A Magyar Közlöny 2023. évi 90. lapszámában megjelent a 2023. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról címmel. Az új jogszabály 32 törvényt, köztük az erdőtörvényt is módosítja.
2023. évi XLIV. törvény
egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról
(jelen cikkben kiemeltük a joganyag főbb fejezeteit és az erdőtörvényt módosító cikkelyeket)
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
2. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
4. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása
5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
6. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
7. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
8. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
9. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
11. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
12. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
[ 81-101. §-ok ]
81. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„36. származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;”
(2) Az Evt. 5. § 38. és 39. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„38. nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy az Európai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában;
39. szállítmány: az egy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;”
82. § Az Evt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti hatóság
a) az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével
aa) erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy
ab) a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,
b) a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
ba) az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészletenként, vagy
bb) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és – ha az erdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik – egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként
az Adattárban nyilvántartásba veszi.”
83. § Az Evt. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A (10) bekezdés alkalmazásában az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokat kell az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni.”
84. § Az Evt. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 10. §-ának megfelelően kell benyújtani, ha
a) a bejelentő törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles,
b) a faanyag kitermelése nem kizárólag saját felhasználásra történik, vagy
c) a kitermelni tervezett mennyiség az 5 köbmétert meghaladja.”
85. § (1) Az Evt. 15. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti létesítmények közül)
„c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével –”
(létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.)
(2) Az Evt. 15. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Engedély vagy az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról az erdészeti hatóság az erdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt.”
86. § Az Evt. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa – az erdészeti hatóság felszólítását követően – gondoskodik
a) az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, és
b) az erdő szakszerű felújításáról.”
87. § Az Evt. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 20–20/D. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében, a 72. § (1a) bekezdésében, a 85. § b) pontjában, valamint a 106/A–106/C. §-ban foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.”
88. § Az Evt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földrészlet használati megosztásról szóló megállapodás alapján kialakított részterületei, vagy a földrészlet részterületeire vonatkozó eltérő használati jogcímen való gazdálkodás céljából kialakított részterületek önálló erdőgazdálkodási egységnek minősülnek.”
89. § (1) Az Evt. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja az erdőtervet.”
(2) Az Evt. 33. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Erdőgazdálkodó kérelmére az erdőterv akkor módosítható, ha
a) az erdőgazdálkodó személyében változás következik be, és az erdőterv módosítása iránti kérelmet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy
b) a körzeti erdőtervezés óta az erdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása az erdőgazdálkodótól nem volt elvárható.”
90. § (1) Az Evt. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.”
(2) Az Evt. 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók.”
91. § (1) Az Evt. 72. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
[Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és]
„bc) az erdőgazdálkodó korábban befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy”
(2) Az Evt. 72. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó határidőt túllépik, az erdészeti hatóság az érintett terület alapulvételével erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezi az erdőgazdálkodót, ennek hiányában a tulajdonost.”
(3) Az Evt. 72. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) Ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtójának személye és az erdőfelújítás műszaki átvételekor az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodó személye a biztosíték felszabadításakor nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló biztosítékot a műszaki átvételkor nyilvántartott erdőgazdálkodó – erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos – javára szabadítja fel, kivéve, ha a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosa ettől eltérően állapodtak meg.”
(4) Az Evt. 72. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Ha az adott erdőrészletre vagy annak részterületére előírt erdőfelújítási kötelezettség megszűnik, az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság – a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vétele mellett – felszabadítja.”
(5) Az Evt. 72. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:)
„e) a letét alapjául szolgáló erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai.”
92. § (1) Az Evt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett csereerdősítést kell előírnia
a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén,
b) az a) pontba nem tartozó erdő 1 hektár vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
c) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály rendelkezik.”
(2) Az Evt. 82. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Erdő igénybevételi eljárásban ötezer négyzetmétert el nem érő csereerdősítésre tervezett terület az erdészeti hatóság által akkor fogadható el, ha az Adattárban nyilvántartott erdőrészlethez közvetlenül csatlakozik.”
93. § Az Evt. 85. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során)
„b) szankció kiszabása mellett, határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt – ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost – a helyreállításra.”
94. § Az Evt. 90/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, eljárások, nyilvántartások, valamint az azokat alátámasztó, egymásnak egyértelműen megfeleltethető származást igazoló dokumentumok zárt rendszerét (kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás) kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.”
95. § Az Evt. 90/J. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az illegális fakitermelésből származó vagy annak minősülő fával vagy fatermékkel végzett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység végzése esetén a jogkövetkezmények mérlegelésekor – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy annak kitermelése következtében környezeti kár keletkezett.”
96. § Az Evt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény hatálya alá tartozó területen – az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mint erdőgazdálkodó használatában álló terület kivételével – a halaszthatatlanul szükséges erdőgazdálkodási tevékenységet elrendeli, ha ennek elmaradása az erdő, fásítás fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, az erdő rendeltetésének betöltését akadályozza
a) az erdőfelújítás megkezdésére vagy pótlására vonatkozó határidő túllépésekor, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási biztosíték nyújtásra kötelezését követő év május 15-ig nem teljesítette az elsőkivitelt vagy a pótlást,
b) fennmaradási engedély hiányában az erdő engedély nélküli igénybevétele, vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdő helyreállítására,
c) az a)–b) pontoktól eltérő más jogsértés esetén, ha az erdőgazdálkodó – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén földhasználó – e törvény szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
d) erdőgazdálkodó hiányában az erdő felújítása, az erdőt érő súlyos károsító hatás vagy káros tevékenység elleni védekezés és a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolása érdekében.
(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére az erdészeti hatóság
a) az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetekben az erdőgazdálkodót – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén a földhasználót –, ennek hiányában a föld tulajdonosát,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az ismert igénybevevőt, ennek hiányában a nyilvántartott erdőgazdálkodót, erdőgazdálkodó hiányában a föld tulajdonosát,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a föld tulajdonosát
kötelezi.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, a cselekmény végrehajtását az erdészeti hatóság az Ákr. 134. § (1) bekezdésében meghatározott, végrehajtást foganatosító szervnek (a továbbiakban: végrehajtó szerv) foganatosításra átadja.
(4) Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének nem akadálya az, hogy a kötelezett bírságfizetési, erdővédelmi járulék fizetési vagy erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy a jogsértés továbbra is fennáll.
(5) Az erdészeti hatóságnak az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységről hozott döntésében meghatározott teljesítési határidő – az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott döntés kivételével – nem lehet kevesebb 30 napnál és nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(6) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatban rendelkezni kell
a) az érintett terület azonosításáról, erdészeti-, valamint ingatlan-nyilvántartás szerinti azonosító adatai, területének nagysága és térbeli azonosítói meghatározásával,
b) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésének az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított határidejéről,
c) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység jegyzék szerinti tétel sorszámáról, a tevékenység leírásáról, mennyiségéről, valamint szükség szerint további előírásokról a teljesítés módját illetően,
d) az arról szóló tájékoztatásról, hogy az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység önkéntes teljesítése hiányában végrehajtás elrendelésének van helye és az elrendelt cselekményeket a végrehajtó szerv foganatosítja.
(7) Az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerint szükséges tevékenységeket az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által közzétett, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység legmagasabb szolgáltatási egység díjairól szóló miniszteri közleményben foglalt szolgáltatási tételszámmal, tevékenység leírással, és mennyiségi egységben az érintett terület azonosítóihoz rendelt módon határozza meg.
(8) Az erdő engedély nélküli igénybevétele esetén a helyreállításra irányuló tevékenységek meghatározása során az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő más, az erdő funkció helyreállításához elengedhetetlenül szükséges tevékenységet is előírhat.
(9) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot – ha a határozatnak nem ő a kötelezettje – a föld tulajdonosával is közölni kell.”
97. § Az Evt. „Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység” alcíme a következő 106/A–106/C. §-sal egészül ki:
„106/A. § A 106. § (1) bekezdés a), c) és d) pontján alapuló közigazgatási döntés végrehajtására irányuló eljárásban a cselekmény foganatosításában közreműködő, erdőgazdálkodási szakértelemmel rendelkező szervezetként a szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott, és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 123. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság által vezetett, közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, felhívásra ajánlatot tevő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást (a továbbiakban: kijelölt szakirányító vállalkozás) kell kijelölni, a tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében. Amennyiben a tevékenység jellege indokolja, a 106. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt cselekmény foganatosításában erdészeti szakirányító vállalkozás közreműködhet.
106/B. § (1) A rendelkezésre álló erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéül az elrendeléssel egy időben igénybe veszi.
(2) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság
a) ha pénzbeli letétként áll rendelkezésre, a végrehajtó szervnek 30 napon belül átutalja,
b) ha az a) ponttól eltérő módon nyújtották, a végrehajtó szervre mint jogosultra engedményezi.
(3) Ha a végrehajtás során fakitermelés történik, az azzal kapcsolatos bevételek elszámolása nem mellőzhető.
(4) Ha a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit vagy a cselekmény végrehajtása foganatosításának költségeit, a különbözetet a kötelezett részére ki kell adni.
106/C. § (1) A végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségnek a kijelölt szakirányító vállalkozás általi teljesítése ellenőrzésében az erdészeti hatóság közreműködik. A teljesítés készre jelentéséről a végrehajtó szerv értesítést küld az erdészeti hatóságnak, amely a teljesítés erdőgazdálkodási jogszabályoknak való megfelelését, szakszerűségét a helyszínen ellenőrzi, valamint a teljesítés mennyiségi és minőségi megfelelőségéről nyilatkozik. Fahasználat esetén a kitermelt faanyag mennyiségét, minőségét, választékát – a kijelölt szakirányító vállalkozás nyilatkozata alapján – az erdészeti hatóság ellenőrzi és jegyzőkönyvbe veszi.
(2) A kijelölt szakirányító vállalkozás jogosult a teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzésén jelen lenni. A teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzéséről az erdőt igénybevevő, az erdőgazdálkodó, a földhasználó és a föld tulajdonosa előzetes értesítése mellőzhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban meghatározott teljesítés-ellenőrzési határidőtől eltérően – az erdészeti hatóság az értesítés írásbeli közlését követő 30 napon belül végzi el a teljesítés ellenőrzését a helyszínen. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság a végrehajtó szervnek, valamint a kijelölt szakirányító vállalkozásnak a helyszíni vizsgálattól számított 8 napon belül küldi meg. A szakirányító vállalkozás a jegyzőkönyvre 8 napon belül írásban észrevételeket tehet.
(4) A teljesítés erdészeti hatóság általi ellenőrzéséről jegyzőkönyvet – erdősítés esetén műszaki átvételi jegyzőkönyvet – kell felvenni, amelynek a végrehajtható határozatban foglalt azonosító adatokkal és tételek szerinti bontásban tartalmaznia kell az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvételét vagy a teljesítési hibákat.
(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzése során az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet elvégző kijelölt szakirányító vállalkozás a feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. A belépésre és a cselekmények végzésére való jogosultságát a szakirányító vállalkozás kérésre köteles igazolni.
(6) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet kultúrnövény vagy a területre a belépést és a munkavégzést akadályozó vagyontárgy károsodása nélkül nem lehet elvégezni, az érintett kultúrában okozott károkért és vagyontárgyakért kártalanítás nem követelhető.
(7) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység fakitermelésre irányul vagy a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv lefoglalja. A kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv árverésen kívül is értékesítheti vagy a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(8) Ha a kitermelt faanyag elszállítása jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettség teljesítéséhez halaszthatatlanul szükséges, a faanyagot el kell szállítani, azzal, hogy a faanyag elszállításának költségei a kötelezettet terhelik.
(9) Ha a kitermelt faanyagot a (8) bekezdés alapján elszállítják, a faanyag tulajdonjoga ellenérték nélkül a 90/K. § (7) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezetek bármelyikére átruházható.”
98. § Az Evt. 113. §-a a következő (33) bekezdéssel egészül ki:
„(33) Az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt kiadott erdőterv határozatban az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adat tájékoztató adat.”
99. § Az Evt.
1. 11. § (8) bekezdésében a „valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó” szövegrész helyébe az „a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §), valamint az erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltásra (111/B. §) vonatkozó” szöveg,
2. 12. § (4) bekezdésében a „valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó” szövegrész helyébe az „a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §) valamint az erdőben folyó tevékenységtől eltiltásra (111/B. §) vonatkozó” szöveg,
3. 14. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „bejelentésére” szövegrész helyébe a „bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére” szöveg,
4. 15. § (4) bekezdésében a „kivételével, az erdészeti létesítmény” szövegrész helyébe a „kivételével az erdészeti létesítmény” szöveg,
5. 15. § (8) bekezdésében az „erdőgazdálkodási tevékenységet” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet” szöveg,
6. 20/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozatában” szöveg,
7. 52. § (3) bekezdésében az „április” szövegrész helyébe a „május” szöveg,
8. 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
9. 72. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „nyilvántartásba, vagy” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba,” szöveg,
10. 72. § (3) bekezdésében az „azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását” szövegrész helyébe az „a tarvágást csak az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű újulat létrehozását” szöveg,
11. 72. § (5) bekezdés d) pontjában az „ideje.” szövegrész helyébe az „ideje, valamint” szöveg,
12. 78. § (4) bekezdésében a „jelentőségű beruházás” szövegrész helyébe a „jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások” szöveg,
13. 82. § (3) bekezdés b) pontjában az „erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra” szövegrész helyébe az „erdőt engedélyezett erdészeti létesítmény vagy erdei közjóléti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célt szolgáló vízilétesítmény elhelyezésére” szöveg,
14. 112. § (10) bekezdésében az „a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az aktív Magyarországért felelős miniszter, hogy a miniszter” szöveg,
15. 113. § (24) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „hét” szöveg,
16. 114/A. §-ában a „(1)–(7) és (9)–(11)” szövegrész helyébe a „(1)–(7), (9), (10) és (11)” szöveg
lép.
100. § Az Evt.
a) 8. § (10) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésekor” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1. napján” szöveg,
b) 113/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 29. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény” szöveg
lép.
101. § Hatályát veszti az Evt.
a) 33. § (9) bekezdésében a „véghasználati” szövegrész,
b) 47. § (1) bekezdésében az „erdőként” szövegrész,
c) 68. § c) pontja,
d) 72. § (4) bekezdés b) pontjában az „államkötvényt,” szövegrész,
e) 72. § (4) bekezdés c) pontjában az „ , illetve államkötvényt” szövegrész,
f) 72. § (5) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,
g) 78. § (3) bekezdés a) pontjában a „77. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt” szövegrész,
h) 82. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában „(a továbbiakban: csereerdősítés)” szövegrész,
i) 97/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „lehetőség szerint” szövegrész,
j) 113. § (17) bekezdése.
13. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
14. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
15. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
16. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
17. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása
18. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
19. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
20. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
21. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
[ 156-163. §-ok ]
22. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
23. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
24. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
25. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása
26. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása
27. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
28. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása
29. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása
30. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása
31. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
32. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása
33. Záró rendelkezések
220. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 26. §, a 31. § f) pontja, a 49. § (2) bekezdése, a 50. §, a 76. §, a 99. § 1. és 2. pontja, a 151. § és a 152. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 21. § (1) bekezdése, a 23. § és a 194. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 11. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. §, a 28. § (4) bekezdése és a 109–121. § 2023. november 1-jén lép hatályba.
(5) A 84. §, a 131. §, a 137. §, és a 139. § (1) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 2. §, a 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 43. §, a 100. § b) pontja, a 188. § (1) bekezdése és a 216. § 2024. február 1-jén lép hatályba.
forrás: Magyar Közlöny / NJT
