Az Európai Bizottság február 21-én közleményt fogadott el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásának kétéves évfordulója alkalmából. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a 800 milliárd eurós Next Generation EU európai helyreállítási terv középpontjában álló kulcsfontosságú eszköz.
Közleményében a Bizottság számba veszi, milyen konkrét eredményeket ért el eddig az EU a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. Az eszköz mind a zöld átállás, mind a digitalizáció terén segíti a tagállamok reformjait és beruházásait. Ezen túlmenően a közlemény újabb intézkedéseket vázol fel a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek további sikeres végrehajtásának támogatása érdekében. A közlemény mellékletei tisztáznak néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok szerint értékeli a Bizottság a tagállamok előrehaladását.
Az eszköz hat pillérre épül, melyek: 1) zöld átállás, 2) digitális transzformáció, 3) gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, 4) társadalmi és területi kohézió, 5) egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia, 6) a következő generációra vonatkozó politikák.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott a témával kapcsolatban: „Helyreállítási tervünk, a Next Generation EU a Covid19-világjárványra válaszképpen született, és létfontosságú ebből a szempontból, ám jelentősége azóta tovább növekedett. Az alap létrehozása óta eltelt két évben már több mint 140 milliárd eurót folyósítottunk, és túlteljesítettük a zöld és digitális átállásra vonatkozó kezdeti beruházási célkitűzéseinket. Az Ukrajna elleni brutális orosz invázió és a globális energiaválság következtében az alap a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervünk kulcsfontosságú elemévé vált. A REPowerEU által biztosított kiegészítő pénzforrásokkal együtt támogatni fogja a tagállamokat a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton. A Next Generation EU alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy egy sor különböző kihívás kezelésében segítséget nyújtson az Uniónak. A tagállamok nemzeti helyreállítási tervein keresztül megvalósuló átalakító erejű reformok kulcsfontosságúak az Európai Unió korszerűsítéséhez és megerősítéséhez. Folytatni kell a gyors végrehajtást.”
A világjárvány utáni helyreállítás támogatása és az új kihívások kezelése
Két évvel ezelőtti létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyökeres változást eredményezett a tagállamok gazdaságában. Olaszországban elősegítette a polgári és büntető igazságszolgáltatási rendszerek reformját, Spanyolországban munkaerőpiaci reformok végrehajtását tette lehetővé, Lettországban javította a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést, Görögországban lendületet adott a tengeri megújuló energiaforrásokba történő beruházásoknak, Portugáliában pedig fontos szerepet játszott az iskolák és vállalkozások digitalizációjában.
Ezeket az átalakító erejű változásokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi kialakítása teszi lehetővé, hiszen az eszköz a nemzeti reform- és beruházási tervekhez közös prioritásokat és finanszírozási forrásokat rendel. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveire elkülönített teljes összegből mintegy 203 milliárd euró olyan intézkedések megvalósítását segíti, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Mintegy 131 milliárd euró az európai gazdaságok és társadalmak digitális átalakítását célzó intézkedések végrehajtását szolgálja. Hozzávetőlegesen 138 milliárd euró a következő generáció javát szolgáló szociális kiadásokat és szakpolitikákat fogja finanszírozni.
Eredménytábla
A helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla ismerteti, hogy az uniós országok milyen eredményeket értek el helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásakor, továbbá meghatározza azokat a közös mutatókat, amelyek felhasználhatók az elért eredményekről való jelentéstételhez, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti tervek értékeléséhez.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egymást pozitívan gerjesztő változásokat idéz elő: a tagállamok által indított reformok előkészítik a terepet a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben előirányzott beruházásokhoz, továbbá az egyéb, uniós és nemzeti pénzforrásokból megvalósuló és – ami különösen fontos – a magánszektor által eszközölt beruházásokhoz. A Bizottság középtávú becslései szerint a Next Generation EU által finanszírozott beruházások 2024-ben mintegy 1,5%-kal növelhetik az EU GDP-jét, és tovább ösztönözhetik a munkahelyteremtést.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Covid19-válságra válaszképpen jött létre, és a tagállamok gazdasági és társadalmi helyreállítását hivatott segíteni. Az eszköz létfontosságú válaszintézkedés volt a világjárvány okozta gazdasági visszaesésre. Megszületése óta lendületet adott a reformoknak és a beruházásoknak, felgyorsította a zöld és digitális átállást, és növelte az Unió általános ellenálló képességét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása azonban ma már meglehetősen új kontextusban zajlik, melyet Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúja, a magas infláció és az energiaválság jellemez.
A folyamatosan változó keretfeltételek közepette a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendkívül rugalmas eszköznek bizonyult, amely képes kezelni az újonnan felmerülő kihívásokat. Ezért továbbra is központi részét képezi azoknak az erőfeszítéseinknek, melyek az EU energiabiztonságával, ipari versenyképességével és a nulla nettó gazdaságra való ipari átállással kapcsolatos céljaink elérésére irányulnak.
A végrehajtás felgyorsítása az uniós prioritások megvalósítása érdekében
A Bizottság eddig több mint 144 milliárd eurót folyósított a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből – részben vissza nem térítendő támogatás (96 milliárd euró), részben hitelek (48 milliárd euró) formájában. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának második felében várhatóan még nagyon sok kifizetésre fog sor kerülni. A tagállamokkal szemben fontos elvárás, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy teljes mértékben kamatoztassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket, és a tervükben vállalt határidőkre teljesítsék a kitűzött célokat.
2023 tavaszán a tagállamoknak REPowerEU-fejezetekkel kell kiegészíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, hogy közös, uniós szintű választ adhassunk a globális energiaválságra. A fejezetekben szereplő új vagy bővített reformok és beruházások, amelyeket a közel 270 milliárd euró összegűre növelt pénzügyi kapacitással rendelkező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszíroz majd, lehetővé fogják tenni a tagállamoknak, hogy közös erővel gyorsan és fokozatosan megszüntessék az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és felgyorsítsák a tiszta energiára való átállást.
Arra biztatjuk a tagállamokat, hogy mihamarább ismertessék, milyen reformokat és beruházásokat terveznek megvalósítani a REPowerEU forrásaiból. Ezek a reformok és beruházások a zöld megállapodáshoz kapcsolódó uniós ipari tervben előirányzott szinergiákat is elő fogják mozdítani. Ezek a reformok és beruházások a rendelkezésre bocsátott pénzforrások révén azt is elő fogják segíteni, hogy az ipar környezetkímélőbbé váljon, támogatni fogják a nettó nulla kibocsátást célzó uniós ipari projekteket, ösztönözni fogják a kibocsátásmentes K+I-technológiákat, és – többek között adókedvezmények révén – segíteni fogják az ipari szereplőket abban, hogy leküzdjék a magas energiaárakból adódó nehézségeket.
Az átláthatóság növelése és az érdekelt felek szerepvállalásának előmozdítása a hatékonyság és a kiszámíthatóság javítása érdekében
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyorsított ütemű végrehajtása és célkitűzéseinek hatékony megvalósítása mellett az is fontos, hogy az eszköz működése átlátható legyen. A Bizottság a lehető legnagyobb átláthatóságra törekszik, ezért létrehozta a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát, amely valós idejű információkat nyújt a kifizetésekről és a tagállamok által elért eredményekről.
A REPowerEU-rendelet még átláthatóbbá teszi a folyamatot, hiszen előírja a tagállamok számára, hogy tegyenek közzé információkat a nemzeti tervük száz legnagyobb végső kedvezményezettjére vonatkozóan. A rendelet megerősíti továbbá az érdekelt felek szerepét – kiváltképp a helyi és regionális önkormányzatokét és a szociális partnerekét –, mindenekelőtt a REPowerEU-fejezetek előkészítésének szakaszában.
Mai közleményében a Bizottság két végrehajtási eszközt is előterjeszt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiszámíthatóságának és átláthatóságának növelése érdekében. A közlemény mellékleteiben a Bizottság egyrészt ismerteti, hogy milyen kritériumok alapján értékeli a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítését a kifizetési kérelmek feldolgozása során, másrészt módszertant tesz közzé annak meghatározására, hogy mekkora összeg kifizetése kerül felfüggesztésre, ha valamelyik tagállam csak részlegesen teljesíti a mérföldköveket és célokat. Ezek az eszközök kiegészítik a február 1-jén elfogadott bizottsági iránymutatást, mely tanácsokkal szolgál a tagállamoknak ahhoz, hogyan igazítsák ki helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket a REPowerEU kontextusában.
Következő lépések
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jövő évi félidős értékelése újabb lehetőséget kínál majd az elért eredmények számbavételére, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során levont tanulságok értékelésére.
Nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek
Az alábbi zászlók elvezetik Önt az adott tagállamról szóló honlapra, ahonnan elérhetők a releváns információk, pl. a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és azok legfontosabb elemei, valamint adott esetben a tervek jóváhagyásáról szóló jogi szövegek és a vonatkozó sajtóanyag.
Hollandia*
*Hollandia eddig még nem nyújtott be helyreállítási és rezilienciaépítési tervet.
forrás: EurópaiBizottság
