A történelem azt mutatja, hogy a radikális innováció jellemzően magasabb életszínvonalhoz és jobb termelékenységhez járul hozzá. Az évszázadok során Svájc számos hátrányát leküzdötte, kihasználva olyan tényezőket, mint a kis mérete. De egyetlen ország, így Svájc sem engedheti meg magának, hogy az emberiség előtt álló globális kihívásokkal szemben önelégült legyen.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a technológiai innováció központi szerepet fog játszani az éghajlatváltozás kezelésében, a nettó nullás célok elérésében és a bolygó megjavításában. Ezért van értelme, hogy tanulságokat vegyünk a világ vezető innovációjától.
Lenyűgöző alpesi hágók, síelés, óragyártás, csokoládé, fondü, Heidi, semlegesség, banki tevékenység és természetesen Davos. Ezek azok a dolgok, amelyek Svájc említésére eszünkbe jutnak. Kevésbé ismert az a tény, hogy 12 egymást követő évben a globális innovációs index élén állt.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által készített index olyan területek alapján rangsorolja az országokat, mint az évente bejegyzett szabadalmak száma, a GDP százalékában kifejezett, K+F-re fordított pénzösszeg, valamint az oktatási rendszerük szilárdsága. Svájc ezeken a területeken és még sok más területen is rendíthetetlen következetességről tett tanúbizonyságot, és olyan különböző területekre fordított finanszírozást és összpontosítást, mint a fintech, a gyógyszeripar és az élelmiszer-rendszerek.
Ennek eredményeképpen országszerte központok – vagy a domborzati adottságokat tekintve inkább “völgyek” – alakultak ki, ahol egy adott területen az innovációt elősegítik és támogatják. Svájcnak van egy külön erre a célra létrehozott ügynöksége is – az Innosuisse -, amelynek feladata a tudományos alapú innováció finanszírozása, és az egyetemek munkája gyakran segíti az induló vállalkozások létrejöttét. Ezek közé tartozik a Climeworks, a világ első kereskedelmi célú szén-dioxid-eltávolítási technológiája, amely az egyik fő technológiai egyetem spin-offja. A vállalat a szén-dioxid-leválasztási megoldások méretét növeli, bejelentette egy második kereskedelmi üzem tervét Izlandon, és 2050-re évi 1 milliárd tonna CO2-t kíván eltávolítani a légkörből.
Mit tanulhat a világ a svájci megközelítésből?
Ránézésre Svájcnak nincs sok előnye. Fizikailag kicsi, hegyvidéki és tengerparttal nem rendelkező, mindössze 8,7 millió lakosú, és nagyobb, befolyásos országok veszik körül. Azonban a maga javára fordította azt, amit egyesek hátrányosnak tartanak.
Sikeréhez alapvető fontosságú az oktatás. Erős tanulási rendszerrel rendelkezik a kisgyermekkortól egészen a posztgraduális szintig. Az egy főre jutó lakosra vetítve itt található a világon a legtöbb Top 500-as egyetem, amelyek élén a két világhírű svájci szövetségi technológiai intézet, a zürichi ETHZ és a lausanne-i EPFL áll. Itt a kutatás egyszerre alap- és alkalmazott kutatás, ezáltal támogatva a tudás megszerzését, valamint a társadalmi és üzleti problémák megoldását. Nem meglepő, hogy ez jelentős együttműködést eredményez az egyetemek és az ország ipara között. Ezt a nyolc svájci alkalmazott tudományok és művészetek egyetemének hálózata formalizálja, amely hídként működik a nagyobb intézményekben folyó alapkutatás és az ipar, különösen a kkv-k között.
A tanulmányok és az alkalmazások ilyen szilárd alapjai képzett munkaerővel látják el Svájcot, amely jutalmazza a kemény munkát és a kezdeményezőkészséget. Azok számára, akik nem folytatnak felsőoktatási tanulmányokat, jól kidolgozott gyakornoki képzés áll rendelkezésre, és az egyén egész pályafutása során átképzési és továbbképzési lehetőségek állnak rendelkezésre. Mindezzel párhuzamosan a kormány politikája tovább erősíti a munkaerőt azáltal, hogy támogatja a keresett készségekkel rendelkező nemzetközi munkavállalókat.
Ez a dinamika és az ország kis mérete elősegítette az innováció tematikus területeinek kialakulását. Ezek közé tartozik a Crypto Valley Egyesület, amely Zugból indult, és a nemzetközi blokklánc-fejlesztésre összpontosít; a Drone Valley, amelynek kettős bázisa Lausanne-ban és Zürichben van, és olyan drónok fejlesztésére összpontosít, amelyek olyan területeken alkalmazhatók, mint a napenergia és a környezetvédelem; valamint a Svájci Élelmiszer- és Táplálkozási Völgy, amely az élelmiszer-rendszerek innovációját erősíti.
Svájc sikerének másik fontos eleme a finanszírozás. Az ország a GDP több mint 3%-át költi K+F-re (2019-ben 25,5 milliárd dollárt), amelynek mintegy kétharmadát a magánszektor adja. Ennek jótékony hatását jelzi a Svájcban évente bejegyzett szabadalmak száma. Egy főre vetítve évek óta a legtöbbet regisztrálja globálisan; 2021-ben 8 442-t, elsősorban az orvostechnológiára.
Tanulni Svájc kihívásaiból
Egyetlen ország sem engedheti meg magának az önelégültséget, különösen az emberiség előtt álló globális kihívások mértékét tekintve. Ez alól Svájc sem kivétel. Amint a globális versenyképességi indexben elfoglalt helyezése is mutatja, az országnak egyre nagyobb versenyben kell helytállnia az élvonalban olyan nagy múltú versenytársakkal, mint Svédország és az Egyesült Államok, olyan nagyágyúkkal, mint Kína, és olyan regionális sztárokkal, mint Dél-Korea. A 2012-2013-as indexben Svájc az első helyen végzett, és az innováció, az oktatás, a munkaerőpiac hatékonysága, az üzleti szektor kifinomultsága, a kutatóintézetek erőssége, a K+F-kiadások, a hatékony és átlátható közintézmények és az erős jogállamiság terén nyújtott szinte általános elismerést kapott. 2019-re az ötödik helyre csúszott vissza, különösen az olyan területeken, mint az üzleti dinamizmus.
A kormány reagált, például csökkentette a bürokráciát, hogy az induló vállalkozások számára egyszerűsítse a folyamatot, de a tanulság, amelyet más nemzeteknek is meg kellene fontolniuk, az, hogy erős alapokat kell fenntartani, legyen szó akár az oktatásról vagy a jogállamiságról, miközben lépést kell tartani a változó üzleti és befektetési környezettel is. Ez a ködös elem új kihívásokat és fejlesztést igénylő területeket teremt, amelyek agilis döntéshozatalt követelnek meg.
A második kihívás, amelyet nehezebb kezelni, de amely szintén tanulságos más nemzetek számára, az ország mentalitása. Egy másik vélemény szerint a svájciakat nem tartják kockázatvállalóknak. Ez érdekes, tekintve, hogy az innovációra helyezik a hangsúlyt, de ha kicsit mélyebbre ásunk, kiderül, hogy a svájci mentalitás a perfekcionizmust részesíti előnyben a kudarccal szemben. A kudarchoz társadalmi megbélyegzés társul, különösen az olyan kérdésekhez, mint a személyes csőd. A világ más részein csalhatatlan rendszerességgel létrejövő és elbukó start-up vállalkozások korában a svájci gondolkodásmódnak a kockázatvállalást ösztönző, a kudarcot toleráló és az új üzleti módszerekhez és gondolkodásmódhoz pénzügyi támogatást nyújtó gondolkodásmód irányába kell elmozdulnia.
A történelem azt mutatja, hogy a radikális innováció jellemzően hozzájárul a magasabb életszínvonalhoz és a termelékenység javulásához. A radikális innováció korát éljük, a technológiai változások hatalmas változásokat hoznak, és ha szerencsénk van, megoldást kínálnak a legégetőbb problémáinkra. Hogy az országok hogyan navigálnak e viharos kilátások között, az eltérő lehet, de a világ egyik legkisebb, erőforrásban szegény, tengerparttal nem rendelkező országa által létrehozott modell értékes tanulságokkal szolgálhat.
szerk/ford: Tóth János, forrás: HandelsZeitung
