másik oldalán a Kongó folyó medencéjében és a terület mellékfolyói mentén húzódnak meg a kongói esőerdők. Közép-Afrika kilenc országának trópusi, széleslevelű erdői a világ azon kiveszőben lévő területeinek egyike, melyek több szenet nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak.

Észak-amerikai erdők

Kanadának, az Egyesült Államoknak és Mexikónak összesen 723 millió hektárnyi zöldterülete van. Kanada faállományának nagyját lucfenyők és jegenyefenyők alkotják, míg délebbre a tűlevelű erdők fokozatosan váltanak át lombhullató fatelepekbe, a köztes területeken vegyes erdőket kialakítva. Az amerikai kontinens legnagyobb területű országának, Kanadának 347 milliárd hektárnyi területét borítják fák, így a világ harmadik legzöldebb országa címet érdemli. Területének nagyjából 40%-át borítják erdők. Érdekesség, hogy az itt található fenyvesek arányaiban kétszer annyi szén-dioxid megkötésére képesek, mint a trópusi esőerdők.

Az Egyesült Államok mérete és elhelyezkedése alapján igazán változatos növényvilággal rendelkezik. Területe több égövre tagolható, a 310 millió hektáron elterülő erdei között így megtalálhatók tundrai és trópusi növények is.

A világ elveszett erdei

Vannak ugyan reménykeltő újraerdősítési kezdeményezések szerte a világon, mégis aggasztó a bolygó fás területeinek folyamatos visszaszorulása. 2000 óta a Föld több mint 104 millió hektárnyi erdőséget veszített el. Csak 2020-ban több mint 10 ezer négyzetkilométernyi addig érintetlen zöldterület esett az amazonasi útfejlesztések áldozatául.

Az erdők visszaszorulását nem pusztán az emberi tevékenység okozza, sajnos a klímaváltozás hatásai itt is tetten érhetők. Az egyre gyakoribbá váló bozóttüzek, hurrikánok, aszályok és egyéb szélsőséges időjárási események, sőt az invazív fajok elterjedése is felborítja az erdei ökoszisztémák működését.

forrás: KörkörösGazdaság

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Erdészeti Erdei Iskolák nyílt napja

Következő cikk

Erdők vízháztartása



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések