FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Ukrán faimport gyalázza a magyar faipart?

Mostanában olvashattunk ilyesmiről, de a szövegekből kimaradtak a tények, az adatok. Mintha a statisztika valami mást mutatna. Tehát nézzük Magyarország Ukrajnából származó faimportját a KSH adatai alapján: mennyiségben 2016 óta folyamatos a visszaesés, értékben lassú, majd a ’21-’22-ben gyors növekedést (erős áremelések) 2023-ra Ft-ban és Euróban is erős visszaesés követett.

A HS 44-esek a faanyagok és fatermékek, azon belül 21 áruosztályt találunk. Ezeknek hosszú, esetenként bonyolult a megnevezése, ha nem gond helyettük itt a leegyszerűsített, magam kitalálta rövid elnevezéseket alkalmazom. Aki kíváncsi a teljes eredeti megnevezésekre, a vámtarifában, meg a KSH honlapján megtalálja, ha mégsem, szívesen segítek ebben.

Mennyiségi egység: nettó tömeg tonnában. Az eredeti, természetes mértékegységek (ezen árukörben többnyire m3, de lehet folyóméter, m2, meg mindenféle is) csak a HS 8 decimálisig kinyitott termékmegnevezés szintjén jelennek meg. Ugyanakkor a mennyiségi nagyságrendet és annak az idők során mozgását elég jól érzékelteti a nettó tonna, ami viszont összesített statisztikai adatként minden megnevezés szinten megjelenik, leszedhető.

Érték: 1000 Ft és 1000 Euró.

Nettó tömegben mérve a HS 4407 Fűrészáru, a HS 4403 Hengeresfa (Gömbfa) és a HS 4401 Tűzifa, forgács, stb a 3 jelentősebb tétel. Hengeresfát (rönk, papírfa, rostfa, stb, tűzifa nélkül) Ukrajna 2017-ben engedett ki utoljára. A tűzifa, faforgás (meg a pellet, brikett is ide tartozik) ukrán exportja Magyarországra mennyiségben 2019-re erősen visszaesett és azóta is folyamatosan csökken. Ezek után grafikonból látható, hogy Ukrajnából a fűrészáru importja az egyetlen 2023-ban is jelentős tétel. Most ezt nem szedtem szét, de ez bizonyára főleg fenyő. E fafajból pedig Magyarország a trianoni békediktátum óta az adottságok következtében alapvetően importból tudja kiszolgálni a hazai keresletet, tehát e tétel a hazai fűrészipart nem nagyon befolyásolja. Árának, minőségének, elérhetőségének ugyanakkor hatása van a hazai fafeldolgozó iparra és az építőiparra. Ha kedvezőbben lehet beszerezni, annak mindig örülnek.

A nettó tömeget a nem halmozott grafikonon nézve, az látható, hogy a fűrészáru ukrán eredetű importja (is) a vizsgált időszakban lényegében folyamatosan csökken.

Értékben mérve a lassú, majd hirtelen áremelkedések növekedést hoztak (lassan, majd megugorva) a mennyiségi csökkenés ellenére, de 2023-ra az érték adatok is erősen visszaestek az előző évhez képest forintban és euróban mérve is.

Nos, ezen eléggé erősen aggregált szinten nézve az ukrajnai eredetű faimport adatait (HS 4 decimális) nem látok egyetlen olyan jelenséget sem, amely arra utalna, hogy ezen áruforrás faforgalma valamilyen nagy veszélynek tenné ki a magyarországi faipart.

Aki úgy gondolja, hogy nem jól látom, attól érdeklődve várom a konkrét statisztikai adatokkal alátámasztott ellenvéleményt.


2024-07-23 kiegészítés: A fenti éves adatok és elemzésük volt a tegnapi menet. A 2023. decemberrel áruló időszak már rég elmúlt, így még előszedtem a már elérhető havi adatokat 2024. áprilissal bezárólag. Ennél frissebb nincs még, de az idei első 4 hónap hátha mutat valami erősen újat. Nos, lényegében ezzel sem lehet lényeges, a korábbitól eltérő megállapítást tenni.

A 2024. első négy hónap mennyisége tehát elmarad a tavalyitól, meg az összes korábbi évek hasonló időszaki adataitól.

A termék osztályokat külön-külön (halmozatlanul) mutatva látható, hogy a legnagyobb tétel fűrészárunál is a 2024. első 4 havi teljesítményei elmaradnak a korábbi évekétől.

Itt kivettem a grafikonból a tűzifát, a hengeresfát és a fűrészárut, hogy a kisebb tételek jobban láthatóak legyenek. E kisebbek között a legnagyobb a forgácslemez (világosbarna), majd a fa csomagolóanyag (citromsárga) és a rétegeltlemez (világoskék) következik. E 3 közül a rétegeltlemeznél látható 2024. február-március-áprilisban behozatali élénkülés. A hazaiak azonban elsősorban idompréseltet gyártanak (egy kivételével), az import pedig kommersz síklemez, így nem tartom valószínűnek, hogy az e termékben élénkebb import különösebben zavarná a hazai gyártókat.

A további ábrák ugyanezt mutatják 1000 Ft-ban és 1000 Euróban. Ezeknél a harmadik rajzokban csak fűrészárut hagytam ki, hogy a többi választék jobban látható legyen. A rétegeltlemez 2024. február-áprilisi megugrása értékben erősebb, mint mennyiségben, bizonyára árváltozás miatt. A hazai faipart azonban nem hiszem, hogy e jelenség romba döntené.

Készült a KSH Tájékoztatási adatbázisának Külkereskedelmi termékforgalomra
vonatkozó adatainak felhasználásával.
Az adatokat leszedte, feldolgozta,
grafikonokon megjelenítette és
ezeket elemezte: Mőcsényi Miklós

Előző cikk

KSH: fogyasztói árak +3,7%-on

Következő cikk

EP AGRI újjáalakult




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version