FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdők védelme Kecskeméten

Új koncepciót fogadott el az erdők kezelésére decemberi ülésén a kecskeméti képviselő-testület. Lényege, hogy lehetőség szerint szakítanának a tarvágásokkal, az erdők védelmi és közjóléti funkcióit helyeznék előtérbe, a lakosságot, civil szervezeteket aktívan bevonnák az erdők fenntartásába, és lakossági fórumokat szerveznének az erdészeti beavatkozások esetén.

Mint arról beszámoltunk, 2020 őszén nagy vitát kavart Kecskeméten az Izsáki úti véderdő sorsa, a fák egyszerre, tarvágással történő gyors lecserélése vagy fokozatos leváltása megosztotta a közvéleményt. A polémia lényege az volt, hogy az önkormányzatnak a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdőfelújítási kötelezettséget írt elő, és a fakitermelési terv a véderdőre 40 éves vágásérettségi korban tarvágást határozott meg, melyet egy mesterséges telepítés követne, jórészt kőrisekkel, valamint mezei szilekkel, juharokkal, kocsányos tölgyekkel, az erdő szélén pedig sokféle cserjével (összesen mintegy 30 ezer erdészeti csemete és cserje kiültetéséről volt szó). 

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a tarvágás ellen

Petőfiváros ellenzéki képviselője, Bodrozsán Alexandra (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) viszont a tarvágás ellen volt, és a környékbeliek is aláírásgyűjtésbe kezdtek az ügyben. A helyi tanácsadó testületi ülésen a véderdő szálaló vágása mellett szavaztak, azaz, hogy csak a veszélyes, öreg fákat vágnák ki, helyükre facsemeték kerülnének, majd az erdő faállományát a jövőben is fokozatosan frissítenék. A képviselő azzal érvelt, az összes fa egyidejű kivágásával arra ítélnék az ott lakókat, hogy hosszú éveken keresztül szenvedjenek a forgalmas út zajától, az autók kipufogófüstjétől, a legnagyobb vesztesek pedig a véderdőben élő állatok lennének. 

A szálaló vágás nem tűnik annyira drasztikus beavatkozásnak, mint a tarvágásos teljes állománycsere, viszont a bizottsági ülésre készült előterjesztésben a szakértők rámutattak, az Alföldön nincsenek eredményes példák a szálaló technológiára, és hosszabb távon inkább a hátrányai mutatkoznak. Az Izsáki úton a megmaradó nyárfák árnyékolnák a fiatal csemetéket, elszívnák előlük a vizet, nőne az erdősáv szélnek való kitettsége, ami balesetveszélyt hordoz. A bizottságánál egyik verzió sem kapott többséget, majd mielőtt végletesen politikai vitává változott volna az ügy, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester közölte: a megnyugtató megoldásig nem vágnak ki egyetlen fát sem, csak azt, amelyik veszélyessé vált állapota miatt. 

Új erdőkezelési koncepcióterv

Fejlemény most, egy évvel később történt az ügyben. A képviselő-testület decemberi ülésének egyik napirendi pontja a város új, modern szemléletű erdőkezelésének koncepcióterve volt, ezt Szabó Lajos erdőmérnök – egyébként a Muzsikál az erdő programsorozat főszervezője – készítette el az önkormányzat felkérésére, Kósa József képviselő indítványára. 

Szabó Lajos az anyagban szót ejt Kecskemét környezeti helyzetéről, kiemelve, hogy extrém száraz a helyi klíma, száraz, poros a levegő, nyáron sokszor elviselhetetlen a hőség, hőszigetek, légköri aszály alakul ki. A szakember szerint a klímaváltozás negatív hatásaival a megyeszékhelyen fokozottan számolni kell. A város zöld felületei ugyan rendezettek, és az is figyelemre méltó, hogy Kecskeméten 200 hektár erdő van, de a megyeszékhely kiterjedéséhez és a lakosság számához, igényeihez mérten ez elenyésző. 

Az emberek környezettudatossága terén is lenne tennivaló, túl sok például a házaknál a burkolt felület. 

Fontos a természet megóvása

Az erdőmérnök hangsúlyozza: ma már az erdőktől, az erdőgazdálkodástól is mást vár a társadalom, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Gazdasági szerepénél egy városban sokkal nagyobb a jelentősége a védelmi funkciónak (a levegő és a víz védelme, a zaj és szél elleni védelem, a természet megóvása) és a közjóléti funkciónak, azaz hogy szolgálja a lakóközösség kikapcsolódását, sportolását és az oktatást. 

– Lehetőség van olyan erdészeti módszerek alkalmazására, mely eredményeként nem keletkezik tarvágott felület és folyamatos lesz az erdőborítás, ezen módszerek alkalmazására az erdőtörvény is lehetőséget ad – írja Szabó Lajos, hozzátéve: a modern szemléletű erdőkezelés úgy valósul meg, hogy a munkálatok során a lehető legkevesebb káros behatás érje az erdőt, mint ökológiai rendszert, „nem megerőszakoljuk a természetet, hanem igazodunk hozzá”. A folyamatos erdőborításra jellemző, hogy őshonos és változatos korú fákból áll, életközösséget alkot a cserjékkel, lágyszárúakkal és az állatokkal. A célok között a szakember megemlíti az óvodákkal, iskolákkal való együttműködést, a gyerekek környezettudatosságra, fenntartható életmódra nevelését. 

Terve szerint a lakosságot, civil szervezeteket is aktívan bevonnák az erdők fenntartásába, és lakossági fórumokat szerveznének az erdészeti beavatkozások esetén. 

Az erdőkezelést kapcsolni kell például a megyei klímastratégiához, a települési rendezési tervekhez, a zöldturizmus fejlesztési elképzeléseihez. Szükséges lenne a városi erdők mennyiségét növelni a saját vagyonkezelésben lévő területeken való telepítéssel. 

Szabó Lajos kiemeli: az erdősítés, erdőápolás, erdőnevelés nem nagyüzemi módszerekkel történne, hanem újszerű, egyedi módon, különleges odafigyeléssel, erdőrészlet­szintre megtervezett, kidolgozott beavatkozásokkal, a helyi adottságoknak megfelelően. 

Kósa József megköszönte az indítványára elkészült szakmai anyagot, és kijelentette, példaértékű erdőgazdálkodás lesz Kecskeméten, ha a leírtak megvalósulnak. Bodrozsán Alexandra ugyancsak üdvözölte az előterjesztést, és örömének adott hangot, hogy a városvezetés számításba vette, amiért tavaly küzdöttek, és hogy megmentették a tarvágástól az Izsáki úti véderdőt. 

Falu György alpolgármester erre úgy reagált, hogy nem a tarvágást akadályozták meg, hanem azt, hogy közel 25 ezer facsemete legyen elültetve. 

Szerinte a tarvágás kifejezéssel borzasztóan lehet hiszterizálni az embereket, noha ez csak egy eleme egy bevett erdőfelújítási technológiának. Hangsúlyozta azt is, az erdőgazdálkodási feladatokat jelenleg is végző KEFAG Zrt.-vel nagyon jó volt eddig az együttműködés, az új koncepció viszont olyan új feladatokat is tartalmaz, amely a vállalkozási szerződése alapján nem feladata a KEFAG-nak, így például a civilek, lakók bevonását. 

A koncepciótervet végül egyhangúlag elfogadta a testület, eszerint a polgármester a KEFAG-gal határozatlan időre kötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a végrehajtó személyzet kiválasztása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

borítóképünk: A Szent István körúton az erdőfelújítás sarjaztatással történik. Fotó: Hraskó István 

forrás: BAON

Előző cikk

Faültetés régen és mostanában

Következő cikk

Mocsárciprusok Tiszaigaron



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések