Az elmúlt öt évben 184 millió új fát ültettek el az állami erdészeti társaságok, és ez a munka idén is folytatódik. A legnagyobb kihívás az erdészetek számára is a klímaváltozás – erről is beszélt évértékelője kapcsán a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója, Varga László.
– A Bakonyerdő Zrt.-nek – jelentős ökoturisztikai és környezeti nevelési feladatai mellett – legfontosabb szakmai tevékenysége az általa kezelt közel 64 ezer hektár állami erdő védelme, gyarapítása, illetve az erdőkkel való fenntartható gazdálkodás. Kollégáink szakmai munkájának, kitartásának és hozzáállásának köszönhetően a felmerülő nehézségek – mint például a klímaváltozás – ellenére a tervek szerint sikerült a 2024-es évet teljesíteni.
– Napjainkban az erdők hármas – védelmi, közjóléti, gazdasági – funkciói közül egyre nagyobb hangsúlyt kap a közjóléti (ökoturisztikai) funkció, hiszen az erdő rekreációs célokat is szolgál. Ma az erdész szakemberek kiemelt feladatai közé tartozik, hogy ezen funkciókat összehangolja, hogy az erdők által a közösségnek, a társadalomnak biztosított értékek, az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítottak legyenek. Társaságunk erdei szálláshelyeket és erdei iskolákat működtet, kilátókat, tanösvényeket és más természetközeli turisztikai attrakciókat fejleszt és üzemeltet, köztük az évente több mint 26 ezer látogatót fogadó Festetics Imre Élményközpontot Gyenesdiáson. E tevékenységek nem profitorientáltak, fenntartásuk és fejlesztésük jelentős anyagi teherrel bír. Célunk azonban, hogy erdeinkben továbbra is magas színvonalon valósuljanak meg a közjóléti, ökoturisztikai szolgáltatások, a kulturális és oktatási tevékenységek, a hazai turizmus fejlődésének elősegítése. Társaságunk szerteágazó szolgáltatási tevékenységei mellett azonban legfontosabb és elsődleges feladata az általa kezelt állami tulajdonú erdő megőrzése, kezelése és gyarapítása.
– A gazdálkodásunk során alkalmazott természetközeli módszereknek köszönhetően a hagyományos erdőfelújítási munkák csaknem 570 hektárnyi területén a csemeték 75 %-a természetes úton az anyafákról származó magból eredt meg. Az erdőfelújítás alatt álló területek maradék 25%-án makkvetés, csemeteültetés útján keletkezett csemeték alkotják a fiatal állományt.
– Mely szakmai feladatok élveznek idén prioritást?
– A klímaváltozás mindennapi életünk megannyi területén tapasztalható, ami különösen igaz az erdőkre. A negatív hatásai nyomán megjelenő új kórokozók, károsítók elterjedése következtében a fenyőfajok és a magas kőris fokozott pusztulását tapasztaljuk erdőterületeinken. A bükk fafaj száradása is gyorsuló fázisban van. E szimptómák a következő évek működését, gazdálkodását jelentősen befolyásolják, rávilágítanak a klímaváltozás problémájára és a megoldások keresésének szükségességére.
Klímaváltozás az erdőkben: sok új feladat
– Mi volt 2024 kiemelkedő feladata, eseménye Önöknél?
– Több nemzetközi és hazai kutatási projekthez kapcsolódtunk, valamint saját meteorológiai mérőállomásokból álló klímamonitoring rendszert alakítottunk ki. Török–magyar erdészeti együttműködés keretében nagy területű kísérlet kezdődik az állami erdészeti társaságoknál az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére. A Bakonyerdő is részt vesz a programban. Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen.
– Társaságunk 15 millió forint egyösszegű, előlegfinanszírozású támogatást nyert komplex dróntechnikai csomag beszerzésére. Évtizedek óta használnak légi felvételeket az erdőgazdaságokban különböző feladatok elvégzéséhez. A drónok lehetőséget biztosítanak az erdőállományaink egészségügyi állapotának, károsításainak és az esetleges haváriahelyzeteknek hatékony és rendszeres felmérésére, az erdőfelújítások fejlődésének nyomon követésére.
– A fakitermelés és faanyagszállítás kockázatainak mérséklésére saját termelői és szállítási kapacitás kialakítása kezdődött meg az elmúlt években társaságunknál.
2024-ben
- két rönkszállító szerelvény,
- egy kisméretű forwarder
- és egy kisméretű harvester állt munkába.
Komoly veszélyforrásnak tekintjük az orosz–ukrán konfliktus által gerjesztett energiaválságot. Ezt a kockázatot sikerült csökkenteni az energiaintenzív ágazatokban, a Franciavágási Fűrészárugyár, valamint leányvállalatunk, a Befag Parkett Kft. területére telepített napelemparkok segítségével.
– A Budapesti Szent Ferenc Kórház a Bakonyerdő közreműködésével újabb egészségügyi tanösvényt létesített – ezúttal a Keszthelyi-hegységben. Erdei iskoláink kollégái az év folyamán 58 közintézménybe látogattak el, hogy közel 4500 gyermekkel élményszerű, játékos formában ismertessék meg az erdő életközösségét az Iskolában az Erdő Program keretében. A Bakonyerdő az Erdei Vándortábor Programban 2017 óta fogadja a bakonyi, míg 2022 óta a Balaton-felvidéki útvonalon a felső tagozatos és középiskolás diákokat. 2021 óta pedig a Déli-Bakony Bringás Vándor Program bringás vándorai részére is kínál programot és szállást. Az Erdei Vándortábor Programban 2024-ben 36 turnusban 997 diák és kísérőik vettek részt. A Déli-Bakony Bringás Vándorútvonalat 463 fő tekerte végig.
– Az Országos Erdészeti Egyesület kezdeményezésére október 13–17. között hazánkban rendezték meg a European Forestry Network Meetinget, melyen 14 európai erdészeti civil szervezet vett részt. A Bakonyerdő Zrt. több mint 20 éves Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolájában láttuk vendégül a résztvevőket a szakmai találkozó második napján.
– Egy civil kezdeményezés szerint hatmilliárd fa hiányzik az országból, ezért megszervezték a Nemzeti Faültetés Napját márciusra – mi a véleményük erről? Valóban ekkora mennyiségű fa hiányzik az országból?
– Tartósan sikerült megfordítani a negatív erdőtelepítési trendet az Országfásítási Program 2019-es meghirdetésével, az elmúlt öt évben 184 millió darab új fát ültettek el az állami erdészeti társaságok. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítései keretében került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei.
– A Településfásítási Program a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés. A program eddigi 4 üteme alatt összesen 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen. A program 5. ütemében, idén tavasztól 21 300 darabra emelték az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat. A tavaszi ültetési időszak két hét múlva indul. 2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetnek el országszerte a vidéki településeken. Az erdőterület növelésére és a meglévő erdők megőrzésére a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a korábbinál háromszor nagyobb forrás, összesen 310 milliárd forint áll rendelkezésre.
– Erdészeti társaságunk az elmúlt 10 évben több mint 250 hektár új erdő telepítését végezte el, ezzel is hozzájárulva azon kitűzött célhoz, mely szerint 2030-ra az ország fával borított területe elérje a 27%-ot. Nem szabad elfelejteni, hogy a zöldterületeket nemcsak helyre kell állítani, vagy faültetéssel újakat létrehozni, hanem a megfelelő egészségi állapotban meg is kell őrizni, ápolni, ami legalább akkora kihívás.
Az elmúlt száz évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek, szélesebb értelemben az egész ország összefogásának eredménye. Ezt a munkát folytatnunk kell, hiszen az erdők haszna a magyar társadalom minden tagját egyformán szolgálja.
forrás: VEOL
