FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Csomagolási hulladékok csökkentése

Az Európai Bizottság új uniós szintű szabályokat javasol a csomagolásra vonatkozóan, hogy kezelje ezt a folyamatosan növekvő hulladékforrást és a fogyasztók frusztrációját. Minden európai évente átlagosan csaknem 180 kg csomagolási hulladékot termel. A csomagolás a primer nyersanyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban felhasznált műanyag 40%-át és a papír 50%-át csomagolásra szánják. Fellépés hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46%-kal nőne.
Az új szabályok célja e tendencia megállítása.

A fogyasztók számára újrafelhasználható csomagolási lehetőségeket biztosítanak, megszüntetik a szükségtelen csomagolást, korlátozzák a túlcsomagolást, és egyértelmű címkéket írnak elő a megfelelő újrafeldolgozás érdekében. Az ipar – különösen a kisebb vállalatok – számára új üzleti lehetőségeket hoznak létre, csökkentik a primer nyersanyagok iránti igényt, növelik Európa újrafeldolgozási kapacitását, valamint csökkentik Európa elsődleges erőforrásoktól és külső beszállítóktól való függőségét. A csomagolási ágazatot a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető pályára állítják.

A Bizottság emellett egyértelmű helyzetet teremt a fogyasztók és az ipar számára a bioalapú, komposztálható és biológiailag lebomló műanyagok tekintetében: meghatározza, hogy az ilyen műanyagok felhasználása milyen körülmények között előnyös valóban a környezet szempontjából, és hogyan kell az ilyen műanyagokat megtervezni, ártalmatlanítani és újrafeldolgozni.

A javaslatok az európai zöld megállapodás körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének és azon célkitűzésének kulcsfontosságú építőelemei, hogy a fenntartható termékek általánossá váljanak. Emellett választ adnak az európaiaknak az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott konkrét igényeire is.

A csomagolási hulladék megelőzése, az újrahasználat és az utántöltés ösztönzése, valamint 2030-ig az összes csomagolás újrafeldolgozhatóvá tétele

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós jogszabályok javasolt felülvizsgálatának három fő célkitűzése van. Először is, a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése érdekében: a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, a szükségtelen csomagolás korlátozása, valamint az újrafelhasználható és újratölthető csomagolási megoldások előmozdítása. Másodszor, a jó minőségű („zárt rendszerű”) újrafeldolgozás ösztönzése érdekében: 2030-ra az uniós piacon forgalmazott összes csomagolás gazdaságilag életképes módon történő újrahasznosíthatóvá tétele. Végül pedig az elsődleges természeti erőforrások iránti igény csökkentése és a másodlagos nyersanyagok jól működő piacának megteremtése érdekében kötelező célértékek révén az újrafeldolgozott műanyagok csomagolásban való felhasználásának fokozása.

  • A kitűzött cél az, hogy 2040-re tagállamonként egy főre vetítve a csomagolási hulladék 15%-kal csökkenjen 2018-hoz képest. Ez összességében mintegy 37%-os hulladékcsökkenést eredményezne az EU-ban a jogszabály módosítása nélküli forgatókönyvhöz képest. A csökkenést mind az újrahasználat, mind az újrafeldolgozás szolgálni fogja.
  • Az elmúlt 20 évben erőteljesen visszaszorult a csomagolások újrahasználata, illetve utántöltése; a gyakorlat előmozdítása érdekében a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk a fogyasztóknak, például az elvitelre szánt italokat és ételeket, vagy az elektronikus kereskedelem keretében teljesített kézbesítéseket. Emellett sor kerül a csomagolási kiszerelések szabványosítására és az újrahasználható csomagolások egyértelmű címkézésére.
  • Az egyértelműen szükségtelen csomagolások kezelése érdekében betiltják a csomagolás bizonyos formáit, például az éttermekben és kávézókban fogyasztott élelmiszerek és italok egyszer használatos csomagolását, a gyümölcsök és zöldségek egyszer használatos csomagolását, csakúgy mint a szállodákban használt miniatűr samponos flakonokat és egyéb miniatűr csomagolásokat.  
  • Számos intézkedés célja, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolást.Ez magában foglalja a csomagolás tervezési kritériumainak meghatározását; kötelező betétdíjas rendszerek létrehozását a műanyag palackokra és alumíniumdobozokra vonatkozóan; valamint annak egyértelművé tételét, hogy a csomagolások mely szűk körének kell komposztálhatónak lennie, hogy a fogyasztók ezeket a biohulladékba dobhassák.
  • A gyártóknak az új műanyag csomagoláson kötelezően fel kell tüntetniük az újrafeldolgozott tartalom arányát is. Ez segíteni fog abban, hogy az újrafeldolgozott műanyag értékes nyersanyaggá váljon, amint azt a PET-palackok példája is mutatja az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv összefüggésében.
Mindannyian kaptunk már online rendelt termékeket túl nagy dobozokban. És gyakran elgondolkodunk azon, hogyan válasszuk szét a hulladékot az újrafeldolgozáshoz, mit kezdjünk azzal a biológiailag lebomló zacskóval, vagy hogy ezt a csomagolást újra fel fogják-e használni, vagy legalábbis új értékes anyagokká alakítják-e. Naponta személyenként fél kilogramm csomagolási hulladékot állítunk elő. Az új szabályokkal döntő fontosságú lépéseket javaslunk annak érdekében, hogy a fenntartható csomagolás általánossá váljon az EU-ban. Megteremtjük a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság elvei – csökkentés, újrahasználat, újrafeldolgozás – működjenek. A fenntarthatóbb csomagolás és a bioműanyagok a zöld és digitális átállás új üzleti lehetőségeiről, az innovációról és az új készségekről, a helyi munkahelyekről és a fogyasztók megtakarításairól szólnak.
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos 

A javaslat eloszlatja a félreértéseket azzal kapcsolatban, hogy melyik csomagolás melyik hulladékgyűjtőbe tartozik. Minden csomagoláson fel kell tüntetni egy címkét, amely tájékoztat arról, hogy a csomagolás miből készült és milyen hulladékáramhoz tartozik. A hulladékgyűjtő konténereket megegyező címkékkel kell ellátni. Az EU-ban mindenütt ugyanazokat a szimbólumokat fogják használni.

2030-ra a javasolt intézkedések 43 millió tonnára csökkentenék a csomagolásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, szemben 66 millió tonnával, ha nem változtatnák meg a jogszabályokat – ez a csökkenés nagyjából annyi, mint Horvátország éves kibocsátása. A vízhasználat 1,1 millió m3-rel csökkenne. A gazdaságot és a társadalmat érő környezeti kár költsége a 2030-as alapforgatókönyvhöz képest 6,4 milliárd euróval csökkenne.

Az egyszer használatos csomagolóanyagokat gyártó iparágaknak be kell ruházniuk az átállásba, de az EU-n belüli általános gazdasági és munkahelyteremtő hatás pozitív. Az újrahasználat ösztönzése önmagában várhatóan több mint 600 ezer munkahelyet fog eredményezni 2030-ra az újrafelhasználási ágazatban, közülük sok helyi kis- és középvállalkozásoknál. Számos újítást várunk a csomagolási megoldások terén, ami kényelmessé teszi a hulladékcsökkentést, az újrahasználatot és az újrafeldolgozást. Az intézkedések várhatóan pénzt is megtakarítanak: minden európai polgár csaknem 100 eurót takaríthat meg évente, ha a vállalkozások e megtakarításokat átengedik a fogyasztóknak.

A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokkal kapcsolatos félreértések eloszlatása

A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok használata és gyártása folyamatosan növekszik. Számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ezek a műanyagok pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre, ahelyett, hogy súlyosbítanák a műanyagszennyezést, az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését.

A Bizottság új jogi kerete egyértelművé teszi, hogy ezek a műanyagok hogyan képezhetik a fenntartható jövő részét.

Az egyszer használatos műanyagok elleni küzdelmet követően megtesszük a következő lépést a szennyezésmentes jövő felé vezető úton. A mai javaslataink csökkentik a csomagolási hulladékot, előmozdítják az újrahasználatot és az utántöltést, növelik az újrafeldolgozott műanyagok használatát, és megkönnyítik a csomagolás újrafeldolgozását. Az európai polgárok szeretnének megszabadulni a túlcsomagolástól és a szükségtelenül túlméretezett csomagolástól, a vállalkozások pedig készen állnak arra, hogy előrelépéseket tegyenek a fenntartható, innovatív csomagolási megoldások és rendszerek terén. Tisztázzuk továbbá a bioalapú és biológiailag lebomló műanyagokkal kapcsolatos megtévesztő állításokat, hogy a gyártók és a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy az ilyen műanyagok milyen feltételek mellett igazán környezetbarátak, és járulnak hozzá a zöld és körforgásos gazdasághoz.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök

A bioalapú műanyagok előállításához felhasznált biomasszát fenntartható módon, a környezet károsítása nélkül és a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét szem előtt tartva kell beszerezni: a gyártóknak előnyben kell részesíteniük a szerves hulladékok és a melléktermékek alapanyagként való felhasználását. Emellett a zöldrefestés elleni küzdelem és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a gyártóknak el kell kerülniük a műanyagtermékekre vonatkozó általános állításokat, mint például a „bioműanyagok” és a „bioalapú”. A bioalapú tartalomra vonatkozó kommunikáció során a gyártóknak a termék bioalapú műanyagtartalmának pontos és mérhető arányára kell hivatkozniuk (például: „a termék 50%-ban bioalapú műanyagot tartalmaz”).

A biológiailag lebomló műanyagok körültekintő hozzáállást igényelnek. Vanszerepük a fenntartható jövőben, de olyan konkrét alkalmazásokra kell irányulniuk, ahol a körforgásos gazdaságra gyakorolt környezeti előnyeik és értékük bizonyított. A biológiailag lebomló műanyagok semmiképpen sem jelenthetik azt, hogy szemetelni szabad. Ezenkívül fel kell tüntetni rajtuk, hogy mennyi idő szükséges a biológiai lebomlásukhoz, milyen körülmények között és milyen környezetben. A valószínűleg szemétbe kerülő termékek, beleértve az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartozó termékeket is, nem tekinthetők, illetve nem jelölhetők biológiailag lebomlónak.

Az iparilag komposztálható műanyagok csak akkor használhatók fel, ha környezeti előnyökkel járnak, nem befolyásolják hátrányosan a komposzt minőségét, és megfelelő biohulladék-gyűjtő és -kezelési rendszer működik. Iparilag komposztálható csomagolás csak teafilterek, filteres kávékapszulák és -betétek, gyümölcs- és zöldségmatricák, valamint nagyon könnyű műanyag zacskók esetében engedélyezett. A termékeken mindig fel kell tüntetni, hogy az uniós szabványoknak megfelelően ipari komposztálásra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkeznek.

További lépések

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló javaslatot az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogja megvizsgálni.

A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra vonatkozó szakpolitikai keret irányadó lesz az e kérdéssel kapcsolatos jövőbeli uniós munkához, például a fenntartható termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményekhez, a finanszírozási programokhoz és a nemzetközi egyeztetésekhez. A Bizottság arra ösztönzi a polgárokat, a hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy szakpolitikai, beruházási vagy beszerzési döntéseik során vegyék figyelembe ezt a keretet.

Háttér-információk

Mindannyiunk érdeke a csomagolt áruk védelme és biztonságos szállítása, de a csomagolás és a csomagolási hulladék jelentős hatást gyakorol a környezetre és a primer nyersanyagok felhasználására. A csomagolási hulladék mennyisége növekszik, gyakran gyorsabb ütemben, mint a GDP. A csomagolási hulladék az elmúlt 10 évben több mint 20%-kal nőtt az EU-ban, és az előrejelzések szerint 2030-ig további 19%-kal fog emelkedni, ha nem kerül sor intézkedésre.

A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok mindennapi életünkben a hagyományos műanyagok alternatívájaként jelennek meg. A polgárok megtalálhatják ezeket a műanyagokat a csomagolásban, a fogyasztási cikkekben és a textiliparban, valamint más ágazatokban. Mivel „bio”-nak nevezik őket, a fogyasztók úgy vélik, hogy feltétlenül jót tesznek a környezetnek. Ez azonban csak bizonyos mértékben igaz.

Az e kérdésekkel foglalkozó mai csomag a 2022 márciusában elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó első intézkedéscsomagot követi. Ez a korábbi intézkedéscsomag magában foglalta a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló új rendeletet, a fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégiát, valamint olyan új intézkedéseket javasolt, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy nagyobb szerepet játsszanak a zöld átállásban.

További információk

A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai keret

Javaslat a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatára

Kérdések és válaszok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról

Kérdések és válaszok a bioalapú műanyagokról

Tájékoztató a csomagolásról és a bioalapú műanyagokról

Sajtóközlemény a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításáról 

Kérdések és válaszok a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításáról

Tájékoztató a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításáról

forrás: EUPressCorner 11-30

FATÁJ kiegészítés:
Elkészítettük a joganyag NEM HIVATALOS magyar változatát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

400-szoros értékű design termék faaprítékból

Következő cikk

CEPI a csomagolási hulladék-rendelet tervezetről



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések