Időről időre felmerül a kérdés a lakosság részéről, vajon a fakitermelés nem veszélyezteti-e erdeinket? A válasz határozott nem, azonban lássuk mi is indokolja a fakitermelést és milyen ellentételezést végeznek az erdőgazdálkodók…
Amint korábbi cikkünkben is írtuk, a tűzifa megújuló, azaz folyamatosan újratermelődő energiaforrás, hiszen minden kitermelt idős fa helyén fiatal facsemeték növekednek, ezzel is biztosítva a folytonosságot, az erdők örök jelenlétét. Emellett a szigorúan szabályozott fenntartható (tartamos) erdőgazdálkodásnak köszönhetően sem az erdőterület, sem a lakosságnak biztosított tűzifa mennyisége nem csökken. (A tartamosság alapelve, hogy minden évben kizárólag annyi fát szabad kivágni, amennyi évente nő, vagy amennyinek az ültetéséről mesterségesen és természetesen gondoskodunk.)
A statisztikák alapján az évi folyónövedék (azaz a fák évi gyarapodásának) mindössze 64 %-a az éves fakitermelés. A 2022. év számait tekintve ez annyit tesz, hogy a 408 millió köbméter élőfakészlet 12,9 millió köbméteres folyónövedékéhez képest 8,2 millió köbméter fakitermelés történt. A kitermelt fa többsége – 60 % – tűzifa, a továbbiak pedig egyéb iparifa, mint például papír vagy bútoripar számára felhasználható értékes alapanyag. Emellett ugyanebben az évben közel 9 ezer hektár erdőtelepítés, illetve 37 ezer hektár erdőfelújítás zajlott hazánkban. Mindez természetesen tájegységenként eltérő, így például a Somogy vármegyei állami erdőterületek jelentős hányadát kezelő SEFAG Zrt. telepítései révén 2022. évben 58,99 hektárral gyarapodtak a somogyi erdők, ahol további 584 hektár erdőfelújítás is történt.
Az Agrárminisztérium Országfásítási programja keretében is meghatározó az erdeink megújulása, melynek köszönhetően 184 millió darab új fa ültetése valósult meg az elmúlt öt évben.
Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseinek eredménye. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program és 7 millió fát jelentettek a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei. A Településfásítási program a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb belterületi zöldítési kezdeményezése. A program 4 ütemében 2024. végéig 56 ezerre nő az elültetett fák száma, mintegy 2000 településen.
Különös figyelem irányul a közjóléti rendeltetésű, a turisták által gyakran látogatott erdőterületeken zajló erdőgazdálkodási folyamatokra. Az állami erdészeti társaságok, ekként a SEFAG Zrt. is számos ökoturisztikai létesítményt hozott létre és tart fenn kezelt területein. Ezek többsége ingyenesen igénybe vehető bárki számára, rekreációs célból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen területek erdei kívül esnek az erdőgazdálkodási folyamatokon. Ezen területeken és környezetükben is szükséges az erdőállomány további fejlődését akadályozó fagyedek, illetve a száraz ágak és az elszáradt és/vagy beteg fák eltávolítása vagyonbiztonsági, élet- és balesetvédelmi okokból, ott ahol ehhez a természetvédelmi szervezetek is hozzájárulásukat adták.
Fontos hangsúlyozni, hogy az állami erdészeti társaságok ott végeznek fakitermelési munkákat, ahol az erdőterv lehetővé teszi és olyan mértékben, ahogy az számukra előírásra került. Az erdőterv tartalmazza erdőrészletenként a természetvédelmi korlátozásokat, melyet az illetékes hatóság hagy jóvá a tervek kialakítása során.
Közjóléti célokat szolgáló erdeink kezelése során célunk, hogy a leglátogatottabb területeken minél hosszabb ideig fenntartsuk a megszokott, úgynevezett „lábas” erdő képét, annak ellenére, hogy egy erdő a véghasználatára érett kort elérte. Ezen területeken az idősebb fák, erdőrészletek letermelését egészségi állapotuk indokolhatja elsősorban.
A fenntartható gazdálkodásnak köszönhetően az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott. Reális cél, hogy 2030-ra az ország fával borított területeinek aránya 27 százalékra növekedjen.
Forrás: SEFAG Zrt.