Vadhíd, amely először készül rétegelt-tölgyfából – egy kutatóegyesület kétéves projekt keretében dolgozta ki ennek koncepcióját, amelyet a szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium (BMEL), valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, nukleáris biztonsági és fogyasztóvédelmi minisztérium (BMUV) Erdészeti Klímaalapja (Waldklimafonds) finanszírozott.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2023/10/csm_logo_waldklimafonds_7351ece21f.jpg)
Az eredményeket most egy brosúrában tették közzé, amely az építőipar számára információforrásként, az ingatlanfejlesztők számára pedig döntési segédletként szolgál, és egy első lépés a keményfában rejlő, eddig alig kihasznált lehetőségek kiaknázása felé.
Több keményfa felhasználása. Hogy miként valósítható meg ez az erdészeti cél, azt a Miebach faipari és fahídépítő mérnöki iroda, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland és a University of Applied Sciences and Arts – Hildesheim/Holzminden/Göttingen kutatási projektje mutatja be.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2023/10/fahid-vadaknak-PM_2023-79-vogelperspektive-ib-miebach.jpg)
Nyolcadik számú vadaknak épült felüljáró / fahíd
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2023/10/tolgy-bsh.png)
A kétéves GBLaubHolz erdészeti klímaalap együttműködési projektben a partnerek egy keményfából készült vadhíd koncepcióját dolgozták ki, amely a helyszín kiválasztásától a szerkezeti tervezésen át a zöldítésig minden szempontra kiterjedt. Németországban és Svájcban már hét fából készült zöld híd van, ahogy a vadon élő állatok és növények átkelését segítő eszközöket is nevezik. Újdonság azonban, hogy itt tölgyfa-ragasztott gerendaházat (BSH) használnak az építőiparban általánosan használt fenyőfa helyett.
Kivételes fatulajdonságok
A réteg-ragasztott tölgy faanyaggal kapcsolatos kihívás az, hogy lényegesen drágább, mint például a luc- vagy vörösfenyőből készült ragasztott faanyagok. A tölgyből készült építési termékek ennek megfelelően ritkábbak. A tölgyfa választása mégis a változó nyersanyagfeltételek és a rendkívüli fatulajdonságok miatt esett a tölgyre: viszonylag nagy szilárdság, merevség, méretstabilitás és tartósság – ideális előfeltételek a hídépítéshez.
A tölgy részesedése növekszik
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2023/10/fatarto-megoldasok.png)
Ráadásul Közép-Európa számos pontján a tűlevelű erdőket az éghajlatváltozás veszélyezteti, és állományuk egyre csökken. A tölgyek viszont, amelyek jelenleg az erdőterület tíz százalékát borítják, sokkal ellenállóbbnak számítanak az éghajlatváltozással szemben. Az erdőgazdálkodás már most is reagál a tölgyek arányát is tartalmazó vegyes és lombhullató erdőkre való átállással. A jövőben a jellemzően kemény faanyagú fák állománya nőni fog – és ki is fogják termelni.
Figyelem a keményfa-felhasználásra
A fafeldolgozó iparnak és az építőipar döntéshozóinak is el kell kezdeniük újragondolni a keménylombos faanyagok felhasználását. Ezért a GBLaubHolz projektben a keményfa – különösen a tölgy BSH hídépítésben való példamutató felhasználása révén az összes előnyt egy brosúrában mutatják be:
Műszaki és gazdasági lehetőségek:
- A keményfa termékek, különösen a tölgy BSH, gyakran még mindig elriasztják a kivitelezőket gazdasági okokból. A szerkezeti előnyök azonban jelentős lehetőségeket rejtenek a technológiai fejlesztések és innovációk számára, beleértve a feldolgozási és osztályozási módszerek továbbfejlesztését is. Ezek az előrelépések hozzájárulnak a keményfa gazdasági életképességének növeléséhez az építőiparban.
- A keményfából készült szerkezetek jelentősen hozzájárulnak a pozitív tájkép kialakításához és növelik a projektek elfogadottságát. Ez elősegíti a keményfa iránti keresletet és következésképpen a keményfa-erdők művelését, ami viszont jótékony hatással van az éghajlatvédelemre és a biológiai sokféleségre.
- CO2-tárolás: A fa, különösen a nagy fasűrűségű keményfa CO2-nyelőként szolgál, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A keményfa fokozott használata az épületekben fokozza ezt a pozitív hatást.
- Biodiverzitás és természetvédelem: A keményfa zöldhidak az állat- és növénypopulációk megőrzését szolgálják azáltal, hogy a közlekedési útvonalak által elválasztott élőhelyeket újra összekötik. Ez támogatja a veszélyeztetett fajok hosszú távú védelmét, és segít megelőzni a genetikai elszegényedést.
Kapcsolódó anyagok:
Együttműködési projekt: Tölgy rétegelt fából készült tartószerkezetű zöld híd tervezése, fejlesztése és forgalmazása (GBLaubHolz).
alprojekt: IB-MIEBACH – Ingenieurbüro für Holzbau und Holzbrückenbau: A szerkezettervezés kidolgozása az ökológiai követelmények és a műszaki lehetőségek alapján, beleértve a projektkoordinációt is: https://www.kiwuh.de/index.php?id=13475&fkz=2218WK01A3
alprojekt: Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland – Landesverband Nordrhein-Westfalen: A projekt ökológiai szempontjainak felmérése és értékelése: https://www.kiwuh.de/index.php?id=13475&fkz=2218WK01B3
alprojekt: HAWK University of Applied Sciences and Arts – Hildesheim/Holzminden/Göttingen: A keményfa felhasználásának alapértékelése: https://www.kiwuh.de/index.php?id=13475&fkz=2218WK01C3
A “Zöld hidak tanulmánya a tölgyfa-ragasztott gerendavázas tartószerkezetű átkelési segédeszközökről” című brosúra közzététele letölthető formában a Faipari Információs Szolgálat honlapján.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/11/fnr_logo_mit.jpg)
szerk/ford: Tóth János, forrás: FNR