A hulladéktörvény 2023. július 1-i változását követően – az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) keretében – a gyártók, termelők, adott esetben a forgalmazók kötelesek helytállni egyes termékeik, illetve csomagolásuk körforgásos hulladékkezelésének költségeiért annak teljes életciklusa során. Ez a vállalkozások számára többletadminisztrációval, esetenként költségnövekedéssel járhat. Nem kivétel ez alól az erdőgazdálkodás sem.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) kormányrendelet azon gazdasági szereplőkre terjed ki, akik a körforgásos termékeket gyártják, vagy külföldről történő behozatalát végzik, és Magyarországon először hozzák forgalomba vagy használják fel. Eszerint úgynevezett EPR (extended producer responsibility) nyilvántartási, bevallási, és fizetési kötelezettsége keletkezik annak is, aki belföldi forgalomba hozatali célból csomagolja a termékét.
Az Agrárkamara több cikkben tájékoztatta tagságát, az agrárium szereplőit az EPR-rel kapcsolatos teendőkről, és a díjak mértékéről.
A szabályozással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettséget első ízben 2023. október 20-ig kellett megtenni, majd ezután minden negyedévet követő 20. napig szükséges jelentést tenni a körforgásos termékek kibocsátására vonatkozó mennyiségekről az OKIR-ban (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer), valamint az EPR kötelezettséggel kapcsolatban regisztrálnia kell a MOHU (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) felületén.
Az erdészetben jellemzően a környezetük védelme érdekében elkötelezett vállalkozók gazdálkodnak, ami viszont nem mentesíti őket a kiterjesztett gyártói felelősség alól.
Az ágazat szereplői alapvetően vagy szolgáltatást nyújtanak, vagy terméket állítanak elő. A fő termék a faanyag, úgymint az erdei választékok (pl. tűzifa, rönkfa), vagy az elsődleges faipari termékek (pl. deszka, palló, gerenda, raklap). De, emellett lehetnek más, úgynevezett erdei melléktermékek (pl. gomba, gyógynövény, vadhús) is a palettán.
A csak szolgáltatást végző ágazati szereplő alapesetben nem EPR kötelezett. Így az a szakirányító sem, akinek például telephelyén (irodájában) kommunális hulladék keletkezik. (Más kérdés, hogy a nem kommunális hulladékot termelő vállalkozásoknak egyébiránt MOHU regisztrációval kell rendelkezniük.)
Az erdei választékok jellemzően ömlesztve kerülnek értékesítésre (pl. teherautón, kamionban, utánfutón stb.), ez esetben nincs csomagolás, tehát a termék nem EPR kötelezett. Viszont az ezt termelőnek – ahogy azt az előbbi bekezdésben jeleztük – keletkezik/keletkezhet hulladéka (pl. üres motorolajos flakon, használhatatlanná vált gép/eszköz stb.), tehát nem lakossági ügyfélként regisztrálnia kell a MOHU-nál. Itt a MOHU-s regisztrációra a hulladékelszállítás miatt van szükség. Ezekben az esetekben az EPR kötelezettsége az első forgalomba hozónak keletkezik, legtöbb esetben annak, akitől a motorolajat, gépet stb. vásárolta az adott erdészeti vállalkozás.
Abban az esetben, ha például tűzifa raklapon, vagy pellet zsákban kerül értékesítésre már a raklap és a zsák EPR kötelezett és az erdészeti vállalkozásnak keletkezik fizetési és bevallási kötelezettsége. Viszont, ha a zsák csak szállítási csomagolás és visszakerül a gyártóhoz (termelő) ahogy a raklap is (tehát úgynevezett többutas), akkor csak a pótlás vagy bővítés miatt újként vásárolt raklap és zsák után keletkezik (egyszeri) EPR kötelezettség. Ehhez viszont a csomagolást – tehát a zsákot, illetve a raklapot – a Pest Megyei Kormányhivatal Belföldi Hulladékgazdálkodási és Termékdíj Osztályánál regisztrálni kell az UHCS (Újrahasználható csomagolószer) nyilvántartásban.
A raklap amúgy egy speciális termék, ami után azt az elsőként felhasználónak – vagy azt külföldről behozónak – keletkezik kötelezettsége, abban az esetben, ha a raklapot 2023.07.01 után vásárolta. Ez alól a raklap bérlése sem mentesít. Használt raklap belföldi vásárlása esetén viszont nincs EPR kötelezettség.
Előbbieknek egy speciális esete az ún. kalodás értékesítés, amikor is (alacsony minőségű) deszkából „eszkábálnak” egy nyitott kalodát, és abban helyezik el a hasított tűzifát. Ez esetben a kaloda alapanyaga, habár azt a vevő bizonyára tűzifaként elégeti, csomagolásnak minősül és emiatt szintén EPR kötelezett.
Amennyiben a bevezetőben említett erdei melléktermék (pl. gomba, gyógynövény, vadhús stb.) bármilyen csomagolással kerül értékesítésre, az EPR kötelezett. Az adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettsége az eladót terheli, aki az erdei mellékterméket csomagolja.
Az említett kormányrendeletben a körforgásos termékek között szereplő fából készült bútorok előállítója viszont – már inkább a feldolgozóipar szereplőjeként– mind maga a termék, a bútor, mind pedig annak csomagolása után is EPR kötelezett.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos leggyakoribb kéréseket és válaszokat az Agrárkamara összegyűjtötte és a honlapján közzétette (GYÍK), mellyel célja szerint segít eligazodni a vonatkozó szabályozás részleteiben.
forrás: NAK Erdészet
