Mostanában olvashattunk ilyesmiről, de a szövegekből kimaradtak a tények, az adatok. Mintha a statisztika valami mást mutatna. Tehát nézzük Magyarország Ukrajnából származó faimportját a KSH adatai alapján: mennyiségben 2016 óta folyamatos a visszaesés, értékben lassú, majd a ’21-’22-ben gyors növekedést (erős áremelések) 2023-ra Ft-ban és Euróban is erős visszaesés követett.
A HS 44-esek a faanyagok és fatermékek, azon belül 21 áruosztályt találunk. Ezeknek hosszú, esetenként bonyolult a megnevezése, ha nem gond helyettük itt a leegyszerűsített, magam kitalálta rövid elnevezéseket alkalmazom. Aki kíváncsi a teljes eredeti megnevezésekre, a vámtarifában, meg a KSH honlapján megtalálja, ha mégsem, szívesen segítek ebben.
Mennyiségi egység: nettó tömeg tonnában. Az eredeti, természetes mértékegységek (ezen árukörben többnyire m3, de lehet folyóméter, m2, meg mindenféle is) csak a HS 8 decimálisig kinyitott termékmegnevezés szintjén jelennek meg. Ugyanakkor a mennyiségi nagyságrendet és annak az idők során mozgását elég jól érzékelteti a nettó tonna, ami viszont összesített statisztikai adatként minden megnevezés szinten megjelenik, leszedhető.
Érték: 1000 Ft és 1000 Euró.
Nettó tömegben mérve a HS 4407 Fűrészáru, a HS 4403 Hengeresfa (Gömbfa) és a HS 4401 Tűzifa, forgács, stb a 3 jelentősebb tétel. Hengeresfát (rönk, papírfa, rostfa, stb, tűzifa nélkül) Ukrajna 2017-ben engedett ki utoljára. A tűzifa, faforgás (meg a pellet, brikett is ide tartozik) ukrán exportja Magyarországra mennyiségben 2019-re erősen visszaesett és azóta is folyamatosan csökken. Ezek után grafikonból látható, hogy Ukrajnából a fűrészáru importja az egyetlen 2023-ban is jelentős tétel. Most ezt nem szedtem szét, de ez bizonyára főleg fenyő. E fafajból pedig Magyarország a trianoni békediktátum óta az adottságok következtében alapvetően importból tudja kiszolgálni a hazai keresletet, tehát e tétel a hazai fűrészipart nem nagyon befolyásolja. Árának, minőségének, elérhetőségének ugyanakkor hatása van a hazai fafeldolgozó iparra és az építőiparra. Ha kedvezőbben lehet beszerezni, annak mindig örülnek.
A nettó tömeget a nem halmozott grafikonon nézve, az látható, hogy a fűrészáru ukrán eredetű importja (is) a vizsgált időszakban lényegében folyamatosan csökken.
Értékben mérve a lassú, majd hirtelen áremelkedések növekedést hoztak (lassan, majd megugorva) a mennyiségi csökkenés ellenére, de 2023-ra az érték adatok is erősen visszaestek az előző évhez képest forintban és euróban mérve is.
Nos, ezen eléggé erősen aggregált szinten nézve az ukrajnai eredetű faimport adatait (HS 4 decimális) nem látok egyetlen olyan jelenséget sem, amely arra utalna, hogy ezen áruforrás faforgalma valamilyen nagy veszélynek tenné ki a magyarországi faipart.
Aki úgy gondolja, hogy nem jól látom, attól érdeklődve várom a konkrét statisztikai adatokkal alátámasztott ellenvéleményt.
Készült a KSH Tájékoztatási adatbázisának Külkereskedelmi termékforgalomra
vonatkozó adatainak felhasználásával.
Az adatokat leszedte, feldolgozta,
grafikonokon megjelenítette és
ezeket elemezte: Mőcsényi Miklós
