A klímaváltozás miatt elszaporodó és felerősödő erdőtüzek a múlt hónapban ugyanannyi CO2-kibocsátást szabadítottak fel, mint amennyit egy év alatt több mint 222 000 autó használata okoz. A legfrissebb kárfelmérés szerint Londonnál nagyobb terület égett le a Görögországban (csak a) múlt hónapban tomboló erdőtüzekben.
Összesen 1470 erdőtűz söpört végig az országon júliusban – jelentette be kedden Vaszilisz Kikilíasz görög polgári védelmi és éghajlat-válságügyi miniszter -, amelyek mintegy 190 200 hektárt perzseltek fel.
A tüzek egy megatonna (egymillió tonna) CO2-kibocsátást juttattak a légkörbe – derült ki az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) korábbi felméréséből.
Ez nagyjából az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének számításai szerint 222 500 autó egy év alatt okozott szennyezésével, 500 000 kg elégetett szénnel vagy 2,3 millió hordó elfogyasztott olajjal egyenértékű.
“A Görögországot és a Földközi-tenger térségét jelenleg is sújtó hőséghullám megnövelte az erdőtüzek kockázatát, ami a Földközi-tenger környékén észlelt erdőtüzek magas intenzitásában is megmutatkozik” – mondta Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója a múlt héten.
Az erdőtüzek állnak az ország 21 éve nem tapasztalt legmagasabb kibocsátása mögött ebben az időszakban.
Hogyan fokozta a hőhullám az erdőtüzeket?
Július 15. és 31. között hét nagy erdőtűz keletkezett Görögországban, többek között Korfun és Rodoszon – derül ki a Copernicus gyors térképező szolgálat adataiból. Az idén nyáron keletkezett erdőtüzek száma nem volt szokatlan – állapítja meg az athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) meteorológiai szolgálatának új jelentése.
Az éghajlat okozta hőhullám miatt azonban rendkívüli intenzitással terjedtek el.
“A nagyon magas hőmérséklet és a száraz légköri viszonyok, amelyek a legutóbbi hőhullám alatt hazánkat is érintették, rendkívül kedvező környezetet teremtettek a nagy erdőtüzek kitöréséhez” – áll a jelentésben.
A jelentés rámutat, hogy az érintett területeken jelentősen megnőtt a gyúlékonyság vagy (a gyulladás könnyűsége) és a terjedési sebesség. A jelentés szerint “sürgős szükség van” az ilyen “pirometeorológiai feltételek” nyomon követésére, hogy az ország felkészültebbé váljon az erdőtüzekre.
Az Európai Erdőtűzmegfigyelő Intézet szerint 2023 eleje óta mintegy 222 577 hektár (Görögország teljes területének csaknem 2 százaléka) pusztult el erdőtüzek következtében. Ez már 30 százalékkal több, mint az éves átlag – jegyzi meg a meteo jelentése.
Hogyan hatottak a görög erdőtüzek a levegő minőségére?
“Mivel még több hét van hátra a nyárból, továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a tűzkibocsátást és a levegőminőségre gyakorolt lehetséges hatásokat az egész régióban” – tette hozzá Parrington.
Nem csak a görögországi lakosoknak kell vigyázniuk a légszennyezéssel.
A CAMS előrejelzései szerint az erdőtüzek kibocsátásával összefüggő részecskék és más szennyező anyagok füstje dél felé szállt a Földközi-tengeren keresztül. Ezt a különböző műholdak füstfelhőkről készült látható képfelvételei is megerősítették.
A Copernicus szakértői szerint ez azt mutatja, hogy ezek az erdőtüzek hogyan befolyásolják a levegő minőségét a tüzek szélén, mind helyben, mind a tágabb mediterrán térségben.
A füstfelhők mozgásának, terjedésének nyomon követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a lehetséges hatások minimalizálása érdekében – teszik hozzá.
Milyen tágabb értelemben vett környezeti hatásai vannak a görögországi erdőtüzeknek?
A nyáron Görögországban és Dél-Európa más részein pusztító erdőtüzek teljes környezeti hatásának felmérése időbe telik.
Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) – egy másik Copernicus szolgáltatás – jelentése szerint július 22-ig több mint 173 000 hektárnyi uniós erdő vált hamuvá. Ez több mint kétszerese a 2003 és 2022 között regisztrált 80 000 hektáros átlagnak.
A nagy intenzitású lángok által kibocsátott hatalmas mennyiségű károsanyag-kibocsátás mellett a biológiai sokféleség csökkenése ezekben a törékeny ökoszisztémákban egyre nagyobb aggodalomra ad okot számos környezetvédő számára.
A múlt héten Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök úgy jellemezte az országot, hogy “háborúban áll”. “Az éghajlati válság már itt van, a Földközi-tenger térségében mindenütt nagyobb katasztrófákkal fog jelentkezni” – mondta a parlamentben.
A miniszterelnök később hozzátette: “Az éghajlati válság lehet valóság, de nem lehet kifogás”.
“Országunknak több lépést kellene tennie […], hogy készen álljon arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben enyhítse egy olyan valóság hatásait, amelyet már most kezdünk érezni, és amely drámai hatással lehet gazdasági és társadalmi életünk számos különböző aspektusára” – mondta.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNewsGreen
