FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Interjú az erdőgazdálkodókat érintő pályázatok kapcsán

Az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság Fejlesztéspolitikai Főosztályát az Alföldi Erdőkért Egyesület levélinterjú formájában kérdezte meg az aktuális és a közeljövőben várható, erdőgazdálkodókat érintő VP-s pályázatokról.

Nagy Attila főosztályvezető jóvoltából megkaptuk a Főosztály válaszait, így szeretnénk azokat szélesebb szakközönség elé tárni. Bízunk benne, hogy a válaszok segítenek majd sikeres pályázatok megírásában és megvalósításában.

Kérdéseink pályázatok kiírásával kapcsolatban:

A1. A jelenleg folyamatban lévő erdészeti témájú VP pályázatokban várható-e változás a következő tervezési ciklusig? Ha igen, akkor csak kisebb pontosítások várhatóak, vagy esetleg a célterületekben is történhetnek változások? Változhatnak-e az egységköltségek?

Válasz: Az Európai Parlament döntése alapján a Közös Agrárpolitika (KAP) vonatkozásban a 2021-es és a 2022-es évre átmeneti időszak került bevezetésre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozások alapján lesz biztosítva az agrártámogatások folytonossága, illetve az erdészeti pályázatok döntő többsége is elérhető lesz ezen időszakban.

A Vidékfejlesztési Program módosítása alapján várhatóan az Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek (VP-5-8.6.2-16) felhívás kiválasztási kritériumai módosulnak, illetve tervezzük az Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése (VP5-8.3.1-17) felhívás újranyitását, valamint a felhívás keretén belül további új célterületeket is szeretnénk elérhetővé tenni, mint pl. „ erózióvédelmet és vízvisszatartást szolgáló tókák létesítése”, „erdészeti károsítók elleni biológiai, vagy vegyszeres védekezés: madárodúk kihelyezése és fenntartása, lisztharmat elleni vegyszeres védekezés, cserebogár pajor elleni védekezés”. E felhívás vonatkozásában egységköltség emelés is tervezett. Ezek természetesen jelenleg csak tervek, javasoljuk, hogy folyamatosan kövessék nyomon a Széchenyi2020 felületen a változásokat.

A legtöbb erdészeti felhívás esetében már korábban növeltük az egységköltségeket (pl. erdősítés, agrár-erdő, erdőkár helyreállítás, erdőszerkezet-átalakítás, erdő-környezetvédelmi kifizetések), így további egységköltség módosítás ezen felhívások esetében nem várható. A további erdészeti pályázati kiírások esetében nem tervezünk a közeljövőben nagyobb mértékű módosítást.

A2, A fenti pályázatok témakörei a következő tervezési időszakban várhatóan továbbra is támogatottak lesznek-e?

Válasz: 2021. decemberében elkészült a hazai KAP Stratégiai Terv, mely az Európai Bizottság jóváhagyását követően 2023. január 1-én indul és 2027 végéig tart. Az előzetes tervek alapján a 2014-2020-as időszakban meghirdetett erdészeti támogatások az új tervezési ciklusban is elérhetőek lesznek.

A3, Várható-e a fenti témákat kiegészítő, újabb erdészeti témájú pályázat a következő ciklusban?

Válasz: A Stratégiai Terv keretében elérhető erdészeti beavatkozások kidolgozása jelenleg is folyamatban van, ugyanakkor az előzetes elképzelések alapján több új beavatkozás is várható a következő ciklusban, például a digitalizáció elősegítése, az együttműködések ösztönzése és a fiatal erdőgazdálkodók támogatása tekintetében.

A4, Van-e javaslatuk, megszívlelendő tanácsuk a leendő pályázók számára?

Válasz: Mivel az erdészeti pályázatok rendkívül sokrétűek, ezért az összes felhívásra érvényes általános tanácsot nem tudunk adni. Ugyanakkor azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az ügyfelek a támogatási kérelem beadása előtt a www.palyazat.gov.hu oldalon részletesen olvassák át a felhívásokat, valamint azok mellékleteit, illetve kérdés esetén forduljanak bizalommal a Magyar Államkincstárhoz, a területileg illetékes Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Vidékfejlesztést Támogató Főosztályához vagy az Erdőgazdálkodási Főosztályhoz, illetve az Agrárminisztériumhoz, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is segítséget nyújthat a kérdések megválaszolásában. Ezzel számos elutasítás, szankció is megelőzhető lenne.

Kérdéseink a pályázatok eljárásaival kapcsolatosan:

B1, Megalapozottak-e egyes földtulajdonosok olyan irányú aggodalmai, hogy az erdősítési pályázat esetében – vagy bármely erdészeti pályázatban – forráshiány alakulhat ki?

Válasz: A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül kiemelt forrást (4 265 milliárd forintot) fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig, ebből adódóan az erdészeti támogatásokra szánt források esetében sem várható, hogy a jövőben forráshiány alakuljon ki. Továbbá a Kormány kiemelt prioritásként kezeli az erdőtelepítést, fásítást, valamint az erdők minőségi állapotának a megőrzését.

B2, A nyertes pályázók esetében a kifizetések sajnos nem ritkán késve érkeznek meg. Mi okozhatja ezeket a késéseket, illetve mekkora késésre számíthat a pályázó?

Válasz: A Kifizető Ügynökség elmúlt időszakban történő szervezeti átalakítása, valamint az Államkincstárnál és a megyei kormányhivatalok vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteinél tapasztalható létszámhiány miatt a korábbi időszakokban valóban lassabban haladt a támogatási kérelmek feldolgozása, ugyanakkor tapasztalataink szerint az elmúlt két évben már felgyorsultak ezek a folyamatok. Minden erdészeti pályázat vonatkozásában általánosságban elmondhatjuk, hogy a jelenlegi kapacitások és szabályok alapján a lehető leghamarabb bíráljuk el a kérelmeket. A hatósági feladatokra viszont nincs rálátásunk.

B3, Melyek a leggyakoribb hibák, amelyekre pályázatok elkészítésekor a pályázónak célszerű külön figyelnie? Az egyes szükséges hatósági engedélyeket sikerül-e időben megszereznie a pályázóknak? Vannak-e jellemző hibák például a tulajdonviszony igazolásával, genetikai megőrzési tételek azonosításával, vagy éppen az erdőtervnek való megfeleléssel kapcsolatban?

B4, Melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyek az erdészeti jogcímek megvalósítása során jelentkeztek, azaz a megvalósítás során mire kell tekintettel lennie a pályázónak? Vannak-e gyakran elmaradó vagy nem megfelelően végzett munkálatok? Megfelelőek-e a terepi kijelölések, határ-azonosítások? Genetikai erőforrások fejlesztése és megőrzése esetében vannak-e problémák a megőrizendő klónok, egyedek, állományok helyes azonosításban, és a tételek megőrzésében? Vannak-e az egyes pályázati témákban rendszeresen előforduló problémák a megvalósításban, vagy a pályázati feltételeknek a pályázók jellemzően meg tudnak felelni?

B5, Sikerül-e a pályázóknak a pályázat megvalósítása során a szükséges dokumentációt összeállítania? Van-e probléma a munkatervek, kezelési tervek készítésével? Sikerül-e a hatósági engedélyeket és igazolásokat beszereznie a pályázóknak? A beszerzések, a számlák estében jelentkeztek-e problémák az ellenőrzések során?

Válasz: A kérelmek feldolgozásában közreműködő Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a B3-B5.
kérdések vonatkozásában az alábbi válaszokat tudjuk adni.

A felsorolt erdészeti pályázatok esetében az alábbiak a leggyakrabban előforduló elutasító, részben helyt adó okok:

VP-5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek
(Fiatalerdők állománynevelése) TK esetén:
– Részterületes igénylés esetén a mérési jegyzőkönyv csatolása elmarad
– Értékelés során nem éri el a minimális pontszámot
– Nem rendelkezik jogerős erdőtervvel vagy jogerős erdőtelepítési kivitelezési tervvel
– Nem éri el a minimálisan támogatható terület méretet

KK (kifizetési kérelem) esetén:
– Foglalkoztatás bővítés esetén nem nyújtja be a munkaszerződés másolatát
– Közfoglalkoztatottal bővítés során nem nyújtja be a hatósági szerződés másolatát és a munkaszerződés másolatát
– A tevékenység elvégzésétől számított 20 napon túl adja be a kifizetési kérelmét, ez jogvesztő hatályú

VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések

TK (támogatási kérelem) esetén:
– az erdőgazdálkodói jogosultság nem áll fenn a fenntartási időszak végéig, ami lehet a haszonbérleti szerződés miatt vagy a megbízási szerződés miatt
– nem éri el a minimálisan támogatható terület méretet
– értékelés során nem éri el a minimális pontszámot
– anyagmozgatás esetén az 5 éves kötelezettségvállalás miatt nem támogatható ismételten a tevékenység az erdőrészleten

KK esetén:
– anyagmozgatás esetén a 13. számú melléklet nem a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kerül benyújtásra, hanem az EK-hoz csatolják az ügyfelek
– a kötelezően csatolandó mellékletek hiányosan kerülnek feltöltésre

VP4-15.2.1.1-16 Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, VP4-15.2.1.2-17 Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése

TK esetén:
– nincs csatolva kormányzati hozzájárulás

KK esetén:
– helyszíni ellenőrzés során történő meg nem felelés

VP4-12.2.1-16 – Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések

– Az egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja szerint az igényelt erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattárban nem szerepel (hibás községhatárt jelöl meg, megváltozhatott az erdőrészlet megnevezése, megosztásra került stb)

VP5-8.4.1.-16 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása

– Az erdőrészlet káreseménnyel érintett része részterületen következett be, azonban az egységes kérelem benyújtásakor a kérelmező egész erdőrészletre igényel és így táblaadatoknál sem kerül részterület (mérési jkv alapján) rajzolásra
– Részterületes káresemény esetén mérési jegyzőkönyv nem kerül benyújtásra (nem hiánypótoltatható)
-Szaporítóanyag származási igazoláson nem kerül feltüntetésre, hogy az mely erdőrészleten, milyen mennyiségben és mikor kerül felhasználásra
– Megvalósítási határidő meghosszabbításáról szóló határozattal nem rendelkezik, mely alapján elfogadható lehetne a két éven túli igénylés (káresemény és kérelem benyújtása között) „a káresemény bekövetkeztét követő két naptári éven belül, a tevékenység erdőrészletenkénti maradéktalan megvalósítását követően jogosult – egységes kérelem keretén belül – a támogatási kérelem – egyúttal kifizetési igénylés benyújtására. A meghatározott határidőtől eltérően a támogatást igénylő jogosult azon erdőrészletek után a támogatási kérelem – egyúttal kifizetési igénylés benyújtására, ahol az erdészeti hatóság az Evt. 52/A. § (5) bekezdésére való hivatkozással – kizárólag jelentős mértékű abiotikus vagy biotikus károsítás bekövetkezése miatt – határozatban rögzíti, hogy az Evt. 52§ (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az erdőgazdálkodónak nem felróható okból a felújítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni és egyúttal számára engedélyezte a felújítás megkezdésére vonatkozó határidő kitolását”
– Nem az erdészeti hatóság határozatának megfelelően, az abban meghatározott minden előírás és a szakmai követelmények betartásával végezte el a tevékenységet.
– Felhívás 2. számú mellékletében meghatározott minimális csemeteszámot a területen meglévő és a pótlás során bevitt csemetékkel együtt nem éri el.

VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása

TK:
– Ha a földhasználati jogosultságot magánokirattal igazolja, akkor előfordul, hogy nincs a támogatási időszak végéig igazolva a jogviszony, ez hiánypótlást és a bírálat elhúzódását vonja maga után.
– Előfordul, hogy megkezdett telepítésre nyújtanak be támogatási kérelmet, ez elutasítást von maga után.
– A kiegészítő intézkedések nem szerepelnek a telepítési terven, így azok nem kapnak támogatási jogosultságot.
– Jövedelempótló támogatásra való jogosultság vizsgálatához nem a megfelelő SAPS igénylés évét jelölik meg.

KK:
– A táblákhoz rossz erdőrészletsorszámot adnak meg, ez még mindig tipikus hiba, jóllehet a Kincstár igyekszik ezeket előzetesen kiszűrni és még a benyújtási időszakban javításra felhívni az ügyfeleket, azonban ezzel éppen a mielőbbi kifizetéseket hátráltatják.
– A fél hektár körüli nagyságú erdőrészleteknél az igénylésnél a támogathatósági érték alatt adják meg a területet, vagy éppen ennél kisebb területen valósítják meg a telepítést.
– Leggyakoribb a kifizetéseket hátráltató hiba, hogy az ügyfelek a kérelmek elbírálásáig sem regisztráltatják magukat erdőgazdálkodóként a kérelmezett területre, későn vagy egyáltalán nem kezdeményezve ezt.
– Rendszeres ápolás hiánya miatt előfordul meg nem felelés megállapítása a helyszíni szemlék során, ha ezen megállapítások nem is mindig megalapozottak, akkor is jelentős késedelmet okoz a kérelmek újra megfelelt státuszba hozatala.

VP5-8.3.1-17 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése

TK esetén:
– Olyan erdőrészletre igénylik a tevékenységet, amely nem támogatható (pl: kismértékben veszélyeztetett)
– A jogosultsága nem áll fenn a fenntartási időszak végéig, ami lehet a haszonbérleti szerződés, hozzájárulás miatt vagy a megbízási szerződés miatt
– A támogatási időszak alatt (tűzpászta 5. év) az adott erdőrészlet vonatkozásában elvégzik a véghasználatot, ugyanakkor az erdőfelújítás során más állomány kerül kialakításra , ami megváltoztatja az erdőrészlet tűzvédelmi besorolását (közepesen vagy nagymértékben veszélyeztetettből kismértékben veszélyeztetett módosul)
– Víznyerőhely esetén, ha egy darab víznyerőhely két erdőrészletet érint, azt TK-ban két darab víznyerőhelynek igénylik, mindegyik erdőrészletbe egyet
– Értékelés során nem éri el a minimális pontszámot
– Nem rendelkezik védelmi tervvel vagy jogerős erdőtervvel

KK esetén:
– Az első kifizetési kérelemhez nem nyújtja be a kötelezően csatolandó mellékleteket
– Nem a támogatói okirat szerint igényli a tevékenységeket, hanem egyben adja meg (pl: támogatói okiratban szerint 5 db különböző méretű tűzpászta, KK-ban 1db tűzpászta összesített mérettel)
– Víznyerőhely esetén nem rendelkezik az első KK benyújtásakor jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel
– Helyszíni ellenőrzés során történő meg nem felelés (tűzpásztánál a leggyakoribb, hogy nem felel meg a szakmai követelményeknek)
– Támogatási időszak alatt (tűzpászta 5. év) megváltozik az erdőrészlet tűzvédelmi besorolása

VP5- 8.5.1.-17 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

TK:
– olyan célállományra nyújtják be a kérelmet, ami a felhívás alapján nem támogatott
– az erdőgazdálkodói jogosultság nem áll fenn a fenntartási időszak végéig, ami lehet a haszonbérleti szerződés miatt vagy a megbízási szerződés miatt
– nem vágásérett a faállomány és tarvágás előírás sem szerepel
– nem éri el a minimálisan támogatható terület méretet
– értékelés során nem éri el a minimális pontszámot
– nem annyira tipikus, de előfordul, hogy megkezdett telepítésre nyújtanak be kérelmet.

KK:
– mivel hamarabb nyújthatnak be KK-t, akár közvetlenül a TK benyújtást követően, így egy esetleges TK elutasítás miatt alapjogosultság ellenőrzés után elutasításra kerül a kifizetési kérelem,
– a kötelezően csatolandó mellékleteket nem teljes körűen kerül feltöltésére:
o mérési jegyzőkönyv hiánya
o szaporító anyag hiánya
o kerítés pontos helyét és méretét alátámasztó mérési jegyzőkönyv hiánya
– erdészeti hatóság számára nem küldik meg a szaporítóanyag igazolás másolatát
– nem megfelelő a csemeteszám, nem éri el a PF-ben előírt kötelező minimális csemeteszámot

VP5-8.2.1-16 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

TK:
– értékelés során nem érik el a minimum ponthatárt egyes tevékenységek
– egyes kiegészítő intézkedéseket azokban az esetekben nem támogatunk, ahol az ügyfél nem tudja igazolni, hogy extenzív állattartást folytat

KK:
– helyszíni ellenőrzés során történő meg nem felelés

B6, Van-e javaslatuk, megszívlelendő tanácsuk a nyertes pályázók számára pályázatuk megvalósításával kapcsolatosan?

Válasz: A A4. kérdés vonatkozásában adott tanácsokat tudjuk a nyertes pályázóknak is javasolni.

Az erdőtelepítés szakmai vonatkozásait illetően szeretnénk felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy nagy körültekintéssel válasszanak fafajt, és ne csak a jelenlegi, de a hosszabb távon – adott esetben véghasználatkor – várható talajtani, klimatikus és piaci körülményeket is mérlegeljék döntéshozáskor!

Janik Gergely, AEE titkár

Előző cikk

Art-Innova - Komlóról a nagyvilágba

Következő cikk

Szociális Tüzelőanyag Program ismét teljesítve



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
4
Share