A tagjaikkal folytatott széles körű konzultációt követően az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) és az Európai Fűrészipari Szövetség (EOS) közzétette a 2024-2029-es ciklusra vonatkozó kiáltványát.
A kiáltvány az európai intézményeknek szól, különösen az Európai Parlament újonnan megválasztott tagjainak és a Bizottság személyzetének, beleértve az új biztosokat is. Világosan meghatározza a felelősségteljesen előállított fatermékek számos előnyét, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a politikai döntéshozóknak prioritásként kell kezelniük a környezetbarát, költséghatékony, versenyképes és rugalmas uniós gazdaság megvalósítása érdekében. Végül pedig kiemeli, hogy a fa milyen módon képes az épített környezet szén-dioxid-mentesítésére.
A kiáltvány bemutatóján Sampsa Auvinen, a CEI-Bois elnöke így nyilatkozott:
„Európa élen jár az éghajlat-változási politikák és szabályozások végrehajtásában, és azon dolgozik, hogy megtaláljuk a bolygónk környezetére és a véges erőforrásokra nehezedő nyomás csökkentésének módjait. A fatermékek választásával jelentős és pozitív hatást gyakorolhatunk az éghajlatváltozásra most és a jövőben.
A fa, mint kulcsfontosságú megújuló erőforrás, újrafelhasználható és újrahasznosítható anyagok előállítására használható. A fában rejlő teljes potenciált azonban csak akkor tudjuk kiaknázni ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, ha a politikai döntéshozók meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kiáltványunk világosan meghatározza, hogy milyen intézkedésekre van szükség.”
Herbert Jöbstl, az EOS elnöke csatlakozott hozzá, aki megjegyezte:
„A fenntartható faanyagok fokozottabb felhasználása számos termék előállításához, beleértve az építési és felújítási anyagokat is, helyettesítheti a szén-dioxid-intenzívebb termékeket, ugyanakkor sok esetben azzal az előnnyel is jár, hogy a termékekben több évtizedig tárolható a szén-dioxid. Az egész folyamat kulcsfontosságú környezeti előnyökkel járhat, többek között azzal, hogy évről évre egyre több CO2-t távolítanak el a légkörből és tárolnak el biztonságosan, de csak akkor, ha a brüsszeli döntéshozók megfelelő politikai keretet alakítanak ki és valósítanak meg. Ha megadják nekünk ezt a keretet, akkor mi, a fa értéklánc, meg fogjuk valósítani ezeket a nagyon szükséges előnyöket.”
A kiáltvány remélhetőleg hatással lesz a politikai döntéshozókra a következő öt évben, 2024-29-ben, amikor olyan döntéseket hoznak, amelyek hatással lesznek a fa értékláncra. A kiáltvány a következő nyolc kulcsfontosságú intézkedést határozza meg, amelyeket a brüsszeli döntéshozóknak meg kell valósítaniuk a zöld, költséghatékony, versenyképes és rugalmas uniós gazdaság megvalósítása érdekében:
1) Tudományos alapú hatás-, éghajlati és környezeti hatásvizsgálat elvégzése minden olyan új jogszabály kidolgozása előtt, amely közvetlenül, közvetve vagy potenciálisan hatással van az erdei fakészletek elérhetőségére.
2) Az európai fatermékgyártó ágazat versenyképességének erősítése, beleértve a hagyományos ágazatokat, a kézművességet és a kkv-kat is, az európai beruházások előmozdításával.
3) A megújuló nyersanyagok és azok stratégiai célú felhasználásra történő feldolgozása tekintetében nagy ambíciót kell szorgalmazni az európai nyílt stratégiai autonómia érdekében, ezért az elsődleges termelés kiegészítése érdekében fontos a másodlagos anyagok európai elérhetőségének növelése.
4) Tervezzünk olyan szakpolitikákat és szabályozásokat, amelyek biztosítják, hogy minden épület – függetlenül attól, hogy miből készült – a lehető legkevesebb CO2-kobocsátást okozzon építése és élettartama során, és hogy a szén-dioxid épületekben történő tárolását éghajlati előnyként ismerjék el.
Azoknak az új épületeknek, amelyek építésük és/vagy használatuk során nagymértékű CO2-kibocsátást eredményeznének, nem szabadna építési engedélyt adni. Ösztönözni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok piaci elfogadását azáltal, hogy a WLC (teljes életciklus elemzés) megközelítéssel összhangban irányítják a megtestesült szén-dioxid, azaz a gyártásból, szállításból, építésből és felújításból származó együttes kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
5) Biztosítsuk a környezet- és éghajlat-, valamint az energiaügyi szakpolitikai területek közötti koherenciát, építőipar, hulladékgazdálkodás, digitalizáció, valamint az oktatás és a készségek fejlesztése.
6) Ismerje fel, hogy a felújítási menetrend folytatása mellett továbbra is támogatni kell az építőipart a megfizethető és fenntartható újonnan épített egységek iránti növekvő igény kielégítésében.
7) Lehetővé kell tenni az európai biogazdaság számára, hogy fokozza erőfeszítéseit az ellenálló és versenyképes nettó nullszaldós európai gazdaság eléréséhez való hozzájárulás érdekében, beleértve az épített környezet szén-dioxid-mentesítését is.
8) Harmonizálni kell az építési előírásokat – a fa építésben való felhasználása tekintetében -, hogy megkönnyítse a fával való építkezést több földrajzi területen, mind országos, mind európai szinten.
***
Európa élen jár az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák és szabályozások végrehajtásában, és azon dolgozik, hogy megtaláljuk a bolygónk környezetére és véges erőforrásaira nehezedő nyomás csökkentésének módjait. A fatermékek választásával jelentős és pozitív hatást gyakorolhatunk az éghajlatváltozásra most és a jövőben. A fa, mint kulcsfontosságú megújuló erőforrás, újrafelhasználható és újrahasznosítható anyagok előállítására használható.
ÖSSZEGZÉS
A fenntartható faanyagok fokozottabb felhasználása számos termék előállításához, beleértve az építési és felújítási anyagokat is, helyettesítheti a szén-dioxid-intenzívebb termékeket, ugyanakkor sok esetben az is előnye, hogy a termékekben több évtizedig tárolják a szenet.
Az egész folyamat kulcsfontosságú környezeti előnyökkel járhat, többek között azzal, hogy évről évre egyre több CO 2-t távolítanak el a légkörből és tárolnak el biztonságosan.
Európa-szerte a legtöbb kereskedelmi célú fakivágást új ültetés vagy természetes regeneráció követi. Európa teljes erdőborítottsága növekszik – 1990 és 2015 között az európai erdők és erdős területek nagysága 90 000 négyzetkilométerrel nőtt, ami nagyjából Portugália területének felel meg.
szerk/ford: Tóth János, forrás: CEI-Bois / EOS
