FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A Természet helyreállítási jogszabálytervezet

A Természet helyreállításáról szóló uniós jogszabályjavaslatot eredetileg 2020-ban jelentette be az az Európai Bizottság a 2030-ig szóló Biodiverzitási Stratégia részeként, és a Zöld Megállapodással összefüggésben. A jogszabály létrehozásának elsődleges okaként az egyre növekvő biodiverzitás krízis lett megjelölve.

A Green Deal célok között ugyanis szerepel a természet védelme és helyreállítása, a Biodiverzitás Stratégiának pedig két kulcsfontosságú üzenete az, hogy a védelem önmagában nem elég, megerősített megközelítésre – azaz jogilag kötelező célokra – van szükség. A jobb szabályozáshoz azonban szigorúbb eljárás szükséges: a Bizottság ezért javaslatot fogadott el a Természet helyreállításáról szóló jogszabályra és a hatásvizsgálatra 2022. június 22-én. Az esztendő második félévében a cseh elnökség alatt pedig folytatódtak a Tanácsban a megbeszélések, ahol ismét bebizonyosodott, hogy sok a nyitott kérdés és aggály a javaslattal kapcsolatban.

Tekintsük át röviden, hogy mit érdemes tudni a javaslatról. Először is az általános célkitűzés (a tervezet 1. cikkelyében szerepel) a helyreállítási célok meghatározása. A végrehajtási keretrendszer egyrészt a nemzeti helyreállítási tervekre, másrészt a monitoringra és a jelentésekre épül.  Az általános célkitűzés hozzájárul a biológiai sokféleség és az önszabályozásra képes természet folyamatos, hosszú távú és fenntartható helyreállításához, valamint az EU klíma-céljaihoz. Ambíciózus helyreállítási célkitűzések kerültek meghatározásra: 2030-ra a helyreállítási intézkedések az EU szárazföldi és tengeri területének 20%-át kell lefedjék, 2050-re pedig minden helyreállításra szoruló ökoszisztémára vonatkozóan intézkedéseket kell életbe léptetni.

Meghatároztak konkrét helyreállítási célokat is, amelyek közvetlenül az Élőhelyvédelmi Irányelv szerinti élőhelytípusok, fajok, tengeri élőhelyek, városi ökoszisztémák, folyók konnektivitásának, beporzók, agrár-ökoszisztémák és erdők állapotának javítását célozzák. A meglévő jogszabályokon, így az Élőhelyvédelmi Irányelven alapuló célok, amelyek a javaslatban a 4. és 5. Cikkre hivatkoznak: a leromlott ökoszisztémák 2030-ra legalább 30%-ának, 2040-re 60%-ának és 2050-ig 90%-ának helyreállítására irányuló intézkedések bevezetéséről szólnak, és arról, hogy 2050-re újra össze kell kapcsolni a fajok élőhelyeit. Továbbá szükséges betartani a „állapotleromlás megakadályozása/elkerülése” elvét a Natura2000 hálózaton belül és kívül is.

A 10. Cikk tartalmazza az erdei ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzéseket. A tagállamoknak nemzeti szinten javuló tendenciát kell, hogy elérjenek – az e rendelet hatálybalépésétől 2030. december 31-ig tartó időszakban, majd ezt követően háromévente, amíg a 11.cikkben meghatározott kielégítő szinteket el nem érik, az erdei ökoszisztémákban az alábbi mutatók mindegyikének tekintetében: álló holtfa; fekvő holtfa; az egyenlőtlen korszerkezetű erdők aránya; az erdők összekapcsolódása; mezőgazdasági területekhez kötődő közönséges madárfajokra vonatkozó mutató, szervesszén készlet.

Kulcsfontosságúak a nemzeti helyreállítási tervek, így a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük a javaslattervezetben is felvázolt előkészítő munka alapján, hogy mit, hol és hogyan kell helyreállítani.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2022. november 21-én tartott ülésén a Természet helyreállítási javaslatról szóló vita a Bizottság kétoldalas tájékoztató dokumentuma alapján zajlott, amelynek címe “A természet helyreállításáról szóló rendelet – Mezőgazdasági, erdészeti és tengeri szempontok“. A legtöbb miniszter jogszabálytervezetre adott válasza üdvözlő volt, amit általában egy „de” követett. Az elsődleges aggodalmak a gyors bevezetés követelményére vonatkoztak, valamint a költségekre és az adminisztratív terhekre. Habár az új szabályok a Környezetvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak, a mezőgazdasági miniszterekkel mindenképpen kívánnak konzultálni.

Néhány felvetés a tervezettel kapcsolatosan, amely számos tagállamban megfogalmazódott:

Először is alapvető elvárás minden uniós jogszabállyal, stratégiával kapcsolatban, a szubszidiaritás elvének figyelembevétele. Az erdőgazdálkodás döntően tagállami kompetencia, egy unió egészére vonatkozó szabályozás nem képes megfelelően figyelembe venni az egyes országok termőhelyi, ökológiai és erdőgazdálkodási sajátosságait. A Bizottságnak tiszteletben kell tartani a nemzeti erdészeti politikákat. Érdemes Máltát felhozni példaként: az ország területének 33%-át beton borítja, tehát nincs elég földterülete, nemhogy mezőgazdasági vagy erdőterülete (ez utóbbi mindösszesen 5%) arra, hogy annak 10%-át a biológiai sokféleségre fordíthassák.

Emellett biztosítani kell az összhangot az uniós jogszabályok párhuzamos kezdeményezéseivel, különösen azokkal a javaslatokkal, amelyek a mezőgazdasági vagy az erdészeti ágazatot érintik. 

Fontos az is, hogy a jelenlegi válság idején hozott döntések ne befolyásolják az élelmiszertermelésre való képességet. A javaslatot – a COVID, a műtrágya és az energia árának emelkedése, valamint a háború okozta nehézségek miatt is – a mezőgazdaság prioritásait és az élelmezésbiztonság szem előtt tartva kell megközelíteni.

A természet helyreállítása nem azt jelenti, hogy teljes egészében visszatérünk a természeti folyamatokhoz, hanem leegyszerűsítve (a rendelet tervezet jóval összetettebb definíciót ad), azt az aktív vagy passzív folyamatot, amelynek eredményeképp egy ökoszisztéma, illetve élőhelytípus jó állapotba jut, és létrejön egy úgynevezett kedvező referenciaterület.

A jogszabálytervezet fontos korlátokat támaszt e tevékenységek folytatásával kapcsolatban. Rendkívül ambiciózus célokat tartalmaz, de ezeket rövid távon nehéz viszonylag biztonságosan megvalósítani, mert a határidők rövidsége mellett az új célkitűzések gyakran ellentmondásban vannak a más szakpolitikák keretében előírt célokkal.

Feltehetően a gazdák, halászok és élelmiszertermelők meg fogják fizetni ennek a javaslatnak az árát. Sürgősen meg kell vizsgálni, hogy mi lesz a következménye nemcsak a jogszabálynak, hanem az összes többi stratégiának, jogszabálynak, amelyek hatással lesznek az EU élelmezésbiztonságára. A pénzügyi veszteségeket minimalizálni kell, a költségeket a KAP költségvetéséből, valamint más alapokból szükséges fedezni. A megfelelő költség-kalkuláció elkészítése elengedhetetlen.

Tisztázni kell az alkalmazott módszertant, különös tekintettel a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás biodiverzitási mutatóira. Emellett pedig egyértelműbbé kell tenni bizonyos meghatározásokat, mint például az ökoszisztémák jó állapotának, vagy a kedvező referenciaterültnek a definiálását.

Szükséges a pragmatikus megközelítés, a hatóságok és a gazdasági szerepelők segítése érdekében.

A november 21-i ülésen Nagy István, Magyarország Agrárminisztere is véleményt nyilvánított, amelyben hangsúlyozta, hogy a javaslat jelentős hatással lenne mind a mezőgazdaságra, mind az erdőgazdálkodásra, emiatt is lényeges, hogy a mezőgazdasági miniszterek rendszeresen tájékoztatást kapjanak a jogszabályról. A Bizottság által javasolt célok a jelenlegi helyzetben nem megvalósíthatók. Az élelmezésbiztonság nem kerülhet veszélybe. Továbbá arról is beszélni kell, hogy a javaslat hogyan illeszkedik a KAP-hoz.

Látható, hogy magyar oldalról is hasonló aggályok merültek fel, mint számos más tagállamban. Reméljük, hogy az Unió intézményei, köztük annak a végrehajtó szerve (Bizottság), figyelembe veszi a megfogalmazott felvetéseket és félelmeket, és mindenki számára elfogadható jogszabályt sikerül majd véglegesíteni.

A következő lépések: A tervek szerint az előrehaladási jelentést idén decemberben fogadja el a Tanács. A soron következő, 2023. január 1-től regnáló svéd elnökség célja, hogy még nyár előtt általános megközelítést fogadjanak el, amely már most körvonalazódik: uniós szinten legyenek átfogó célok meghatározva, ugyanakkor a tagállamokra legyen bízva a végrehajtás irányítása. Az EP célja szintén az, hogy nyár előtt elfogadja a tervezetről szóló jelentését, és így 2023 2. félévében megkezdődhetnének a trilógus (háromoldalú)tárgyalások a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament között.

Korábbi írásaink a témában itt olvashatók, a tervezet angol nyelven pedig innen érhető el.

forrás: NAK/ Dósa Ildikó 12-05

1 megjegyzés

Hozzászólások lezárva.

Előző cikk

Klímabarát erdőgazdálkodás növeli a balesetek kockázatát

Következő cikk

Ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések