FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Betonépületeket csináltunk fából

A tömör faanyaggal/faszerkezetekkel dolgozó építészeknek fel kell hagyniuk a betonépületek utánzásával, a magasságra és a formára összpontosítva, és új módot kell találniuk a siker mérésére – mondja Andrew Waugh szakértő a Timber Revolution sorozatunk számára készített interjúban.

“A fa sikerét a beton narratívája alapján értelmeztük, de ki kell lépnünk ebből a megközelítésből és meg kell találnunk a saját utunkat” – mondta Waugh, a Londonban élő építész, a faépítészet bajnoka.

Úgy véli, hogy a beton helyett fából készült épületek megtervezése alapvetően más tervezési megközelítést igényel az építészektől.

Murray Grove a Waugh Thistleton Architects tervei alapján. A kilencemeletes Murray Grove volt a világ legmagasabb CLT-épülete, amikor 2009-ben elkészült. A fotót Will Pryce készítette

“Amikor betonból tervezel, gyakran előbb találod ki az épületet, minthogy elgondolkodnál azon, hogyan építsd meg” – mondta a Dezeen-nek. “Ennek a folyamatnak meg kell változnia. A faanyaggal át kell gondolni, hogyan fog az épület állni, és az egyes darabokat, amelyek összetartják. Ez hozza létre a formát.”

“Most már értjük a mérnöki előnyöket”

A Waugh Thistleton Architects egyik alapító igazgatójaként Waugh 15 éve fejleszt épületeket kereszthasított fa (CLT) szerkezetekkel.

Ezek közé tartoznak a Murray Grove és a Dalston Works úttörő lakásépítési projektek, amelyek 2009-ben, illetve 2017-ben épültek, valamint a nemrég elkészült Black & White Building a The Office Group munkahely-szolgáltató számára.

A stúdió ma már szinte kizárólag fából épít. Minden projektet komponensalapú megközelítéssel terveznek, és a mérnökökkel már a kezdetektől konzultálnak.

A Waugh Thistleton Architects által épített Murray Grove CLT-belsője
A 29 lakást tartalmazó Murray Grove teljes szerkezetét CLT-panelek alkotják. A fotót Will Pryce készítette

“Eleinte határozottan betonépületeket csináltunk fából” – mondta az építész.

“Most már megértettük az anyag mérnöki előnyeit, valamint az érzékszervi előnyöket, így a fa az építészet igazán lényeges részévé válik. Ez egy másfajta gondolkodásmód, de talán már nem tart soká”.

A fából készült felhőkarcolók “baromságok”

Waugh különösen szkeptikus a fából készült magasházak növekvő trendjével és a magas felhőkarcolók fából való építésére irányuló javaslatokkal szemben, megkérdőjelezve, hogy ezek a legjobban kihasználják-e az anyagot.

“Az építészirodák szerte a világon előállnak ezekkel a szupermagas épületekről készült CGI-képekkel, barna színűre festve, egy nyíllal, amelyen az áll, hogy fa” – mondta.

“Ez baromság, mert ha magas épületet építesz fából, akkor is tele kell töltened betonnal, hogy ne hullámozzon.”

A Council on Tall Buildings and Urban Habitat adatai szerint a világ öt legmagasabb faépülete mind az elmúlt négy évben készült el.

Dalston Works a Waugh Thistleton Architects tervei alapján. A Waugh Thistleton úttörő szerepet játszott a CLT nagyméretű lakóépületekben való felhasználásában a 2017-ben elkészült Dalston Worksszel, amely 121 lakást tartalmaz. A fotót Daniel Shearing készítette

Waugh azt javasolja, hogy az alternatíva az lenne, ha abbahagynánk az épületmagasságok növelését, és helyette más módokat találnánk a faépületek sikerének mérésére. Ez lehet – ahogyan azt a Dezeen rovatvezetője, Maximilian Pramreiter javasolta – az épület anyaghatékonyságának mérése, vagy a jóléti hatás mérése.

“Talán a sikert a hygge szempontjából kellene mérnünk?” – javasolta, utalva a skandináv otthonosság fogalmára. “Lehetne az is, hogy mennyire érzi magát kényelmesen és boldogan az ember a térben”.

“Nem fogunk kifogyni a fákból”

Waugh úgy véli, hogy minden építész számára megvalósítható, hogy a fa-első megközelítés felé forduljon.

Bár jelenleg csak mintegy 70 CLT-gyártó van világszerte, az építész rámutat, hogy egy évtizeddel ezelőtt “csak négy vagy öt” volt. Várakozásai szerint a számuk gyorsan emelkedni fog, ahogy a tömör faszerkezetek piaca tovább bővül.

“Nem fogunk holnap minden épületet CLT-ből építeni, mert nincs elég gyár, de lesz” – mondta. “Ez elkerülhetetlen”.

A kutatás a Waugh Thistleton gyakorlatának alapvető szempontja.
2018-ban adta ki a 100 Projects UK CLT című jelentést, amely átfogó útmutatást nyújt a CLT-vel való építkezés előnyeiről és kihívásairól.

A Waugh Thistleton Architects által tervezett Black & White épület Shoreditchben. A The Office Group tulajdonában lévő Black & White Building megmutatja, hogyan lehet tömör faanyagot használni irodaházakhoz. A fotót Jake Curtis készítette

Szakértelme alapján Waugh nem látja, hogy a fa iránti kereslet hosszú távon meghaladná a kínálatot. Úgy véli, hogy jobb erdőgazdálkodással Európa fakitermelése jelentősen növelhető lenne.

“Európában a kivágott fa több mint felét úgynevezett megújuló energiaként elégetik. Ennek véget kell vetni” – mondta.

Az uniós országok az UNECE adatai szerint 2021-ben 23,1 millió tonna fapelletet égettek el energiaforrásként, míg az Egyesült Királyságban egyetlen erőmű 7,8 millió tonna pelletet importált és égetett el.

“Több fát kell ültetnünk, és jobban kell használnunk őket, kevesebbet kell égetnünk és hatékonyabbnak kell lennünk” – mondta Waugh. “De nem mintha egyhamar elfogynának a fák.”

“Még csak az elején vagyunk”

A fából készült épületek egyik technikai kihívása a víz behatolása. Ha egy tömegfából készült épület nincs megfelelően vízszigetelve, az a szerkezet romlásához vezethet.

Waugh rámutat a betonnal kapcsolatos hasonló problémákra, amikor azt először bevezették. Bízik abban, hogy az ehhez hasonló problémák megoldódnak, ahogy a tömör faszerkezetű építményekkel kapcsolatos ismeretek bővülnek.

“Még csak az elején járunk. Évtizedekbe telt, mire megértettük, hogyan kell használni a betont. A második világháború előtt az építészeket beperelték, mert az épületeik összedőltek. Hasonló tanulási folyamaton megyünk keresztül a fával kapcsolatban is.”

Akárhogy is, Waugh úgy véli, hogy a faanyag forradalma küszöbön áll a tömör faanyaggal építésbe történő beruházások szintje miatt. A cég jelenleg világszerte, többek között az Egyesült Államokban, Norvégiában és Olaszországban fejleszt programokat.

“Ha 10 évvel ezelőtt megkérdezték volna tőlem, azt mondtam volna, hogy a jogszabályok fogják a zöldebb épületeket ösztönözni” – mondta. “Ez nem történt meg.”

“Ehelyett a pénz az, ami a változást hajtja. A befektetési alapok alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületeket követelnek, mert nem akarnak 10, 20 vagy 50 év múlva is nagy beton- és acélépületeket birtokolni”.

A Waugh Thistleton közeljövőbeli projektjei között szerepel egy pár faépület az új milánói innovációs negyed (MIND) számára.

Az építész aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fa iránti érdeklődés divatossá vált, és múló trendnek tekinthető.

“Lehet, hogy ez inkább egy divatos pillanat, mint egy paradigmaváltás kezdete, amire szükség lenne” – mondta.

“Attól tartok, hogy sok építész a fát kiegészítő anyagként kezeli a palettáján, és ez felháborít. Ez nem egy palettaválasztás; ez egy teljes váltás abban, ahogyan az építészet értékeiről gondolkodunk”.”

A képek a Waugh Thistleton jóvoltából jelentek meg.

Timber Revolution logo
Illustration by Yo Hosoyamada

Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-16

Előző cikk

Selmeci kárenyhítés - szakkönyvvel

Következő cikk

Tájékoztató hamarosan lejáró jogosulti időszakról



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések