Új erdőmérnököket avattak a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karán. Földünk, és országunk jövője is jelentős mértékben múlik azon a tudáson és felelős szemléleten, ahogyan természeti erőforrásaink hasznosításához viszonyulunk. Magyarországon szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a gazdasági, társadalmi és ipari fejlettség lehetővé teszi, hogy értő módon forduljunk a bennünket körülvevő környezethez.
A himnusz elhangzása után Prof. Dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes üdvözölte az egybegyűlteket, majd ezt követően Dr. Heil Bálint dékán vette át a szót, aki tanévzáró beszédében zárta le az eredményes 2022/2023-as tanévet.
Első körben az Erdőmérnöki Kar tiszteletdiplomásai vehették kézhez az oklevelüket: gránit-, rubin-, vas-, gyémánt- és végül az aranyoklevél kategóriákban. Ezután a doktoravatás következett, ahol további 7 fő szerzett doktori címet a habilitált doktorokon kívül. Az ünnepélyes doktori oklevélátadást a mérnökavatás követte. Az osztatlan erdőmérnök szakon 39 fő végzett sikeresen, környezetmérnök alapszakon 2 fő, környezetmérnök Msc-n 7 fő, természetvédelmi mérnök alapszakon 3 fő, illetve vadgazda mérnök alapszakon 3 fő. Erdőpedagógiai mérnök oklevelet pedig további 10 fő kapott kézhez.
Az avatások és az oklevélátvételek sikeres lezajlása után Szentpéteri Sándor, erdőkért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket.
Szentpéteri Sándor az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán tartott avatási köszöntő beszédében felhívta a frissen végzett szakemberek figyelmét arra, hogy szakmai munkájuk során soha ne felejtsék feladatukat és kötelességüket. Mindig mutassanak példát természeti kincseink fenntartható hasznosításában országhatárokon belül és túl is. Hangsúlyozta, hogy a tanulás nem érhet véget a sikeres államvizsgával. Az elmúlt években kiépült, és egyre sikeresebben működik az erdészeti szakszemélyzet továbbképzési rendszere. Számos szervezet kínál szakmai fejlődést segítő programokat, köztük kiemelten az Országos Erdészeti Egyesület vagy a Pro Silva Hungária Egyesület.
Megalakulóban van Erdészeti Ágazati Tudásközpont, amely nemcsak a gyakorlati képzésben, hanem a szakmai továbbképzésben is komoly szerepet vállalhat a jövőben. Hangsúlyozta, világunk gyorsan változik, az erdők szerepe felértékelődik. Ezért szükséges az, hogy az erdők kezelésével foglalkozók a legmodernebb ismeretek birtokában maguk tudjanak szakmai válaszokat kínálni a társadalom újonnan megjelenő igényeire. Ehhez a munkához nemcsak folyamatosan megújuló ismeretekre, hanem friss szemléletre is szükség van.
A magyar kormány stratégiai elemként tekint az ország erdővagyonára. A benne megtermelt faanyagra, a szénmegkötési potenciálra, a rekreációs és egészségvédelmi funkciókra egyaránt. Ennek a természeti erőforrásnak a fenntartható hasznosítását célozzák jogszabályaink, ezt valósítják meg az állami tulajdonban lévő társaságok. Az erdő- és fagazdálkodás a körforgásos gazdaság egy működő, fontos modellje. Ezt az egységes szemléletet tükrözi a Soproni Egyetemen megvalósuló képzés is. A fenntartható gazdálkodást megvalósító mérnöki munkától a természetvédelmi tevékenységen át a vadállomány kezeléséig. A képzés ötvözi a természeti erőforrások kezeléséhez szükséges ökológiai, ökonómiai és társadalmi ismereteket.
A kitüntetések átadása következett ezután, ahol többek között kiemelhető az Év Fiatal Kutatója díj, amit Dr. Bende Attila adjunktus részére ítélt meg a Tanács, a Soproni Egyetem Kiváló Dolgozója kitüntetés, amit Némethné Pogány Csilla intézeti mérnök kapott, valamint az Ugron Ákos, a Verga Zrt. vezérigazgatója részére utalt Erdőmérnöki Karért Díj. Fekete Gellért és Janzsó Milán hallgatók rektori dicséretben részesültek, Jóna Zoltán pedig a Kanadai Soproni Alumni Emlékérem újdonsült tulajdonosa lett.
A ceremóniát a hagyományőrző Erdészhimnusz zárta a szokásos módon, és ezennel le is zárult egy újabb sikerekben és élményekben gazdag tanév az Erdőmérnöki Karon.
forrás: AM Sajtóiroda, SOE EMK
