Folytatva a Timber Revolution sorozatunkat, Ausztrália első tömör faszerkezettel készült magasépítésű lakóházát tekintjük meg, amelyet Ausztriában nőtt faanyagból, Ausztriában készített keresztrétegelt faanyagból (CLT) építettek.
A 2012-ben épült, 10 emeletes Forté tömb a világ legmagasabb – 32 méter magas – fából készült lakóépülete volt, amikor elkészült.
Az épületet 759 keresztrétegelt fából (CLT) készült panelekből állították össze, amelyeket a KLH gyártó cég Ausztriában termesztett és kitermelt lucfenyőből készített. A kitermelést követően a faanyagot a KHL osztrák gyárában CLT-nek dolgozták fel, majd lapos csomagolásban Ausztráliába szállították.
“A természetes és az új látványossága”
Azért tervezték, hogy bemutassák a CLT felhasználásának lehetőségeit Ausztráliában, annak ellenére, hogy az anyag helyben nem áll rendelkezésre.
“A természetes és az új példaképe, ahol a modern építészet találkozik egy természetes építőanyaggal, az úgynevezett keresztrétegelt fával (CLT), amely a fenntartható fejlődés és az egészségesebb életmód új korszakát nyitja meg a jövőben” – mondta a Lendlease a befejezéskor.
“Európával ellentétben, ahol már több mint egy évtizede használják ezt a forradalmi anyagot, Ausztrália még csak a CLT útjának elején jár, és még hosszú út áll előtte, hogy felismerje a piacunkban rejlő hatalmas lehetőségeket.”
A melbourne-i Victoria Harbourban található Forté 23 lakóegységből áll, emeletenként három lakással, a földszinten pedig kiskereskedelmi létesítményekkel.
Az épület kocka alakú, sokrétű külsővel rendelkezik, amelyet kiugró ablakok és fával burkolt erkélyek tarkítanak, amelyek az épület négy sarkán húzódnak felfelé. Az épületet esőbe burkolták, amely megvédi a faanyagot az időjárás viszontagságaitól.
Lakásait úgy tervezték, hogy maximalizálják a napfényt és a szellőzési lehetőségeket. Az épület szerkezetének CLT padlózatát úgy bővítették ki, hogy minden lakásnál erkélyeket alakítsanak ki. Az egyes erkélyek alját szabadon hagyták, de poliuretán tömítéssel lezárták, hogy az épület CLT szerkezetére utaló nyomokat fedezzenek fel.
A fürdőszobákat podokként tervezték, ami azt jelenti, hogy teljesen előre gyártották és moduláris elemként építették be a lakásokba.
Forté “alacsonyabb kibocsátású” a faanyagszállítás ellenére is
Az épület volt a második apartmanház Ausztráliában, amely 5 csillagos Green Star minősítést kapott a Green Building Council of Australia-tól.
Bár az épület alapjait vasbetonból, földszinti és első emeleti födémjeit pedig geopolimer betonból építették, a nagyrészt fából készült szerkezetnek a jelentések szerint 22 százalékkal kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátása, mint a hasonló szerkezeteknek.
“A Forté több mint 1600 tonnával csökkentette a CO2-egyenérték-kibocsátást a betonhoz és acélhoz képest – ez több mint 400 autó eltávolításának felel meg az utakról” – mondta a Lendlease. Még az Európából importált faanyaggal együtt is alacsonyabb negatív környezeti hatást tartott fenn a szerkezet, mint a hasonló, betonból épült épületek, állapította meg az RMIT University által 2013-ban elkészített jelentés.
“Annak ellenére, hogy a CLT-t importálták (míg a referenciaépület anyagai nagyrészt helyben előállítottak), a Forté épületnek még mindig kisebb az anyag- és szállítási hatása együttesen, mint a referenciaépületnek (amely betont használ)” – áll a jelentésben.
“Ellenszéllel kellett megküzdenünk”
Annak idején Cate Harris, a Lendlease ausztrál vállalkozásokért felelős korábbi fenntarthatósági vezetője kifejtette, hogy a Forté célja az volt, hogy “a megtestesült szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésével új korszakot nyisson a fenntartható fejlődés jövőjében”.
“A CLT forradalmasítja a faanyag építőipari felhasználását egy olyan hatékonyabb és környezetbarátabb építési folyamat bevezetésével, amelyet Ausztráliában még nem alkalmaztak, de Európában már bizonyítottan bevált” – mondta egy interjúban a The Fifth Estate-nek. “A CLT egy újabb példa arra, hogy élen járunk az olyan innovációkkal, amelyek kihívást jelentenek és javítják az ágazat jelenlegi építési gyakorlatát.”
Mivel ez volt Ausztrália első CLT-lakóháza, a szerkezetnek be kellett bizonyítania az anyag életképességét és biztonságát is. “A folyamat során szinte végig szembeszéllel kellett küzdenünk” – mondta Andrew Neiland, a Lendlease munkatársa.
“De azáltal, hogy mindig szoros kapcsolatot tartottunk a hatóságokkal, bankokkal, biztosítótársaságokkal és más érdekeltekkel, minden sikerült. Az épületet végül minden szinten jóváhagyták, és az összes lakást eladták, az üzleteket pedig bérbe adták.”
Az épület elkészülte után megváltoztatták a szabályozást, hogy könnyebben lehessen tömegfából készült épületeket építeni. Abban az időben a faépületeket Ausztráliában a Nemzeti Építési Szabályzat (National Construction Code’s Building Code of Australia) korlátozta, amely a három emeletnél magasabb CLT-épületek esetében intenzív felülvizsgálati folyamatokat írt elő.
Az ausztrál építési szabályzat a Forté után változott meg.
Az építési szabályoknak való megfelelés érdekében a Lendlease a Scientific Fire Services tűzvédelmi és kockázati mérnöki szakemberekkel együttműködve alternatív megoldást tervezett az épület tűzvédelmi teljesítményének bizonyítására, és azt kielégítőnek tekintett megoldásként ismerte el.
“A jelenlegi CLT-kutatás és -technológia megértésével, valamint a Forté épület tűzvédelmi mérnöki módszereinek alkalmazásával mérnökeink sikeresen megvalósították ezt a valóban úttörő projektet” – mondta Russell Kilmartin, a Scientific Fire Services igazgatója egy jelentésben.
2016-ban megváltoztatták az ausztrál építési szabályzatot, hogy hosszadalmas felülvizsgálati folyamatok nélkül lehetővé tegyék a legfeljebb nyolc emelet magas favázas szerkezetek építését.
“A CLT átalakítja az építőipart egy olyan hatékonyabb és környezetbarátabb építési folyamat bevezetésével, amelyre Ausztráliában még nem volt példa” – mondta Mark Menhinnitt, a Lendlease korábbi ausztrál üzletági vezérigazgatója 2012-ben.
“Mivel egyre több ember költözik a városi területekre, ez az innováció időszerű, mivel sürgősen élhető, fenntartható és klímapozitív városokat kell létrehozni” – mondta Menhinnitt. “A zöld technológiák, anyagok és építési folyamatok – mint például a CLT – elfogadása azt jelenti, hogy közelebb vagyunk ennek eléréséhez.”
Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-20