Az Image Magazin készített interjút Sulyok Ferenccel, a KEFAG Zrt. vezérigazgatójával, a FAGOSZ elnökével – akivel a KEFAG Zrt. 30 éves jubileuma apropóján beszélgettek.
„… A fák ledőlnek, de a gyökerek szívják már az új sarj táplálékát, álmodják már az új hajtást, és a csírák mélyén már új erdők susognak. A fából tűz lesz, otthonok melege, út lesz és távolság a szekér-kerekek robogásában, játék a gyermekek kezében és szívében, szerszám és kisteknő, munka lesz, asztal s rajta kenyér, kitárt kapu és ringó bölcső, papír és könyv, harangláb és koporsó lesz belőle – egy másik világ ismeretlen messzeségének nyugodalmas csónakja. A fák dőlnek és újranőnek. Élt, millió levelével susogott, árnyékot adott a vadaknak, fészket tartott a madaraknak, és odvában talán fényes szemű mókusok laktak – ez a dolgok rendje.” Fekete István
Közismert, hogy a KEFAG Zrt. az országban a leggyengébb területeken gazdálkodó erdőgazdaság. Működőképességének megőrzése érdekében kiemelt feladatának tekinti a fenntartható gazdálkodás kereteinek megteremtését, melyhez a több lábon állás stratégiáját követi. A társaság elsődleges célja, hogy a Magyar Állam által rábízott közel hatvanezer hektár erdő mindig megfelelően karbantartott legyen, és jövedelmező gazdasági egységként működjön. Ennek érdekében az erdőgazdaság megbecsült szakemberekből álló csapatot épített ki, és minden olyan tevékenységgel foglalkozik, ami kapcsolatba hozható az erdővel.
2010 júliusában nevezték ki az erdőgazdaság vezérigazgatójának. Mely sikereire a legbüszkébb?
Picit úgy érzem magam, mint egy apa, akitől azt kérdezik, melyik gyermeke áll hozzá a legközelebb. Én nem szeretnék dönteni, inkább kiragadnék néhány példát a teljesség igénye nélkül. Büszke vagyok a Parlament előtti, csodálatosan kialakított zöld környezetre, ami a mai napig, és bízom benne, hogy még nagyon sokáig a KEFAG Zrt. keze nyomát viseli magán. Büszke vagyok arra, hogy az Országfásítási Program keretében minden eredményesen pályázó településen a társaságunk által nevelt sorfák kerülnek kiültetésre.
De ugyanígy büszke vagyok az elmúlt években megszervezett eseményeinkre is, különösen a Bugacon megrendezett nagy sikerű erdészeti vándorgyűlésre. Megemlíthetem a kilátókat, amiket az elmúlt években építettünk, vagy a Kecskeméti Arborétumot, amire öröm ránézni, hogyan fejlődik, gyarapodik évről évre.
Jó tudni, hogy a térségben gazdálkodók folyamatosan tőlünk vásárolnak szaporítóanyagot. Büszke vagyok arra is, hogy folyamatosan bővülnek a nemzetközi kapcsolataink. A legrégebbi partnereinkkel több évtizede együttműködünk, és van olyan kereskedelmi kapcsolatunk, akivel cégünk jogelődje kötötte meg az első szerződést, és azóta is, immár több mint hatvan éve üzletfelünk. De büszke vagyok a megyei értéktárba bekerült balotaszállás-kelebiai dámállományunkra is.
Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek a Településfásítási Program kapcsán?
Közreműködésünkkel eddig mintegy ötvenezer darab sorfát ültettek el az ország településein. Nagy örömömre szolgál, hogy társaságunk már megkötötte a megbízási szerződést 2024-re az Agrárminisztériummal. A csemetéket már előkészítettük, a program keretében jövő tavasszal négyezer, ősszel további hatezer darab facsemetével gazdagodhatnak a települések.
Milyen támogatásokat lehetett igénybe venni a stabilitás megőrzéséhez, illetve a fejlődés biztosításához?
Igyekszünk megragadni minden olyan lehetőséget, amivel plusz forrást tudunk bevonni, bár állami tulajdonú nagyvállalatként korlátozottak a lehetőségeink. Nagyon pozitívnak tekintem, hogy az utóbbi években a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminisztérium támogatásaiból fejleszteni tudtuk a csemetekertjeinket, a gépparkunkat, erdő- és talajművelő gépeket vásároltunk, korszerűsítettük a fafeldolgozási technológiánkat. Az erdőszerkezet-átalakítási támogatások igénybevételével az őshonos fafajokat helyeztük előtérbe. A szén-dioxid-kvótás forrásból évente 20-30 hektár új erdőt telepítünk.
Hogyan alakult a fapiac?
Ez a téma egy külön tanulmányt is megérdemelne. Ha jól belegondolunk, a fa az élelmiszer és a víz után a legfontosabb szükségletek között szerepel. A fogyasztókhoz az áruk mindenképpen raklapon jutnak el, ezért vagyok optimista még akkor is, amikor átmenetileg megtorpan iránta a kereslet. Manapság az időjárás is teremt olyan helyzeteket, hogy az emberek pánikszerűen tűzifát igényelnek. Sorolhatnám a gazdaság egyéb szegmenseit is, például az építőipart, ahol szintén hullámhegyek, hullámvölgyek váltogatják egymást, de hosszú távon ott is mutatkozik igény a fára, sőt egyre nagyobb mértékben.
A FAGOSZ elnökeként miben látja az építőipar és az erdőgazdaságok kapcsolatának mélyítését, milyen új együttműködési területek körvonalazódnak?
A fa könnyen, kevés energiával megmunkálható nyersanyag, ezért óriási szerepet kaphat az innovációban. Mivel nagyon jó hőszigetelő, adja magát a különböző szigetelőszerkezetek előállításának a lehetősége. Ezzel kapcsolatban már folynak kutatások az országban, és bízom abban, hogy az új termékek minél hamarabb megjelennek a piacon. Érdemes foglalkozni a fából való építkezéssel is, ami ökonómiai szempontból is jó megoldásnak ígérkezik. A korábbi évtizedekben a jó adottságú fenyvesekhez nyúlt az építőipar, most ezt át kell egy kicsit hangolni, és meg kell nézni, hogy milyen nyersanyagbázis áll rendelkezésre Közép-Európában. Nagyon örülök annak, hogy például a vásárosnaményi Swiss Krono Kft. bővíti a magyarországi OSB lemez gyártókapacitását, és a legutóbbi bejelentés szerint belefognak a rétegelt lemez gyártásába is. Én további hasonló beruházásokat kívánok az országnak.
Magyarország erdei évente nagyságrendileg 13 millió köbméter faanyaggal gyarapodnak, ebből évente 50-60 százalékot, 6-8 millió köbmétert használunk fel. Ezt nyugodtan lehet bővíteni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzati szándék is az, hogy a jelenlegi 21 százalékos erdősültséget 2030-ig 27 százaléknyi faállománnyal borított területre növelje. Amikor fatermesztésben gondolkodunk, nemcsak a klasszikus erdőt kell magunk elé képzelni, hanem az iparifa-ültetvényeket is, amik a rugalmasabb gazdálkodást kedvelő kört szólítják meg, olyan gazdákat, akik nem akarnak hosszú távon fatermesztéssel foglalkozni. Előnyei közé tartozik még, hogy ezek az ültetvények nem minősülnek erdőnek, nem vonatkoznak rájuk szigorú jogszabályi kötelezettségek. A termelési ciklus után, ha a gazdálkodó úgy dönt, könnyen vissza tudja állítani akár az eredeti szántóföldi gazdálkodását. A Közös Agrárpolitikában (KAP) is önálló területet kap az iparifa-ültetvények támogatása.
Az energiaválság hatására hogyan alakult a kapcsolat az erdőgazdaság és a háztartások között?
Ráirányította a lakosság figyelmét a térség erdeire. A legutóbbi, maximált áras tűzifaprogram pozitív hatásaként említhetem, hogy számos új ügyfelet nyertünk, olyanokat, akik idáig nem foglalkoztak fatüzeléssel. Nagyon sokan elfogadóbbak lettek az erdőgazdálkodással együtt járó fakitermeléssel szemben, és még többen megismerték társaságunkat, illetve a mindennapi munkánkat.
Nem véletlenül hangoztatom oly sokszor, hogy a folyamatos és hiteles kommunikációt nagyon korán el kell kezdeni, már az általános iskolákban a környezetismeret-órákon vagy az erdei iskolai programok keretében. A fiatalok minél előbb ismerjék meg, miért van szükség fakitermelésre, halljanak a körforgásos erdőgazdálkodásról, a fa előállításáról, felhasználásáról, a teljes életciklusáról, egészen a fa melléktermék fűtőműben történő felhasználásáig, illetve a keletkezett hamu talajjavítóként történő bedolgozásáig.
Milyen természeti károk fordultak elő az elmúlt időszakban, és milyen forrásokra lehetett számítani a károk enyhítéséhez?
Egy vezetőnek óhatatlanul számolnia kell kockázatokkal, főleg, ha a környezetében történhetnek olyan események, amik megnehezítik a gazdálkodását. A KEFAG Zrt. erdeit különösen veszélyezteti az aszályos időszak, ami kéz a kézben jár a fokozott tűzveszéllyel. Kollégáink helytállásának köszönhetően a körülményekhez képest szinte minimális tűzkárunk keletkezett az elmúlt években. Az aszállyal sajnos nem tudtunk mit kezdeni, több száz hektáron kellett a károsodott erdőket pótolnunk, vagy a kipusztult területeket teljesen újraültetnünk, amihez sikeresen igényeltünk támogatást a Vidékfejlesztési Programból.
A KEFAG Zrt. konzorciumi tagként részt kíván venni egy olyan határon átnyúló pályázaton, amely az erdőtűz megelőzését szolgáló rendszer működtetését tűzi ki célul. Mit lehet tudni erről a projektről?
A Vajdasági Erdőgazdasággal nagyon jó az együttműködésünk. Célunk, hogy a határon átnyúló információcserével, akár riadólánccal akadályozzuk meg a nagy kiterjedésű erdőtüzek keletkezését a térségben. A projekt jelentős részben tárgyieszköz-beszerzést tartalmaz, erdőtűz-detektáló rendszer létesítését, automata érzékelők elhelyezését a megfigyelőtornyokon. Ez nagy volumenű fejlesztésnek számít Közép-Európában, mely pozitív példával szolgálhat a térségben más erdőgazdálkodók számára is, de ehhez először meg kell nyernünk a projektet. Az első szűrőn eredményesen átmentünk, konkrét eredményhirdetés a közeljövőben várható.
A jövőben mekkora teret nyer a faanyag energetikai felhasználása?
Bízom abban, hogy minél nagyobbat. Érdemes megnézni, hogy eddig a faanyaggal mi történt. A véghasználati jellegű fakitermelések után a terület újraerdősítéséhez az ott keletkezett, úgynevezett vágástéri apadékot a helyszínen égetéssel megsemmisítettük, vagy összetoltuk tuskópásztákba. A faipari üzemekben képződő forgácsokat, fűrészport pedig nem helyben hasznosítottuk, hanem távoli piacokra értékesítettük. Jelenleg ezekből a melléktermékekből hőenergiát állítunk elő a térségi fűtőművekben.
Így nem kell igénybe vennünk erre a célra a több száz vagy ezer kilométerről Magyarországra szállított rendkívül drága fosszilis energiahordozókat, vagy a szűkös kapacitással rendelkezésre álló elektromos áramot. A fa tehát egy természetes fűtőanyag, a természetes szén-dioxid-körforgás része. Úgy gondolom, a fatüzelés hamarosan a reneszánszát éli, ami nem azt jelenti, hogy az emberek kis kályhákkal, fáradságos munkával élnek ezzel a fűtési móddal, hanem a kényelmes, korszerű megoldásokat választják. Sőt egy-egy ipari létesítmény, kertészet vagy bármilyen kisebb feldolgozóüzem a saját fűtési, illetve technológiai hő iránti igényét biomasszakazánokkal elégíti ki. Ennek elterjedésére perspektívát látok ebben a térségben.
Milyen célokat fogalmaztak meg a következő időszakra?
Szeretnénk a ránk bízott erdőterületek egészségi állapotát megőrizni, lehetőség szerint javítani, a feldolgozóiparunkat korszerűsíteni, a melléktermékeket kiemelten hasznosítani, még nagyobb teret adni az innovációnak, nyitni az új technológiák irányába, és új fafajokat kipróbálni a határtermőhelyeken.
Kit tekint példaképének?
Konkrétan nincs olyan személy, akit a példaképemnek tekintek, de sok olyan embert ismerek, akiknek a tulajdonságai, gondolatai példával szolgálnak számomra. Kezdhetem édesapámmal, akinek hatalmas munkaszeretete volt, soha nem tudott megállni. Korábbi főnökeimben az eltökéltség, a jövőbe látó képesség, a céltudatosság, az újra való fogékonyság, a merészség ragadott meg, amivel hozzá mertek nyúlni akár a nagyon berögzült rendszerekhez is.
A fiai is arra készülnek, hogy tovább örökítsék az erdész szakmát.
Óriási büszkeség számomra, hogy a fiaim is perspektívát látnak ebben a tevékenységben. A jövőképükben a növénytermesztés és az erdőgazdálkodás öröm- és megélhetési forrásként szerepel. Az iskoláikat is úgy választották, hogy ezen az úton haladnak tovább.
Mit jelent Ön számára az erdő és az erdőgazdaság vezetése?
Az erdő hozzánőtt az életemhez. Felemelő érzés, hogy részt vehetek nemzeti kincsünk kezelésében. Csodálattal tekintek a természetben zajlódó kölcsönhatásokra, változatosságokra. Lenyűgöz, mennyi tudományterület, mennyi ismeret kötődik az ezerarcú, számtalan hangon megszólaló erdőhöz. A KEFAG Zrt. vezetése örömteli alkotótevékenységet jelent számomra, és egyben óriási felelősséget is, mivel a hibáink következményei évtizedek múlva is visszaköszönhetnek. Az erdőgazdálkodást izgalmasnak tekintem, de kihívásnak is, melynek a folyamatosan változó természeti környezetben kell eleget tennünk – mondta végezetül a vezérigazgató.
forrás: ImageMagazin, Fotók: KEFAG Zrt., Béta PRess
