A londoni székhelyű nonprofit szervezet, az EIA fő célja környezetromboló gyakorlatok leleplezése világszerte. A kevesebb mint ötven embert foglalkoztató ügynökség derítette fel a mianmari junta illegális faexportját Olaszországba vagy vietnami szervezett bűnözői csoportok tiltott afrikai vadkereskedelmét.
Egyik legújabb projektjük részeként a szervezet több munkatársa közel egy éven át Európa legidősebb erdőit járta. Nyomkövetőket szereltek fel fákra, aminek köszönhetően feltárták, hogy nemzeti parkokból kitermelt fákból készítenek fapelletet. A nyomozás alapján Közép-Európában széles körben elterjedt gyakorlattá vált, hogy Európa utolsó őserdeiből tüzelőanyagot készítenek.
Az EIA munkáját bemutató New York Times cikke alapján ráadásul ez a gyakorlat nemhogy illegális, hanem az Európai Unió kifejezetten ösztönözte egy mára elhibázottnak tűnő szakpolitika miatt.
Az EU tíz éve kezdte a fa égetését anyagilag ösztönözni, mivel a megújuló erőforrások közé sorolt fát kevésbé tartották károsnak az olyan fosszilis fűtőanyagoknál, mint a szén vagy a gáz.
A támogatásoknál kiemelt szerepet kapott a fapellet, amely ideális reklámja lett a zöld fordulatnak: faipari hulladék hasznosítása zöldenergiává. A fapellet alapvetően faforgács és fűrészpor tömörítéséből, préselésével készül. Néhány magyarországi forgalmazó honlapja alapján valóban általános, hogy környezetbarátnak állítják be.
Az uniós támogatásoknak is köszönhetően a fapellet termelése több mint kétszeresére nőtt az EU-n belül az elmúlt tíz évben. Az import – leginkább az USA-ból – pedig ennél is nagyobb arányban, a négyszeresére bővült (2011 és 2019 között, mivel 2020-ban a koronavírus miatt felére csökkent). A pelletipar akkorára nőtt, hogy tavaly az EU nem tudta beazonosítani 120 millió tonna fa eredetét, ami nagyobb Finnország teljes faiparánál.
Az energiaárak emelkedésével ráadásul Európában jelentősen megnőtt az igény a fapelletre az elmúlt egy-két évben. A júliusi rezsiemelés óta Magyarországon is megjelent ez a folyamat. Az általam felkeresett fapellettel kereskedő honlapok többségén áruhiány miatt nem is lehet kapni a terméket.
Az EIA és a New York Times nyomozása alapján a fapellet felfutása a rendszerszintű visszaéléseket is kitermelte. Annyira vonzóvá vált a fapellet forgalmazása, hogy faforgács vagy fűrészpor helyett elkezdtek egész fák gyári aprításával pelletet gyártani. Az EIA adatai alapján a nagyobb román pelletgyárak többsége rönkfákat használ, ráadásul jelentős mértékben védett erdőkből, akár kétszáz éves fákból.
„Ha egyszer kivágod ezeket az öreg fákat, olyan károkat okozol az ökoszisztémában, amelyek évszázadok alatt jöhetnek helyre. Az ültetés ehhez nem elég” – mondta a New York Timesnak egy román erdőmérnök.
Az újság egy konkrét gyárat is bemutat az erdélyi Gyergyószentmiklósnál, ahol védett erdőkből származó rönkfák aprításával készítenek pelletet. A lap felvételekkel és belső dokumentumokkal igazolja, hogy Románia legnagyobb pelletgyárában egész fákat használnak fel gyártásra a környékbeli védett erdőkből.
Magyarországon is több olyan kereskedőt találtam, amelyek honlapjukon is közzéteszik, hogy fahullaék mellett rönkfából is gyártanak pelletet.
Drónfelvétel arról, hogy a gyergyószentmiklósi gyárban farönköt aprítanak fel
Az EIA Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában összesen tíz olyan pelletgyárat és három erőművet talált, ahová védett erdőkből szállítottak fákat. Különösen Románia esete jelentős, mivel az európai őserdők kétharmada itt található. Magyarországot nem említi külön a cikk, és az Eurostat alapján a pelletimportunk és -termelésünk elhanyagolható (a legnagyobb felhasználók közé Franciaország, Hollandia és Olaszország tartozik).
A piros pontok jelzik a védett erdőkből származó rönkfák helyét, a színezett részek pedig a védett erdőket
Nemcsak a pellet felkarolása tűnik szakpolitikai hibának, hanem az is, hogy az EU-ban a fa égetéséből származó energiát megújuló erőforrásként tartják számon. A pellet felfutásának az anyagi ösztönzők mellett ugyanis a másik oka az volt, hogy több tagállam a faégetés növelésével próbálja meg teljesíteni a megújuló energiára vonatkozó uniós előírásokat.
Ilyen ország Magyarország is, amely a lopott fa elégetéséből származó hő megbecslésével teljesíti uniós vállalásait. Magyarországhoz hasonlóan az EU-ban is az erdők irtásából származó fa a legfontosabb megújuló erőforrás. 2014-ben a megújuló energia 40 százaléka származott biomasszából az unióban, de 2020-ra a fa felkarolása miatt 60 százalék körülire nőtt ez az arány.
„Az emberek fapelletet vásárolnak, mert azt hiszik, hogy ez egy fenntartható választás, de valójában Európa utolsó őserdőinek a kiirtásához járulnak hozzá” – mondta a New York Times-nak az EIA egyik munkatársa.
Megritkított erdő a partiumi Bihar-hegységben. Fotó: Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Amikor legutóbb, 2018-ban szavaztak az EU-ban a támogatásokról, közel 800 tudós írt nyílt levelet, sürgetve a döntéshozókat, hogy a fát ne kezeljék zöldenergia-forrásként. Tavaly még a szakpolitikai döntés egyik megalapozója, az EU egyik korábbi környezetvédelmi főfelelőse is azt mondta a halálos ágyán, hogy hiba volt annyira agresszívan erőltetni a fa energetikai felhasználását.
A fa égetése miatt ugyanis évi 400 millió tonna szén-dioxid keletkezik az EU-ban, ami nagyjából Lengyelország vagy Olaszország kibocsátásának felel meg. Az elmúlt években számos kutatás – köztük tavaly az EU tudományos kutatóközpontja – is arra jutott, hogy a fa égetése magasabb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a fosszilis energiahordozóké.
Ugyanakkor van esély arra, hogy az egyre hangosabban bírált gyakorlat megváltozzon. Az Európai Parlament a héten fog szavazni arról, hogy felszámolják a legtöbb faégetést támogató anyagi ösztönzőt. A tervezet szerint csak a ténylegesen faipari hulladékból származó fapellet égetése számítana a jövőben megújuló energiának, és így támogatásra érdemesnek.
A tervezetet több ország is bírálta (például Dánia és Lettország), részben azért, mert a mostani energiaválság miatt a legrosszabbkor kellene megkezdeni a leválást a fáról is.
forrás: G7 09-10
