Március 5-én közösségi szemétszedésre hívta a szombathelyieket a Tiszta Szombathelyi Parkerdőért Csoport néven működő zöld aktivista közösség. Ennek apropóján beszélgettünk a csoport két alapító tagjával Kapy Anitával és Wiktora Krisztiánnal.
Sokan ismerik már a Tiszta Szombathelyi Parkerdőért Csoport tevékenységét, akcióit a városban, de kicsit tekintsünk vissza. Mi volt a kezdeti motivációtok a csoport életre hívásakor?
Kapy Anita : A Tiszta Szombathelyi Parkerdőért Csoport 2018 februárjában alakult, kereken öt éve. A kemény mag egy baráti társaságból szerveződött, mert tarthatatlanná vált számunkra a Parkerdőben az illegális hulladéklerakás mértéke. Ezért fogtunk össze többen.
Wiktora Krisztián : A mindenkori városvezetés és az Erdészet figyelmét szerettük volna koncentráltabban ráirányítani erre az egyre jobban begyűrűző problémára.
Mekkora volt ez a kezdeményező baráti társaság? Majd az évek során mennyien csatlakoztak hozzátok?
KA : Öt-hat fővel indultunk. Mostanra a közösségi médiafelületen általunk moderált csoport jelenleg 2005 tagot számlál.
A legismertebb, hozzátok köthető akciók a közösségi szemétszedések. Ilyenkor nagyságrendileg mennyien mozdulnak meg?
KA : Volt olyan, hogy százan jöttek el, és négyszáz zsákot töltöttünk meg illegálisan lerakott hulladékkal. Hoztak ki cserkészcsoportokat, gyerekeket is.
WK : Vagy sportegyesületek csatlakoztak: amerikai focisták, bokszolók.
A rendszeres erdőtisztító napok mellett más típusú eseményeket is szoktatok szervezni. Milyen egyéb aktivitásokról van szó?
KA : A szemétszedést mindig tavasszal szervezzük, értelemszerűen rügyfakadás előtt. Majd nyár elején a Zöld Napot, amelynek a Parkerdei Büfé biztosít helyszínt. Az esemény részben családi és gyermekprogramokból áll: az állatvédelmi kvíztől a környezetvédelmi feladatokon át a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos kedvcsinálóig Berendezünk egy alkotó sarkot is, ahol kézműveskedhetnek a gyerekek. A Parkerdőben élő állatvilágot pedig a fiúnk erdei koponyagyűjteményével szemléltetjük.
WK : Az esti blokkban pedig koncertek szoktak lenni. A meghívott, jó részt ismerős zenekarok tulajdonképpen köszönetképp vagy visszacsatolásként játszanak azoknak, akik eljöttek szemetet szedni korábban vagy kihozták a gyerekeiket a Zöld Napra.
Több alkalommal volt olyan, hogy nemcsak a Parkerdő vonzáskörzetében lehetett veletek találkozni, hanem akár a belvárosban is standdal vagy más típusú, akár gerilla akcióval jelentkeztetek. Említenétek pár ilyen alkalmat?
KA : Már kétszer vettünk részt standdal a Street Arton (szerk. Városháza utcaművészeti fesztiválja), ahol többek közt egy képválogatással szemléltettük a Parkerdő derűs, rekreációt segítő, illetve kevésbé vonzó, hulladékos oldalát. Itt is fontos számunkra az óvodás, akár kisiskolás korosztály megszólítása: számukra rajzversenyt szervezünk. Az erdei koponyakollekció pedig kiegészül a Parkerdei Büfé tulajdonosától, Csabától kölcsönzött preparátumokkal. Ezekre a legkisebbek rendszeresen rácsodálkoznak.
WK : Volt egy emlékezetes gerillaakciónk, amihez gombászok is csatlakoztak. Ezen összesen közel nyolcvan ember vett részt. Volt előadás a komposztálásról, a környezetvédelemről például, hogy miért fontos a Parkerdőben (is) a biológiai sokszínűség megőrzése, vagy hogy véleményünk szerint az Erdészet ebben hogyan tudna aktívabban szerepet vállalni.
KA : De szerveztünk már madáretetőkészítő workshopot, palántacserét vagy anarchista ingyen zsibit is több alkalommal.
Ha távolabbról nézzük az elmúlt öt évben mi az számotokra, amit nagyobb léptékű vagy hosszabbtávú eredményként könyveltek el? Illetve azt hogyan, milyen civil lobbi mentén értétek el?
KA : A legnagyobb eredmény szerintem az, hogy a Parkerdő területén megoldódott vagy legalábbis biztosított a szemétszállítás. Annyi a dolga a kerttulajdonosoknak, hogy bemennek a SZOVÁ-hoz, ott kötnek egy szerződést, és 350 forintos áron megvásárolhatják a szemeteszsákot, amivel a kommunális hulladékokat elhelyezhetik a két Mező út sarkán kihelyezett zöld konténerbe. Majd ezt a város heti több alkalommal elszállítja. Ilyen zsákot egyébként a Parkerdei Büfében is be lehet szerezni. Abban, hogy javaslataink, ötleteink a vonatkozó bizottság elé vagy közgyűlési napirendi pontra kerüljenek, Kelemen Krisztián a Bűnmegelőzési, Közbiztonsági és Közrendvédelmi Bizottság tagja, illetve Pavelkovits Petra önkormányzati munkatárs volt legtöbbször segítségünkre.
WK : A másik, amit kiemelnék, az elmúlt években több kritikus pontra kerültek ki kamerák. Úgy tudjuk, ennek hatására az illegális szemétlerakással kapcsolatos kiszabott bírságok száma is jelentősen emelkedett.
Melyek amúgy a legkritikusabb gócpontok?
WK : A tűzrakó környéke például, ahol a mellékhelyiség-használat a mai napig nem megoldott.
KA : Vagy a Jégpince út és a Mező utca sarkán, ahol korábban már volt konténer, aztán felszámolták – ugyan nemrég újra visszahelyezték – mert ott is állandó jelleggel éktelenkedett egy óriási hulladékkupac. A másik kritikus pont a szeméttelep környéke, de ott vegyes problémával van dolgunk. Az illegális hulladéklerakás mellett a szeméttelepről is egy-egy erősebb északi széllökés az erdőbe teríti a könnyebb, elsősorban műanyaghulladékot. Szerintünk a szeméttelep már réges-rég kinőtte azt a területet, amelyre az erdő felőli kerítésszakasz megmagasítása, vagy hogy emelőkosaras kocsival pár havonta leszedik a fákról a nejlonokat nem jelent tartós megoldást. (szerk. erről bővebben Kapy Anita a Partizánnak mesélt egy 2019-es riportban.)
WK : Vagy másik hasonló tünetkezeléses beavatkozás volt, hogy a szeméttelep sarkánál, a „Viharsaroknál” lezárták az út két oldalát, hogy ezzel mérsékeljék az adott területen az illegális hulladéklerakást.
Egyébként a csoport főleg a Parkerdőt használó kiskerttulajdonosokból vagy a szabadidejüket ott töltő emberekből verbuválódott? Vagy adott esetben mondjuk a kiskerttulajdonosokat is nektek kell érzékenyítni arra, hogy tudatosabbak legyenek például a kerti zöldhulladék elhelyezéssel kapcsolatban?
KA : Kérlek, ez mindenképp szerepeljen a cikkben: konkrétan van olyan kiskerttulajdonos, aki kaput nyitott az erdőre, és ott tolja át az árkon talicskával a nyesedéket.
WK : Igen, itt is erősen szükség van a szemléletformálásra, mert aki használja a Parkerdőt, nem kell hogy egyenlő legyen azzal, hogy kihasználja.
Mennyire jellemző, hogy valaki ilyen szociális rászorultságból foglalkozik illegális szemételhelyezéssel? Ez egy létező jelenség?
KA : Sajnos létező jelenség. Van, aki egy liter pálinkáért bármit eltüntet az erdőben.
WK : És büszkén mondja, hogy ő harminc éve ezt csinálja.
Korábban említettétek, hogy a Bűnmegelőzési Bizottsággal vagytok kapcsolatban. A városi szociális szolgáltató szektor munkájára mennyire láttok rá a hasonló egzisztenciális kitettségben élők kapcsán a Parkerdő vonatkozásában?
KA : Például élelmiszerrel segítik a zártkerti részen kényszerűségből életvitelszerűen élőket.
WK : Egy másik, kapcsolódó szociális problémát is felhoznék. Azt a jelenséget, amikor egy tehetősebb helyzetben lévő tulajdonos további kiskerteket vásárol fel, majd víz, villany, gyakorlatilag minden nélkül lakhatási szegénységben élőknek adja ki ezeket, ráadásul az infrastruktúra hiányához mérten magas áron, például egy telekre kihelyezett lakókocsival. Adott esetben ez a modell a munkásszálló funkcióban is működik.
KA : Vagy valaki a hajléktalanság, a Zanati úti szálló helyett válassza ezt a lakhatási megoldást.
WK : Másrészt az innen napi szinten munkába ingázók sötétben gyalog vagy világítás nélkül biciklin közelítik meg a várost, ami különösen a megnövekedett autóforgalom fényében elég veszélyes is.
A harmadik, szintén a parkerdei területhez kapcsolódó, a csoport által gyakran tematizált probléma az infrastruktúra hiánya: a Jégpince út állapotától az idevágó zöld karbantartási munkákon át a szennyvízkezelés kérdéséig.
KA : A kétezres online közösségünk tagjai valóban gyakran adnak hangot a felsoroltakkal kapcsolatos kritikáknak, de a TSzP Csoport kemény-magjának nincs már kapacitása ezekkel szemben is aktívan fellépni.
WK : De valóban a közvilágítás helyzete, az aktív használatban lévő kertek esetében a szippantós autó rendszeres kihívása vagy az ezzel kapcsolatos szabályzás a legégetőbb témák közé tartoznak. A szennyvíz kapcsán olyan megdöbbentő gyakorlatokról értesülünk majd’ napi szinten mint a szomszéd telkére átvezetett szennyvíz esete vagy egyszerűen az utcára ürítés.
KA : Vagy az erdőszélre. El lehet képzelni ennek a közhigiénés velejáróit, hogy konkrétan csak a patkányok beköltözését említsem.
WK : A zöldhulladék erdőbe hordását már felhoztuk, de talán hangsúlyozandó, hogy a Körmendi úti Hulladékudvarban vesznek át ilyen nyesedéket, ráadásul ingyenesen.
KA : Összességében, iszonyatosan összetett ez a dolog, pont azért mert egyre többen laknak kint életvitelszerűen, és annak ellenére, hogy megoldott a szemétszállítás, tök sokan nem élnek még mindig vele.
Az önkormányzattal folytatott kommunikációra többször kitértetek, de mi a helyzet az erdészettel? Velük civilként milyen a kapcsolatotok?
KA : Nekem az alap problémám, hogy az erdészetnek az a feladatköre, hogy a kezelésébe tartozó területet tisztán kell tartania. Nem vagyok szőrszálhasogató, nem minden egyes zsebkendő összeszedésére gondolok. De az olyan esetek mélységesen elszomorítanak, amikor azt látom, hogy fakitermelésre van kapacitásunk gőzerővel, és viaskodnunk kell velük egy erdőben nagyságrendileg tíz éve parkoló kanapé miatt, ami körül már körben kiirtották a fákat. Tehát azokat a fákat valaki kijelölte, kiszedte és elszállította, míg a kanapé ott rohadt évekig. Sokszor szóltunk neki, de sajnos csurig van az erdő hasonló tájidegen tárgyakkal. Nyilván az ő álláspontjuk az, hogy hány milliót költenek az erdő tisztán tartásra évente, de én hajlamos vagyok a konkrétumokat hiányolni.
WK : A terület kezelése is összetett kérdés, mert van ami a szombathelyi vagy a séi önkormányzathoz, és van ami az erdészethez tartozik.
A vasárnapi eseményre rákanyarodva, hogy kiknek ajánljátok az erdőtisztítást, kiket vártok oda?
WK : Természetesen mindenkit.
KA : Három éves kortól százkét éves korig. Gyerekeket, fiatalokat, családokat, kutyásokat, szóval tényleg bárkit.
Ha valaki nem tud most személyesen segíteni, részt venni, akkor milyen más módon tudja mégis az ügyeteket támogatni?
KA : Nincs mögöttünk formális civil szervezet, egyesület vagy alapítvány, így anyagi támogatást nem fogadunk el, azonban zsák- és kesztyűfelajánlást bármikor szívesen veszünk.
WK : Ennek is van fenntartható módja, hogy csak egy példát említsek egy másik szervezet, az Alpokalja Nagycsaládos Egyesület Szombathely (ANESZ) 200 literes zsákokkal támogat minket, amiket nem úgy vesznek, hanem ők is ebben kapják az adományaikat egy pékségtől. Vagyis ezek a zsákok alapból kukába kerülnének, mert ragacsosabbak helyenként, de mi még egyszer tudjuk őket hasznosítani.
És aki ilyen felajánlást szeretne küldeni számotokra, azt, hogy tudja eljuttatni számotokra?
KA : A közösségi média csoporton keresztül ír A Tiszta Szombathelyi Parkerdőért Csoportnak.
WK : Illetve ma, vasárnap 9 és 16 óra közt várjuk szeretettel, akár csak adják le a felajánlást, ha nincs idejük maradni.
KA : A büfétől indulunk, a szalonnasütőknél lesz az egyik pont, ahol zsákot, kesztyűt osztunk egész nap. Innen koordináljuk, hogy hova kell menni szemetet szedni, hogy hol, mennyit szedtek már az emberek. Az akció területe az Emlékműtől a Jégpince út két oldalán a szalonnasütőig terjed. Ez valóban a legtöbbet használt és kedvelt rekreációs része a szombathelyieknek.
WK : A Jégpince úti körforgalomnál is fognak zsákot kesztyűt osztani a tagjaink.
KA : Párhuzamosan Farkas Rita 10 és 13 óra közt várja – akár elszámolható közösségi szolgálat keretében – a fiatalokat az Erdei iskola úti szeméttelepnél. De természetesen itt is életkortól függetlenül be lehet csatlakozni.
A beszélgetés elején mondtátok, hogy volt, hogy négyszáz zsák telt meg szeméttel. Mi lesz a zsákok sorsa a nap végén?
KA : A város, tehát a SZOVA elszállítja őket. Ezt a részt Kelemen Krisztián szervezi minden évben, ő az összekötőnk ebben.
forrás: nyugat.hu 2023-03-05
