Az EUSTAFOR-tagsággal rendelkező 37 erdészeti szervezet között nagy különbségek vannak az erdészeti módszerek és a mindennapi gazdálkodás során felmerülő kihívások között. Kevés olyan extrém kihívás van azonban, mint amivel a Hercegbosanske šume (HBŠ) erdészetnek meg kell küzdenie, nevezetesen a taposóaknákkal. Ezek az aknák a régiót a 90-es években pusztító háborúk komor emlékei, és a mai napig hatással vannak a boszniai mezőgazdasági és erdészeti műveletekre.
A HBŠ kezeli az összes állami erdőt a 10. kantonban, és az egyik legnagyobb munkaadó a térségben. Így a megye gazdasági fejlődése szorosan kapcsolódik az erdészeti ágazathoz. Az általuk kezelt 284.277 ha terület pontosan nem ismert részein azonban korábban elhelyezett taposóaknák vannak.
1995 óta, a balkáni háború vége óta az aknás területnek csak 19%-át sikerült megtisztítani és biztonságosnak nyilvánítani. A visszamaradt aknák nem csak az emberekre jelentenek közvetlen veszélyt, hanem a boszniai erdőkre is erős negatív hatást gyakorolnak. Mivel az állományok nem kezelhetők és nem kitermelhetők, az erdőkben magas a lábon álló állomány (több mint 500 m3/ha) és nagy mennyiségű holtfa is található, ami miatt az erdők hajlamosak az erdőtüzekre. Ugyanakkor az aknák lehetetlenné teszik a tűzfolyosók kialakítását vagy akár tűzoltóautók kiküldését is, hogy a tüzeket a földről leküzdjék. Az aknákat a vadon élő állatok is felrobbanthatják, vagy spontán módon berobbanhatnak, ami szintén erdőtüzeket okozhat.
A gazdálkodás hiányával kapcsolatos másik probléma a kártevők terjedésének fokozott kockázata. A szúbogarak (Ips typographus) az elmúlt évtizedben egyre nagyobb kihívást jelentettek, de a megközelíthetetlen területeken lehetetlen megelőző intézkedéseket, például egészségügyi ritkításokat végrehajtani.
E kockázatok mellett hatalmas bevételkieséssel is számolni kell. A HBŠ becslése szerint tíz év alatt mintegy 770 000 m3 fát lehetett volna kitermelni a most megközelíthetetlen területeken.
Az aknák eltávolítása fáradságos és költséges munka, nem beszélve a veszélyességről. Az elmúlt 15 évben mintegy 5,5 millió eurót fektettek be az aknamentesítésbe, amellyel 6281 hektár területet sikerült megtisztítani. Ezzel az ütemmel még 90 évbe telne, amíg az összes erdőt aknamentessé lehetne nyilvánítani. A probléma az, hogy bár a városi területek és a mezőgazdasági területek kapnak kormányzati pénzt az aknamentesítésre, az erdők nem. Ezért a beruházásokat magának a HBŠ-nek kellett eszközölnie.
Az aknamentesítés több lépésből áll. Először is tanulmányozzák a katonai nyilvántartásokat. A régi dokumentumok gyakran tartalmazzák azokat a koordinátákat vagy területeket, ahol az aknák el vannak rejtve. Amikor az aknákkal fertőzött területet azonosították, egy rácshálót készítenek. Az ösvényeken gondosan megtisztítják a bozótot, majd az aknák ismert helyeit egyértelműen megjelölik. Ezután az egész területet módszeresen átvizsgálják fémdetektorokkal. Az aknák ellenőrzött felrobbantása után a terület aknamentesnek nyilvánítható.
Bár a boszniai hatóságok arra törekszenek, hogy az aknamentesítési folyamatok 2030-ra befejeződjenek, úgy tűnik, hogy az erdők még mindig alacsonyan szerepelnek a prioritási listán. És mivel 2021-ben kitört az ukrajnai háború, a külföldi segélyek és források egy részét átirányították ezekre az új konfliktusövezetekre, ami tovább növeli a kihívást.
Az aknamentesítéssel foglalkozó szervezetek folyamatos erőfeszítéseinek köszönhetően azonban egyre több erdőt tudnak újra hasznosítani az állami erdészet, a helyi közösségek és a turisták. Egy 2019-es sikertörténet mutatja, milyen hatása lehet az aknamentes erdőknek. Egy Rotimlja falu közelében lévő kis erdőt aknamentesnek nyilvánítottak, és a helyiek közel 25 év óta először újra biztonságosan használhatták tűzifa gyűjtésére, vadászatra és jószágaik legeltetésére. Remélhetőleg több pénzeszköz áll majd rendelkezésre e műveletek befejezéséhez, hogy mindenki élvezhesse a boszniai erdők szépségét és adományait.
A HBŠ stratégiájában szerepel a “lobbizás az erdei aknamentesítésért” pont. Mint fentebb említettük, az aknamezők kockázatot jelentenek az erdők egészségére és a társadalomra nézve, különösen az utóbbi években, amikor egyre több nemzetközi turista látogatja a boszniai természetet.
Ez a probléma kisebb mértékben Horvátországban is releváns. Ez vezetett a Hercegbosanske šume és a Hrvatske šume (Horvát Állami Erdészet) közötti együttműködési megállapodáshoz, amely magában foglalja az erdei aknamentesítéssel kapcsolatos közös lobbitevékenységet.
A horvát erdészettel ellentétben azonban a HBŠ nem pályázhat az EU kohéziós alapjából az aknamentesítési folyamatokra. Ezért a közeljövőben adománygyűjtő rendezvényt terveznek az erdei aknamentesítési folyamatok számára. Amint a tervezett eseményről konkrétabb információk állnak rendelkezésre, azokat közzéteszik az EUSTAFOR honlapján.
forrás: EUSTAFOR
