Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő (november 22-én) olyan, az erdők megfigyeléséről szóló jogszabályra vonatkozóan, amely megszünteti az európai erdőkre vonatkozó információk terén jelenleg észlelhető hiányosságokat, és átfogó erdészeti tudásbázist hoz létre annak érdekében, hogy a tagállamok, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók hatékonyabban reagálhassanak az erdőkre nehezedő többféle, egyre növekvő nyomásra, és javíthassák az erdők ellenálló képességét.
Az erdők kulcsfontosságú szövetségeseink az éghajlatváltozás, illetve a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, és nélkülük nem lennének virágzó vidéki térségek, sem működő bioökonómia. Az európai erdőkre sajnos sokféle nyomás nehezedik, többek között az éghajlatváltozás és a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt.
A hatékonyabb megfigyelésnek köszönhetően olyan intézkedéseket lehet majd kidolgozni, amelyek ellenállóbbá teszik az erdőket a kártevőkkel, az aszályokkal és az erdőtüzekkel szemben, amelyek határokat nem tisztelő és az éghajlatváltozás által súlyosbított veszélyt jelentenek, valamint megvalósíthatók lesznek olyan új üzleti modellek, mint például a karbongazdálkodás. Emellett a megfigyelés elősegíti az uniós jogszabályoknak való megfelelést is, és végső soron hozzájárul, hogy az erdők jobban betöltsék sokféle környezeti és társadalmi-gazdasági funkciójukat, beleértve a szénelnyelőként játszott szerepüket is.
Pontosabb adatok, javuló ellenálló képesség, új gazdasági lehetőségek
A megfigyelési keretrendszer lehetővé fogja tenni a Föld-megfigyelési technológia és a terepi mérések kombinációjával nyert, időszerű és összehasonlítható erdészeti adatok gyűjtését és megosztását. A már bevezetett nemzeti intézkedésekre építve a keret pontosabb adatokkal és ismeretekkel fogja segíteni a döntéshozatalt és a szakpolitikai intézkedések végrehajtását, például naprakészebb információkkal szolgál majd a tagállamokban bekövetkezett természetes bolygatásról és az erdőket sújtó katasztrófákról.
Az erdők állapotára és az erdészeti erőforrások és szolgáltatások igénybevételére vonatkozó információk jelenleg szórványosak és hiányosak, az EU erdeire vonatkozó adatok gyakran elavultak, ráadásul nemegyszer eltérő fogalommeghatározások alkalmazásával készültek, és emiatt jelentős az ismerethiány. Az átfogó megfigyelési rendszer meg fogja szüntetni ezeket a következetlenségeket.
A keretrendszer elő fogja segíteni az integrált erdészeti irányítás kialakítását, mivel biztosítja a tagállamok közötti együttműködést, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hosszú távú erdészeti terveket, amelyek figyelembe vesznek minden releváns szakpolitikai dimenziót és az erdők multifunkcionális szerepét is. A javaslat nem vezet be új közvetlen adminisztratív követelményeket sem a vállalkozásokra, sem az erdőtulajdonosokra, sem az erdészekre vonatkozóan.
A keretrendszernek gazdasági előnyei is lesznek, mivel támogatni fogja, hogy az erdőgazdálkodók a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének megfelelően értékesítsék ökoszisztéma-szolgáltatásaikat, például a szén-dioxid-eltávolítást. A hitelesebb és hozzáférhetőbb adatok alapján az erdőgazdálkodók és az erdőtulajdonosok olyan új üzleti lehetőségeket alakíthatnak majd ki, amelyekkel egyrészt további jövedelemre tehetnek szert, másrészt léptékváltást hajthatnak végre a karbongazdálkodás terén, és hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. Az új jogszabály támogatni fogja azt is, hogy új piac nyíljon meg a digitális nyomonkövetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (köztük kkv-k és innovatív induló vállalkozások sokasága) előtt.
Végezetül: a javaslat támogatni fogja az olyan kulcsfontosságú jogszabályok végrehajtását is, mint amilyen a földhasználati, földhasználat-változtatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) rendelet, az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv, az erdőirtásról szóló rendelet, valamint a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítási keretrendszere és a természet-helyreállítási jogszabály, amint azt a társjogalkotók elfogadják.
Az uniós erdőstratégia keretében végzett szélesebb körű munkájának részeként a Bizottság ma javaslatot fogadott el az aktualizált uniós erdészeti irányításra vonatkozóan is. A cél egy megújult, inkluzív és interdiszciplináris tagállami szakértői csoport létrehozása, amely minden erdőügyi és erdészeti kérdésben kompetens, és tükrözi az uniós erdőstratégia valamennyi környezetvédelmi, szociális és gazdasági célkitűzését.
Az erdőkre nehezedő, egyre növekvő nyomás kezelése
A javaslat hátterében az áll, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az erdőkre. A Bizottság ma tett közzé egy jelentést a 2022. évi európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről. [Lásd: FATÁJ Erdőtűz: EB jelentés 2022-ről] A jelentés szerint 2022-ben közel 900.000 hektárnyi földterület égett le az EU-ban; ez nagyjából Korzika területének felel meg.
Immár harmadik éve fordult elő, hogy példátlan erdőtüzek okoztak jelentős környezeti és gazdasági károkat az EU-ban, és halálos áldozatokat is követeltek. Bár a tüzek nagy részét (96%-át) emberi tevékenység okozza, tovább súlyosbítják őket az éghajlatváltozás okozta, fokozottan tűzveszélyes körülmények. Ez a hatás figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy a globális felmelegedés milyen következményekkel járhat az elkövetkezendő években, mivel egyre emelkedik a hőmérséklet, és számos európai országban súlyosbodnak az aszályok. A jelentésből az is kiderül, hogy a megelőző intézkedések fontos szerepet játszanak az erdőtüzek gyakoriságának csökkentésében és hatásaik enyhítésében, és hogy ehhez kulcsfontosságúak a naprakész ismeretek.
Következő lépések
A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács fogja megvizsgálni rendes jogalkotási eljárás keretében.
Háttér-információk
Az erdők felbecsülhetetlen környezeti, éghajlati és társadalmi-gazdasági előnyökkel járnak. A biológiai sokféleség gócpontjai, élőhelyként szolgálnak, oxigént bocsátanak ki és megszűrik a levegőt, szabályozzák a vízfolyásokat, megakadályozzák az eróziót, és elengedhetetlenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából is. Alappillérei Európa klímasemlegessé tételének, a körforgásos biogazdaságnak és az egészséges társadalomnak. A Bizottság tanulmányai szerint a kiterjesztett erdőalapú értékláncok nyersanyagokat biztosítanak, például faanyagot, élelmiszereket, gyógynövényeket, parafát és gyantát, és jelenleg 4,5 millió embernek adnak munkát az EU-ban.
Az EU területén azonban sok erdő nincs jó általános állapotban. Rossz hatással van rájuk a biológiai sokféleség csökkenése, és súlyosan érinti őket az éghajlatváltozás, fokozva az olyan egyéb pusztító hatásokat, mint a kártevők, a szennyezés és a betegségek. Az éghajlatváltozás miatt a körülmények is megváltoznak, például hosszú aszályos vagy kánikulai időszakok alakulnak ki, amelyek az elkövetkező években valószínűleg fokozni fogják az erdőtüzek kiterjedését és intenzitását az EU-ban. A következmények egyre negatívabb hatást gyakorolnak az erdők stabilitására és termelékenységére, miközben ezzel párhuzamosan egyre nő az erdei termékek és szolgáltatások iránti kereslet.
A tagállamok által a LULUCF-rendelet alapján benyújtott jelentések szerint az Európai Unióban sok kulcsfontosságú területen egyre kevésbé érvényesül az erdők szénelnyelőként betöltött szerepe. Egyes vidékeken az erdők egyenesen a szén-dioxid-kibocsátás forrásai lettek.
Ahhoz, hogy továbbra is jó úton haladjon, az EU-nak javítania kell a természetes ökoszisztémák ellenálló képességét, fokoznia kell azon képességüket, hogy segítsenek bennünket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, és fenn kell tartania a termelési kapacitásukat, hogy tartós élelmiszer- és anyagbiztonságra számíthassunk.
A mai kezdeményezések és az azokban foglalt célkitűzések olyan megoldásokon alapulnak, amelyeket a természet nyújt – a természet pedig a legfontosabb szövetségesünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Segítségükkel az EU közelebb kerülhet a klímasemlegességhez azáltal, hogy növeli a szénelnyelők által eltávolított szén-dioxid-mennyiséget. Ez hozzá fog járulni ahhoz is, hogy az EU teljesítse a párizsi klímamegállapodásból és a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiából fakadó nemzetközi kötelezettségeit.
További információk
- Kérdések és válaszok
- Tájékoztató [Angolul 2 oldal, színes. FATÁJ tömörítvény: Az erdő nagy kincs, de az európai erdők nincsenek jó állapotban. Ezért kell költséghatékony erdőmegfigyelési rendszer, mely térképen azonosítja az erdőket, +adatok, szatellites megfigyelés, tagországok általi adatok alapvetően a nemzeti erdőleltárok alapján, adatok megosztása nyilvános hozzáféréshez, … ]
- Javaslat – az erdők megfigyeléséről szóló jogszabály [FATÁJ: 57 oldal angolul a fő irat, amiből az első 14 oldal a felvezetés, indoklás, előzmények, a 15. számozott oldalnál kezdődik a jogszabály tervezet és a 31. számozott oldalig tart. Innentől (újrainduló oldalszámozással) a pénzügyek következnek. Ehhez jön a 12 oldalas melléklet angolul. 1. Fogalmak meghatározása. 2. Az 5(3) cikkben említett erdőleltári erdő-adatok felsorolása és technikai specifikációja. 3. A 8. cikkben cikkben említett erdőleltári erdő-adatok felsorolása és technikai specifikációja. 4. A 13. cikkben említett önkéntes integrált hosszú távú tervek (erdőtervek?) ajánlott szempontjai.]
- Jelentés a 2022. évi európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről [Lásd: FATÁJ Erdőtűz: EB jelentés 2022-ről]
- A szén-dioxid-eltávolítás tanúsítása (europa.eu)
Forrás: ec.europa.eu
A fentiek után a forrás szerinti közlemény végén még az alábbi idézetek szerepelnek:
Idézetek
“Az európai erdők és erdészek nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak a szén-dioxid-tárolástól a gazdag biodiverzitáson keresztül az élelmiszerekig, nyersanyagokig és a szabadidős tevékenységek helyszínének biztosításáig. A hatóságoknak, az erdőtulajdonosoknak és más érintetteknek időszerű és jó minőségű erdészeti adatokra van szükségük ahhoz, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntéseket hozzák meg, és biztosítsák, hogy az erdők egészségesek és ellenállóak maradjanak. Pontosan ezt nyújtja majd az erdők megfigyelését szolgáló keretrendszer, amelyet a tagállamok bevált gyakorlatai ihlettek.”
Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 22/11/2023
“Az erdők a legértékesebb erőforrásaink közé tartoznak, és bolygók zöld tüdejét jelentik. Becsben kell tartanunk őket, és nagyon kell vigyáznunk rájuk. Az erdők megfigyeléséről szóló jogszabály amellett, hogy világos áttekintést nyújt az európai erdők állapotáról, lehetővé teszi a tagállamok, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók számára azt is, hogy jobban reagáljanak az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra. Erdeink ellenálló képessége az egyik legfontosabb szövetségesünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség védelme terén.”
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos – 22/11/2023
“Ahhoz, hogy megküzdjünk az éghajlatváltozással, egészséges természetre van szükségünk. Az erdők jelenleg Európa-szerte nehézségekkel küzdenek, többek között a kártevők, a hőhullámok és a példátlan erdőtüzek miatt. Ezek figyelmeztető jelzések arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel járhat a globális felmelegedés, ahogyan emelkedik a hőmérséklet, és egyre súlyosbodnak és hosszabbodnak az aszályok. Emellett az erdeink elnyelik a szén-dioxidot, és ahhoz, hogy teljesíthessük a jogszabályba foglalt éghajlat-politikai célokat, a jövőben fokoznunk kell az ilyen „szénelnyelést”. A hatékony fellépéshez a lehető legpontosabb és könnyen összevethető adatokkal kell rendelkeznünk. A javaslatunk lehetőségeket teremt az erdészeti ágazatban dolgozók számára, és támogatja a zöld megállapodáshoz kapcsolódó más jogszabályok végrehajtását.”
Wopke Hoekstra, Commissioner for Climate Action – 22/11/2023
FATÁJ megjegyzés: Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az EUSTAFOR (Állami Erdőgazdálkodók Európai Szövetsége) és a CEPF (Magán Erdőgazdálkodók Európai Szövetsége) hogyan fogja fogadni ezt a javaslatot.
Első gondolataim:
- Tehát ott az EU-nál rengeteg adatot szeretnének összegyűjteni és nyilvánosan nézegethetővé tenni. Nos, a tulajdonosoknak (legyen állami, közösségi, magán, bárki) ez meg nem biztos, hogy előnyös, s lehet, hogy szerintük nem áll érdekükben. Ugyan ki szeretné, hogy tulajdonának részleteit bárki nézegethesse.
- Ráadásul a kukucskálók nem csak EU állampolgárok lehetnek, hanem a net által a nagyvilágból bárki. Miért jó, ha pl. a kínai rönk vevő előre feltérképezheti, hogy kit érdemes majd megkörnyékeznie, annak minden adatát előre kifürkészheti? Szóval ennek messze nem csak környezetügyi, hanem faforgalmi fakereskedelmi, faellátási vetülete is lesz, lehet. Erdőkémkedés előre nem látható következményekkel.
- Továbbá: mennyi + munkát és költséget okoz majd ez az egyes gazdálkodóknak, meg a nemzeti hatóságoknak és ki fogja azt kifizetni?
- A szatellit ha kukucskál, s valaki annak időbeni fotósorozatát nézegeti, a kukucskáló (a) ért-e hozzá, vagy csak azt hiszi? (b) a legálist/nem legálist fotóból hogyan ítéli meg? Kiszámíthatatlan eredményre vezethet a laikusok, hobbi-erdészek, stb. értelmezési és közlésvágya, meg ezek mindenféle netes platformokon közzététele, megosztása, terjedése.
- A nagy kérdés, hogy mindez a helyi gazdálkodót segíteni fogja, vagy inkább csak hátráltatja a munkájában? (Munkatöbblete árán mások belekukucskálása, erdőkémkedése, belebeszélése.)
(MM)
