Az Európai Falemez Szövetség (EPF) június 15-én tette közzé éves jelentését, amiről már beszámolt a FATÁJ. Most a WBPI augusztus végi cikke alapján tudjuk ezt kicsit részletezni.
Az EPF a lehető legrövidebbre vette kiadványa bemutatását, arra ösztönözve az érdekelteket, hogy megvásárolják azt. A Wood Based Panels International (WBPI) szaklap kicsit részletesebb beszámolót adott augusztus 20-án.
Elsőnek Clive Pinnington az EPF ügyvezető igazgatója ismertette a főbb megállapításokat a júniusi videokonferencián. Az első sorban megosztott adat: 2,1%-os termeléscsökkenés volt az EPF országokban 2020-ban, ami észrevehetően kisebb, mint az európai GDP 6,1%-os visszalépése ugyanebben az időszakban. Pinnington úr kifejtette, hogy ez a kisebb csökkenés annak köszönhető, hogy továbbra is erős a kereslet a fa alapú panelek iránt, különösen a bútor- és építőipari piacokon. Az európai faalapú panelgyártók összesített termelése 58 millió m3 volt minden paneltípust beleértve. „A tavalyi év nehéz év volt, de úgy érezzük, hogy a -2,1% sokkal jobb volt a vártnál, és azt tükrözi, hogy az év második felében nagyon erős újraindulás következik be [a kezdeti járványhatások után], amely fellendülést elsősorban az építőipar és a bútorok hajtanak, – mondta Pinnington úr.
“Az építőipart alapvető iparágnak minősítették, és a bútoroknak lendületet adott a változó életmód [az embereknek otthon kell maradniuk].” Pinnington elmondta, hogy a számok egyértelműen arra utalnak, hogy a faalapú panelek értékesítése az építőiparban növekszik, amit az éghajlatbarát termékek és építőipari termékek iránti fokozott érdeklődés okoz. „Ez a tendencia folytatódni fog, és valóban azt akarjuk látni, hogy kihívást akartunk jelenteni a bútorok szegmensében.” A falemez mintegy 47%-a a bútoriparba, 38%-a pedig az építőiparba került, ez utóbbi 8%-kal több, mint öt évvel ezelőtt.
Falemez termelés típusonként
A legnagyobb falemez ágazat a forgácslemez (PB) 2020-ban 4,4%-os termeléscsökkenést ért el 30 millió m3-re, ami jelentősen elmarad a 12 évvel ezelőtti csúcsoktól. Az első három legnagyobb gyártó Németország, Lengyelország és Franciaország volt, Lengyelország esetében 1%-os növekedéssel. Az építésbe kerülő PB mennyisége az összes PB-termelés 29%-a volt (szemben az egy évvel ezelőtti 26%-kal). Az újrahasznosított fát az európai forgácslemez-gyártás 44%-ában használják (1%-kal több, mint az előző évben), az olasz PB-ipar a legnagyobb újrafa felhasználó, a forgácslap akár 95%-a bből készül. „Ez egy fantasztikus történet, amelyet nagyszerűen használunk, amikor európai politikusokkal beszélünk, és bemutatjuk, hogy a másodlagos nyersanyagokból hogyan tudják előállítani az otthon használt termékeket” – tette hozzá Pinnington. “Az összes alapanyagnak kevesebb mint egynegyede származik (erdei) hengeresfából, tehát ez pozitív fejlemény, és várhatóan folytatódni fog e tendencia a következő években is.”
Az MDF-ipar 1,8%-os termeléscsökkenést regisztrált. Pinnington úr elmondta, hogy az emberek otthon tartózkodó és otthoni irodáit felszerelő járványtani trend kedvező hatással volt az MDF-értékesítésre, és az EPF további növekedést vár e téren. Németország, Lengyelország és Spanyolország a legnagyobb európai MDF-gyártó. Az MDF végfelhasználás nagy ugrást mutat a bútoroknál akár 54%-ig.
Az OSB-gyártás 4,2%-kal nőtt, és 2020 második felében nagyon erős teljesítményt mutatott, amely 2021-ig is folytatódott. A falemezek között az OSB a növekedés egyik motorja. Különösen Romániában nőtt az OSB termelés. Németország és Lengyelország továbbra is a másik két meghatározó szereplő az európai OSB-gyártásban.
A kemény farostlemez (nedves eljárás) továbbra is nehéz ágazat, amelyben működni lehet, és a gyártás második éve esett vissza, tavaly 1,4%-os visszaesés volt tapasztalható. Oroszország azért szerepel a szegmens adataiban, mert domináns szereplő. A csomagolás az egyetlen nagy ágazat, amely kemény-farostlemezt használ. „Reméljük, hogy 2021-ben fellendülhet ez az ágazat” – mondta Pinnington.
A szigetelő farostlemez adta az EPF család legerősebb teljesítményét tavaly: a termelés 5,7%-kal nőtt. „Valóban nagyon erős növekedése, amely a második félévben felgyorsul, határozottan összefügg néhány változó tendenciával, amelyeket Európában az új európai Bauhaus által vezérelve látunk, valamint azzal, hogy kissé megváltozik az életmódunk, és a természeten alapuló megoldásokra támaszkodunk. A szigetelő farostlemez ennek a középpontjában áll. 2021-ben újabb meredek gyorsulásra számítunk.” Európában Lengyelország állítja elő a merev szigetelés felét és a rugalmas szigetelés harmadát. A termékek több mint 60%-át szigetelésként használják a magánházak és irodák energiahatékonyságának javítására.
A rétegelt-lemez termelés -5%-kal 2,8 millió m3-t ért el, és az elmúlt évet “nehéznek” minősítették. De fényes folt volt a balti államok rétegelt lemez gyártásának 3%-os növekedése. „A balti államok jelentős rétegelt-lemez gyártók, és egyre többen vannak. Örömmel látjuk ezt a befektetést, és örömmel látjuk, hogy egyre nagyobb mennyiségben termelik Európában ezt a nagyon fontos terméket ” – tette hozzá Pinnington úr. A rétegelt-lemez csaknem egyharmada bútorokba kerül. Az EPF úgy véli, hogy a rétegelt-lemez jó helyen van ahhoz, hogy profitáljon az európai fellendülésből.
“Mindezt összeadva, a fő termékünk továbbra is forgácslap lesz, csaknem 50%-kal, de láttuk, hogy a szigetelő lemez és az OSB növekszik – ezek együttesen a panelgyártás 21%-át teszik ki, és ez a részarány szinte biztosan nőni fog.” Pinnington úr elmondta, hogy az európai falemez ipar tavalyi teljesítménye a szélesebb bútor- és építőiparhoz képest egyértelműen megnövelte a faalapú panelek európai piaci részesedését. “Az ember soha nem szereti a negatív számokat rögzíteni, de ebben az összefüggésben valójában nagyon erősek.” A jövőre nézve az EPF továbbra is aggódik amiatt, hogy a bioenergia iránti növekvő kereslet fenyegetést jelent a falemez ipar számára abban, hogy elegendő nyersanyagot tudjon beszerezni.
Műgyanta trendek
A konferencián Wolfgang Gutting, a BASF aminogyantáinak és nitrogén alapú vegyszereinek alelnöke elmagyarázta a falemez iparban használt gyanták mögött rejlő piaci dinamikát. A földgáz az aminogyanták alapanyaga, míg az izocianátoké az olaj. A metanol jelenleg nagyon magas szinten van, amit a kínai, a fafeldolgozó ipar és az autóipar erős kereslete vezérel. Az ammónia szintje is nagyon magas, főleg a műtrágya hajtja, miközben a gáz ára is magas. Az ammóniát követő karbamid hirtelen növekedett, és egy kis szünet után most ismét emelkedik. A melamin hiányban van, elsősorban a falemez ipar iránti kereslet miatt, amely 70%-át fogyasztja. Bár Kínában csökken a kereslet, ez és a termeléskimaradások a harmadik negyedévi szerződéses tárgyalások tényezői lesznek. Ami az MDI kilátásait illeti, ez pusztán a kínálat és a kereslet által vezérelt, és megduplázódott az elmúlt 12 hónapban. A gyantákat és az Európai Zöld Megállapodást tágabban szemlélve Gutting úr elmondta, hogy a termék szénlábnyomát (PCF) minden BASF termék esetében értékelik. Ma ezen termékek átlagos PCF-je 2,3 (kg CO2e/kg) a további csökkentés szándékával. A gyanták értéke ma körülbelül 2,0 és a végső cél a 100%-ban bioalapú kötőanyag. A BASF kifejlesztette a fenntartható fa kötőanyagot, amely 100%-ban bioalapú és az ipari igényekhez igazítható (4 millió tonna az EU-ban), szabványos alkalmazással. [FATÁJ: hoppá.]
Az EPF érdekképviseleti munkája
Kris Wijnendaele, az EPF technikai igazgatója beszámolt a szövetség érdekképviseleti munkájáról, különösen az Új Európai Bauhausról (NEB) és a Renovation Wave -ről. Az NEB-et Ursula von der Leyen, az EK elnöke indította nemrég az Európai Parlamenthez intézett beszédében. Célja a „fenntartható és szép jövő” felépítése, három pillérrel (fenntarthatóság, befogadás és szépség). „A fával a leginkább fenntartható terméket használjuk” – mondta Wijnendaele. „Az inkluzivitás a megfizethetőség fogalmához kapcsolódik, amelyet kínálhatunk. A fa alapú termékek dizájnja gyönyörű. „Hogy megragadjuk ezt a lehetőséget, elindítottuk és létrehoztuk a wood4bauhaus Szövetséget, hogy megmutassuk hozzájárulásunkat az épített környezet szén-dioxid-elnyelővé alakításához. Az energiahatékonyság javítása a jövőben is fontos lesz a falemez számára, még az új építéseknél is.”
Alapanyag források
A fa rendelkezésre állásával kapcsolatban az EPF szerint a biomassza elégetése jelenleg növekszik, és abszolút ez teljes mértékben szembemegy a fa kaszkádos (a fa lépésenkénti teljes) felhasználásával. „Nagyon alaposan megvizsgáljuk a RED II felülvizsgálatát és a fenntarthatósági kritériumokat” – tette hozzá Wijnendaele úr. „Úgy tűnik, hogy a fenntarthatósági kritériumok megerősödnek, amit támogatunk. Nem értünk egyet az Európai Bizottság biomassza felhasználására vonatkozó becsült kilátásaival. “Várjuk a Bizottság javaslatait, és elvárjuk, hogy elkötelezzék magunkat amellett, hogy biztosítsuk a hagyományos iparágak, például a falemezipar megfelelő hozzáférését a nyersanyagpiacokhoz, a bioenergia-támogatások miatti torzulásoktól mentesen.” A formaldehidről: az EPF szerint nem lesz tiltva. Az ECHA által javasolt EN 717-1 szerint a fogyasztási cikkekben a kibocsátás legfeljebb E1 lehet. A viták folyamatban vannak, bár késnek, hogy pontosan mi lesz a határérték.
Forrás: WBPI
SzF: MM
FATÁJ hoppá: Ha a BASF kifejlesztette a 100%-ban bioalapú fenntartható fa kötőanyagot, az Magyarország számára is nagyon érdekes lehet. A közelmúlt számos híre alapján ez könnyen valószínű, hogy lényegében lignin alapú valami. Nos, a magyar erdőkben bőven terem olyan fafaj (pl cser, stb, mely kiváló lignin forrás lehetne. A magyar erdők fája hasznosításában stratégáknak érdemes lenne e témába kicsit beleásniuk magukat. (MM)
