FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.

Erdészeti génmegőrzés a klímaváltozás tükrében

Az MTA Pécsi Területi Bizottság Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága a házigazda Gyulaj Zrt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös szakmai terepi napot tartott 2023. szeptember 28-án a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Tengelici homokvidék, Bikács-Németkéri erdőtömbjében, ahol a klímaváltozással kapcsolatos erdészeti kísérletekről, szárazságtűrő fajok génmegőrzéséről, továbbá természetvédelmi kezelésekről folytattak eszmecserét.

Az első helyszínen, a Németkér határában fennmaradt idős szürke tölgy és olasz molyhos tölgy törzsfák széles koronája alatt dr. Bordács Sándor (MATE, Növénytan Tanszék) adott rövid ismertetőt a területen őshonosan előforduló tölgy taxonok és hibridjeik morfológiai jellemzőiről, a szárazságtűrést biztosító bélyegikről, amelyek egyben a felismerésüket is lehetővé teszik.

A továbbiakban Gál László, a Gyulaj Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője vezette a programot, melynek során a Társaság által kezelt Németkér-Bikács erdőtömb területén létesített olasz molyhos tölgy magonc magtermesztő ültetvényt (plantázst), és egy szárazságtűrő (a kiszáradó termőhelyhez alkalmazkodott) kocsányos tölgy erdészeti génrezervátumot tekintettek meg a résztvevők.

Majd egy, a homoktalajokon szinte nélkülözhetetlen technológiával, a tuskózással és mélyforgatással létesített szürkenyár erdősítés kezelésében, ápolásában szerzett tapasztalatokkal ismerkedhettek meg a szakemberek. A pusztuló fenyőállományokban természetesen úton, a szajkók által tud csak megjelenni elvétve az őshonos újulat (cser, kocsányos tölgy, vadgyümölcs stb.), melyet az erdőszerkezet-átalakítást jelentő új erdősítés során meg is őriznek.

A program hátralevő részében a dél-mezőföldi körzetre jellemző erdősztyepp területek szárazabb részein jellemző, a Nemzeti Park által extenzív (hagyományos) legeltetéssel fenntartott nyílt és zárt homoki gyepeken folyó gazdálkodással és a cikta juhok génmegőrzésével ismerkedhettek a résztvevők. A megoldások keresése mindenki számára egyaránt fontos, azok sokszor közel azonosak vagy összeegyeztethetők lennének. A víz visszatartása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek megőrzése és a száraz körülményekhez alkalmazkodott fajok felmérése és minél nagyobb arányú térnyerésének elősegítése létkérdés az alföldi, alföld-peremi területeken.

forrás: Gyulaj Zrt.

Previous Article

Zöld piknik volt az Erdőparkban

Next Article

Ismét erdőtörvény módosítás jön



Stihl
(x) hirdetés
Related Posts
Tovább

Erdészeti nyomtatványok

AZ ÉKFM Erdészeti Hatósági Főosztályának weboldala október 22-től (biztonsági okokból, bizonytalan ideig) felfüggesztésre került. Az EH Főosztály kérése…