Fehérorosz, orosz és ukrán relációkból jelentős a rétegeltlemez importunk, ezért e cikk ezen termék külforgalmát vizsgálja. A rétegeltlemez a vámtarifa szerinti pontosabb megnevezése: “4412 Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru”. Tehát benne van a lécbetétes bútorlap is.
Ezen a grafikonon jó példáját láthatjuk a külkereskedelmi statisztikában valamely rejtélyes okból időnként előforduló nagy valószínűséggel lehetetlen, nem valós adatnak, ami mindig a mennyiséget érinti. Az érték adatokra jobban figyelnek az adatközlők valami különös okból. Itt a 2018. évi Németországból import adata nyilvánvalóan hibás, nem illik az előtte és utána időszak adataihoz. Ezért hasamra csaptam és a 2018. évi német import mennyiséget elosztottam 10-el, s az alábbi grafikon lett az eredmény. (Akinek van jobb ötlete, meg tudja keresni, hogy pontosan mi lenne a helyes adat, ne tartsa magában a megoldást.)
Itt meg azt láthatjuk: elképzelhető, hogy az osztrák mennyiségi import adat sem “tökéletes”, de ezzel már nem foglalkoztam. E két anomálián túllépve az időszak egészében a rétegeltlemez behozatal 50 e t-ról közel 60 e t-ra emelkedését figyelhetjük meg.
A grafikonokon szereplőkön kívül még egészen csekély mennyiségeket importáltunk még ezen országokból: Arab Emírségek, Brazília, Svájc, Hongkong, Írország, Izrael, Irán, Koreai Köztársaság, Liechtenstein, Luxemburg, Moldova, Norvégia, Portugália, Szingapúr, Thaiföld, Egyesült Államok, Szerbia. Továbbá valamivel többet, de szintén nem jelentős tételeket hoztunk e helyekről: Bosznia-Hercegovina, Belgium, Bulgária, Kanada, Kína, Ciprus, Dánia, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Egyesült Királyság, Görögország, Horvátország, India, Litvánia, Lettország, Hollandia, Svédország, Szlovénia, Törökország, Vietnam. E két csoport adata együtt jelenik meg a fenti grafikonokban az egyéb országok megnevezéssel.
2021-ben az Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból behozott rétegeltlemez együtt 22.060 tonna volt, ami a mindösszesen azévi 58.444 tonnának a 38%-a. Tehát jelentős részarányt képviselt. Ráadásul ez feltehetően mind nyír lemez volt, mely fafajból a többi relációnak lényegében nincs, vagy alig van kínálata. (Meg persze az árszintek sem közömbösek.) E három reláció szállítóképességének a háború miatti elakadása miatt a nyírlemez felhasználók bizonyára jelentős nehézségekkel néznek szembe.
Export esetén pedig valamely kiváló piaci szereplőnek a 2019. évi német adatot sikerült “megvariálnia”. Szintén hasraütéses alapon ezt is 10-el elosztottam. (Akinek jobb hibajavítási javaslata van, ne tartsa magában.)
E módosítással már elfogadhatóbbnak tűnik a grafikon. (Mily szerencse, hogy e 7 év sok relációt érintő adatsorában csak egy ilyen feltűnő szarvashiba van.)
A nagyjából szinten maradó mennyiségű kivitel forintban egyre növekvő értéket mutatott. A négy legjelentősebb célország: Olaszország, Franciaország, Németország és Ausztria.
A grafikonban felsorolt országokon kívül az egyéb országok, ahová rétegeltlemezt exportáltunk, ezek voltak: Arab Emírségek, Albánia, Örményország, Argentína, Ausztrália, Banglades, Bulgária, Bahrein, Fehéroroszország, Kanada, Svájc, Kína, Kolumbia, Ciprus, Dánia, Dominikai Köztársaság, Észtország, Spanyolország, Finnország, Gabon, Grúzia, Görögország, Hongkong, Írország, Izrael, India, Irán, Japán, Koreai Köztársaság, Kuvait, Kazahsztán, Liechtenstein, Litvánia, Lettország, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Málta, Mexikó, Malajzia, Nigéria, Norvégia, Új-Zéland, Omán, Peru, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Lengyelország, Katar, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Thaiföld, Türkmenisztán, Törökország, Ukrajna, Vietnám, Koszovó, Zambia.
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis.
Feldolgozta: Mőcsényi Miklós
1 megjegyzés
Hozzászólások lezárva.